Programkereső

Téma: A fekete múmia átka

Spoiler
vino-et-veritas 2015 szept. 21. - 22:09:00
(9/29)
Ha rosszmájú akarok lenni, akkor ez a tv-játék nyomokban Rejtõt is tartalmazott...

A készítõk valószínûleg belegondoltak abba, hogy Rejtõt filmre átültetni gyakorlatilag lehetetlen (az eddigi kísérletek a legtöbb esetben nem voltak túl sikeresek), ezért készítettek egy látszólag nem, de valójában Rejtõrõl szóló történetet. Rejtõhöz valahogy nem illik ez a gyakran lelkizõs, szentimentális történet. Ráadásul a színészi játék sem volt a helyén...

Az "eredeti" történetet valamikor olvastam (elõ is kellett újra venni), de jobban emlékeztem egy rádiójátékra Barbara tejbár címmel, amit valamikor a 80-as években hallottam (akkoriban még készítettek hangjátékokat is). S most böngészve találtam rá a mû zenés játék változatára is, amit még nem láthattam (1969?)

Amúgy anyám fiatalkorában tudott jobb és bal kézzel is szinte egyformán írni, persze nem egyszerre, hanem felváltva...
Válasz
4/10
olahmiki1959 2015 szept. 21. - 16:25:13 4/10
(8/29)
A hsz.-eddel két probléma van.
Az elsõ, hogy az általad belinkelt oldalra kattintva, az jön fel, hogy NOT FOUND, azaz, nem található. Nem tudom, hogy miért, lehet, hogy valami miatt eltávolították?
A másik, a tejcsárda.
Életszerû az, hogy egy ilyen történet, ami az írók gyülekezõhelyérõl, az akkori hangulatról, könyvek, novellák írásáról és kiadásáról szól, egy tejcsárdában játszódjon?
Én többször is olvastam ezt a könyvet, Rejtõ zseniálisan ábrázolja a ponyvaírók életét, gyötrõdését, írás közbeni ötleteit, a kezdõk csetlését-botlását, de mindezt egy KÁVÉHÁZI KÖRNYEZETBEN teszi.
Ott játszódik az egész kavalkád, mint ahogy az akkori kulturális élet legnagyobb része a pesti kávéházi asztaloknál történt, József Attila, Karinthy, Kosztolányi, és a többi zseni a fél életét a kávéházakban töltötte.
A cigaretta és a szivarfüst mindent belengõ levegõje, a kávé és a sütemények illata, a félhomályos zegzugok, és fõleg, a társaság adta azt a hangulatot, ami miatt mindenki imádott kávéházba járni.
Sokszor arra gondolok, milyen jó lenne, ha most is olyan pezsgõ irodalmi életünk lenne, mint a két világháború között...:D
Válasz
Lyanos 2015 szept. 20. - 15:31:07
(7/29)
***SPOILER***
A fényezett süteményen volt egy csótány is. A film végén kiírták, hogy a forgatás folyamán semmilyen emberben és álltban nem esett kár, még a süteményen található csótánynak sem esett baja :-)
Ha valakit érdekel az eredeti történet, elolvasható itt: http://mek.oszk.hu/01000/01045/01045.htm. A szerzõtõl szokatlan módon a történet nem a tengeren vagy a sivatagban játszódik, hanem egy tejcsárdában. Maga film története ugyanezen a helyszínen indul, de összességében nagyon eltér az eredetitõl.
***SPOILER***
Válasz
4/10
olahmiki1959 2015 szept. 20. - 13:47:03 4/10
(6/29)
Oké, tisztelem a véleményedet, hiszen tudjuk, ízlések és pofonok...
Egy bibi van a dologban, hogy én olvastam az eredeti könyvet.
Ha "csak úgy" csináltak volna Rejtõrõl, és az akkori kávéházi hangulatról egy tv filmet, akkor nem szólnék egy szót sem.
Nézhetõ, összességében jók a színészi alakítások is, de sokkal többet ki lehetett volna hozni az alapanyagból.D
Válasz
10/10
main 2015 szept. 20. - 10:58:13 10/10
(5/29)
SPOILER!!!

