Presser Gábor szerzői estként aposztrofálja ezt a rendhagyó koncertet, melynek címe: Dalok régről és nemrégről. S ha bár e cím alatt számtalan koncertet adott már, garantálható, hogy kétszer ugyanarra a koncertre nem tud beülni a kedves koncertlátogató. Erre nem csak a hatalmas életmű - Omega, LGT, számtalan másoknak írt lemez, színházi darab - hanem „Pici bácsi” közönség iránti alázata, hihetetlen kreativitása, rögtönzőképessége és bölcs, sztoikus humora a garancia. „Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét, balettet írni… de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki. Zeneszerző vagyok, aki néha elénekli a dalait.” A zeneszerző hosszú pályafutásának majd minden fejezetéből idéz majd, de nem csak a dalokat játssza, hanem kis történeteket is mesél hozzá.