Szereplők:
Michael Kupfer-Radecky - Parancsnok az ostromlott városban
Christiane Kohl - Mária, a felesége
Gábor Géza - Őrmester
Kiss Tivadar - Lövész
Bakonyi Marcell - Tűzmester
Pintér Dömötör - Muskétás
Silló György - Kürtös
Lisztes László - Tiszt
Massányi Viktor - Csapattiszt
Horváth István - Piemonti
Cser Krisztián - Holsteini, az ostromlók parancsnoka
Ric Furman - Polgármester
Blazsó Domonkos - Prelátus
Wittinger Gertrúd - Egy asszony a nép közül
katonák es tisztek - ostromlók és ostromlottak
városi elöljárók
asszonyok a Parancsnok elé járuló küldöttségben
nép
Km.: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás); vez.: Kocsis Zoltán
Alkotók:
díszlet: Gilles Gubelmann, jelmez: Gianpiera Bühlmann, zenei munkatársak: Bizják Dóra, Mikó Szilvia, rendező: Némedi Csaba
R. Strauss: A béke napja, op. 81
Két rendkívüli mű került színre egy estén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán nagyszabású vállalkozásában, amelynek keretében Richard Strauss ritkán hallható színpadi műveit élvezhette a közönség. Ezúttal olyan operák hangoztak el, amelyeket a zeneszerző egymás után komponált, és tervei szerint egyazon műsor keretében is adták volna elő őket. A politikai környezet is befolyásolta az 1938-ban született alkotások létrejöttét: a persona non gratának minősített Stefan Zweig nem dolgozhatott tovább a zeneszerzővel a szövegkönyvön, maga helyett mást ajánlott, Joseph Gregort. Ma este a Müpa Home keretében A béke napja csendül fel, ez az opera a bemutatása utáni években rendkívüli sikereket ért el, ma azonban már a legritkábban előadott Strauss-operák egyike.
A művet az Ausztriában élő rendező, Némedi Csaba viszi színre, aki a hangversenyterem pódiumán egységes színpadképpel jeleníti meg A béke napját és a Daphnét, ráadásul az operák keletkezési idejének egyik jelentős eseményén: az 1936-os berlini olimpián. „A béke napja keretében egy túldimenzionált katonai dob jelenik meg, amely egyúttal a hierarchiát leküzdeni segítő emelvény is, ha pedig elvonatkoztatok ettől, akkor ez a díszletelem a formáját tekintve akár cirkuszi manézs is lehetne, a cirkuszi világ bölcsője pedig az antikvitás.” - nyilatkozta koncepciójával kapcsolatban a rendező.
A felvétel a Müpa 2015. október 3-i előadásán készült.
Az előadás megtekinthető a Müpa honlapján és YouTube-csatornáján.
