Beethoven: Coriolan – nyitány, op. 62
Beethoven: 8. (F-dúr) szimfónia, op. 93
Beethoven: 5. (c-moll) szimfónia, op. 67 („Sors”)

Coriolanus, a tragikus sorsra ítélt római tábornok alakja bizonyára imponált Beethovennek, aki hasonlóképpen magányos hősnek látta saját magát. Bár az az osztrák színdarab, ami a zeneszerzőt inspirálta, nem állta ki az idő próbáját (legfeljebb Shakespeare azonos című drámájáról hallani), Beethoven Coriolan-nyitánya örök. A 8. szimfóniához hasonlóan ez az 1814-ben bemutatott, haydni derűt sugárzó remekmű is titkos kedvence volt a szerzőnek könnyed, tréfás hangvétele miatt. „Az én kis F-dúrom” – hivatkozott rá egyik feljegyzésében. Takács-Nagy Gábor korunk egyik innovatív Beethoven-karmestere, aki egy olyan jól ismert zenedarabbal is újat tud mutatni, mint az 5. szimfónia, amelyre immár örökre ráragadt a komponista titkára által önkényesen választott Sors melléknév.