Liza94 2020 aug. 11. - 00:53:44
(10/10)
Ez a szegény Florence Giorgetti rettentően csúnya, főleg, amikor hisztizik. Egyik szereplőt sem találtam szerethetőnek vagy érdekesnek.

**********spolier*********

A "történet" 29.percnél kezdődik, akkor kezd el a nagyfejű, keskeny fiatalember (aki libabőrös lesz a barack héjától) udvarolni "Uppert kisasszonynak" (aki még szűz, de nem sokáig marad az).
Liza94 2020 aug. 11. - 00:52:09 Előzmény Rahel
(9/10)
A régen készült filmek sokkal jobbak a moderneknél! A mostaniaknak kellene megállnia a helyüket azokhoz képest.
Pilinke01 2016 máj. 06. - 13:35:16
(8/10)
Valamikor régen láttam a filmet, nagyon megmaradt bennem. Szép, életszerû és finom...
adamnagysweetmovie 2011 máj. 14. - 16:32:33
(7/10)
Szép, szerény, halk film, franciásan az emberi kapcsolatok állnak a középpontban, és Pomme karaktere valóban drámai, mégha a maga visszafogott módján is. Lehet mások unalmasnak találják, engem megérintett, ha erõs hatást nem is váltott ki. De ez nem is olyan film.
amani 2010 febr. 26. - 20:47:45
(6/10)
nincs valakinek magyar felirata ehhez a filmhez?
Rahel 2010 jan. 26. - 22:00:31 Előzmény ernesztin
(5/10)
Hali

-Kérlek olvassad el a privimet!

Köszi!
Rahel 2010 jan. 25. - 22:56:59
(4/10)
-Sajna, én régen láttam a filmet!!:((
ondok 2010 jan. 25. - 22:53:58
(3/10)
Melyik csatornán ment vagy megy ? vagy milyen apropóbol lett elõvéve ez a film?
Rahel 2010 jan. 25. - 22:49:21 Előzmény ernesztin
(2/10)
-Hihetetlen ennek a cizellált szépségû léleknek a megjelenítése a filmen, és igaz már 30 éves produkcióról van szó, mégis jó végignézni, ami napjainkban is simán megállja a helyét!
ernesztin 2010 jan. 18. - 11:11:58
(1/10)
Goretta következõ filmjét, a Pascal Lainé Goncourt-díjas regényébõl készült A csipkeverõnõt (1977) minden fenntartástól mentes dicsérettel fogadta a kritika. Az energikus Marylene indítja a történetet, aki miután barátja elhagyta, vakációra indul Cabourg-ba, a normandiai üdülõhelyre, hogy újat szerezzen. Magával viszi félénk ifjú kolléganõjét, Béatrice-t, akit mindenki csak Pomme-nak hív. Marylene hamarosan újabb románcba bonyolódik, Pomme pedig magára marad. Ekkor ismerkedik meg François-val, a párizsi egyetemistával. François éppoly bõbeszédû, amennyire hallgatag a magát kifejezni képtelen Pomme, de mindketten ugyanolyan érzékenyek. Szerelmük hamarosan kibontakozik, s Párizsban már közösen bérelnek lakást. Nem sokáig maradnak együtt. Pomme ügyetlenül viselkedik, amikor meglátogatják François szüleit, s akkor is hallgatag marad, amikor a fiú diáktársaival vitatkoznak. Végül aztán különválnak. François-t elszomorítja a válás, de meg is könnyebbül, Pomme számára azonban ez maga a világvége. Amikor újra látják egymást, Pomme pszichiátriai klinikán van, és még mindig képtelen kifejezni érzelmeit, mélységes szerelmét. Összefüggéstelen hazugságokkal traktálja a látogatóba érkezõ François-t. Amikor a fiú elmegy, Pomme felemeli a fejét, csöndes és mélységes fájdalommal néz a nézõ szemébe. Ekkor jelenik meg a filmvásznon egy Pascal Lainé-idézet: "A fiú egyszer majd elmegy mellette, közvetlenül mellette, és még csak meg sem látja. Mert olyan lány õ, aki nem hívja fel magára a figyelmet, akit faggatnunk kell, türelmesen, és akit tudnunk kell észrevenni. Valaha zsánerképet festett volna róla a festõ. Õ lett volna a 'Házivarrónõ', a 'Vízhordólány' vagy a 'Csipkeverõnõ'."
http://www.filmkultura.hu/regi/1999/articles/films/goretta.hu.html