Szerintem pedig pont, hogy így volt jó, hogy a végén derült csak ki, hogy nini, Rejtõ végig ott volt. Ha az elején elmondják, senki nem sztorira figyelt volna, hanem erre az egy szereplõre. Na, az lett volna csak a hiba! Így tökéletes volt a hatás a film végén.

SPOILER!!!
Válasz
10/10
main 2015 szept. 20. - 10:55:29 10/10
(4/29)
Nekem nagyon tetszett! :)
Az elsõ pár perc kell, hogy megszokja az ember ezt az atmoszférát, és megismerje a szereplõket, onnantól minden gördülékenyen megy, és egyetlen felesleges másodperce sincs a filmnek. A szereplõk nagyon jók, mindenki ragyogóan játszik (Haumann zseniálisan jó örmény, de Szervét Tibor és Hegedûs D. Géza is oltáriak!), tényleg nem tudok egyetlen rossz alakítást sem mondani. Egyedül attól tartottam, hogy ez a kb. egy órás játékidõ vagy túl sok lesz (ha unalmas lenne a sztori) vagy túl kevés (ha jó a sztori) de nem, ez így pont elég volt. Ámbár elnézem volna még. Az utolsó egy perc pedig meghatott.:)
Válasz
4/10
olahmiki1959 2015 szept. 20. - 09:21:08 4/10
(3/29)
Foltokban emlékeztetett az eredetire, eltolódtak az arányok, néhány jó rész és karakter v olt benne, de összességében gyengécske próbálkozás maradt ez is.
Rejtõ alakját jobban be kellett volna mutatni, nem csak a végén 2 mondattal megemlékezni róla.
Azt a poént pedig kihagyni, ami Rejtõhöz kötõdik, és mára a legnagyobb irodalmi legendává nõtte ki magát, - nevezetesen, hogy a kávéházi fizetéskor a készülõ regénye lapjaiból annyi sort tépett le, ami fedezte a számlát, és azzal a papírfecnivel a pincér a szemben lévõ könyvkiadóhoz átmenve, megfelelõ mennyiségû pénzt kapott -, az több, mint bûn.
Hiba.

Úgy vettem észre, hogy mostanában a több évtizedig haldokló, jobban mondva, teljesen elfelejtett televíziós mûfajt, a tévéjátékot megpróbálják néhányan visszahozni a vérkeringésbe, de ezek a próbálkozások sorra gyengécskére sikerülnek - Kossuth kifli, Ketten Párizs ellen, A fekete múmia átka, - és a sor még folytatható.
Lehet, hogy a fiatal rendezõknek kell egy kis idõ, amíg belerázódnak ebbe a mûfajba, vagy idõsebb, tapasztaltabb kollégák tanácsait kellene kikérniük.
Olyanokét, akik értik, és érzik a két háború közötti idõk légkörét, figuráit, hangulatát.
"A fekete múmia átka" legjobb része a vége fõcím elõtti néhány perc volt, amikor zseniális mûvészek elképesztõen magas színvonalú, Rejtõ történeteinek hangulatát tökéletesen elkapó rajzaiban gyönyörködhettünk.
Kár, hogy nem volt belõlük több.
Megmenthették volna a filmet...
Válasz
3/10
Dalmát 2015 szept. 19. - 20:16:14 3/10
(2/29)
Radnay Csilla tetszett, de amúgy az egész iszonyat erõltetett. Szerintem a film alapjául szolgáló kisregény sem nagy szám. Ja, még az sem volt rossz, amikor Haumann Péter a pincér által leejtett péksüteményre ráköp, és az inge ujjával "kifényezi", mint egy ezüstkanalat.
Válasz
4/10
olahmiki1959 2015 szept. 10. - 08:38:37 4/10
(1/29)
Na, ezt megnézem!
Olvastam a könyvet, - elég ritka, kis példányszámban jelent meg annak idején, kevésbé ismert, mint Rejtõ "nagy", legnépszerûbb mûvei -, kíváncsi vagyok, mennyire sikerült átültetni képernyõre azt a rengeteg poént, geget, ami benne található, nem is beszélve az akkori kávéházi hangulatról, ami az egészet nagyon bájosan körüllengi.:D
Válasz