Km.: Bartók Béla Leánykar (karigazgató: Rózsa Bernadett), Gandhi Gimnázium Hagyományőrző Együttese (együttes vez.: Horváth Krisztián), Horváth Krisztián – szómester, vezényel: Zsíros Levente
Bartók: Ne menj el
Farkas: Régi magyar táncok – Lapockás tánc, Ugrós
Bartók: Huszárnóta
Bartók: Magyar képek – Este a székelyeknél
Weiner: Divertimento – Rókatánc
Kodály: Magyar rondó
Kodály: Népdalválogatás
Kodály: A csitári hegyek alatt
Piazzolla: Libertango
A magyarok a világ népességéhez képest kevesen vannak, de számos helyen A magyarok a világ népességéhez képest kevesen vannak, de számos helyen világraszólót alkottak, így van ez a zenében is. Fantasztikus magyar szerzőktől hallgatunk, vagy épp éneklünk közösen, ismét vendégegyüttessel: a pécsi Bartók Béla Leánykarral. Sokszor hallani olyan vélekedéseket, hogy míg a Nyugat-európai országok már évszázadokkal ezelőtt ontották az olyan zeneszerzőket, akik nagyszabású, többszólamú műveket, operákat, szimfóniákat, hangszeres műveket komponáltak, addig Magyarországon a zenei élet alig létezett, és az itt alkotó szerzők nyugati testvéreik halvány visszfényei voltak csupán. Bár van valóságalapja ennek a gondolkodásnak, mégsem teljesen igaz. Sőt, a magaskultúrát évszázadokon át szorongató háborúskodásnak volt egy előnye is, mely a 20. században zeneileg is különlegessé tette a magyarokat: míg nyugaton az autentikus népzene beolvadt a műzenébe, addig Magyarországon még a 20. század elején is gazdagon virágzott egy olyan népzenei kultúra, ami teljesen független volt a Nyugat-európai műzenétől, és zeneszerzők sokaságát ihlette meg. Ezekből a művekből hallhatunk néhányat ezen a koncerten, ahogyan kórusok és hangszerek is népdalt énekelnek. A Fantasztikus klasszikusok sorozatban a házigazda zenepedagógus kultúrtörténeti csemegékkel, párhuzamokkal, a népzene és néptánc komolyzenét ihlető, inspiráló hatásával is megismerteti a fiatalokat. A koncert célja annak felmutatása, hogy a nemzeti kulturális hagyomány nem csupán tradicionális formában őriz- hető meg és adható tovább, hanem bárki a saját ízlésének, formanyelvének és műfajának megfelelően alakíthatja és gondolhatja újra azt.
