Téma: A jó német

Celluloid 2009 márc. 17. - 14:30:37
(11/31)
Szerintem a film pár aspektusból meglehetõsen hasonlít a Casablancához. A rendezõ célja viszont valószínûleg nem annak utánzása volt (egyébként utánozhatatlan). Szerintem jó ötlet a fekete-fehér alkalmazása bizonyos filmeknél, lásd pl. a Ryan közlegényt, még ha az teljesen eltérõ kameralátószöget is alkalmazott.
Egyébként tényleg kítûnõen játszott mindenki, és a film végig fenntartotta a figyelmemet.
5/10
NADAL14 2009 márc. 03. - 22:44:24 5/10 Előzmény bourne
(10/31)
nem egy nagy szám a film ,többet vártam......
bourne 2008 szept. 02. - 13:44:34
(9/31)
az én véleményem szerint ez egy nagyon jól összerakott film, kiváló színészekkel ... Cate nagyon jól hozza a figurát ... nekem George egy kicsit sántít, de az nem túl nagy baj, és Tobey is tuti jó :)))
a sztori nagyon jól kitalált és eltalált ... csak ajánlani tudom mindenkinek ...
efes 2007 nov. 12. - 18:12:35
(8/31)
végül is ezt a flmet most néztem meg..:)))
igen, kézenfekvõ a casablanca-párhuzam keresése, de ez soderberghnél csupán formalizmus. maga, a jó német teljesen másról szól és más hangvételben, mint amirõl a casablanca. soderbergh keresett egy formát, hogy elmesélje ezt a világháború végi osztozkodás idõszakában játszódó, amúgy érdekes sztorit, és ehhez a casablanca, pontosabban a film noir stílusa tûnt számára megfelelõnek. szuverén választás, beleesik a mûvészi szabadság körébe, ám nekem túl l'art pour l'art bûvészmutatványnak tûnik. nem tartom indokoltnak, a sztoriban nincs akkora húzás, olyan általánosító erejû mondanivaló, hogy ehhez ilyen archaizáló effekteket kelljen alkalmazni. ugyanezt el lehetett volna mesélni színesben is, akár mozaikos narrációval, ugyanezt az eredményt kaptuk volna.

szóval, szerintem felesleges mûmájerkedés ez, na. de george clooney, cate blamchett nem tehetnek errõl.
efes 2007 szept. 30. - 17:36:54
(7/31)
de õ se volt forradalmár-alkat, ezért õt se, bogartot se tûzte senki zászlajára. ellenben brando, a vad címû filmben (1952?), bõrdzsekiben meghúzta az indian motorkerékpár gázkarját, abban volt slung. a korabeli filmestészták pedig fekvek*kiltak a gyönyörtõl: itt az új isten!

amúgy semmi bajom brandóval, csak.
bocs az offokért!!
efes 2007 szept. 30. - 17:32:16
(6/31)
de ne bogartozzunk. ott van pl. spencer tracy. senki se emlékszik már rá, pedig olyan minimalista eszközökkel felvezetett realista színjátszást mûvelt, hogy még szirtes ádám is megirigyelte...:)))
efes 2007 szept. 30. - 17:29:07
(5/31)
hát, ez attól füg, meddig nézünk vissza. emígyen persze, az öseredeti elsõ modern vitán felül a buster keaton.

ja, a hivatalos filmtörténet, a gregor-patalastól kezdve (eredve?) a brandót tekinti a modern filmszínjátszás elsõzõjének. szerintem pedig, amit brando csinált az azért tûnhet elsõnek, mert fiatal volt akkor, bõrdzseki, rockandroll, hetyke érdesség. de eszközeiben, metódusaiban ez már mind benne volt bogartban. csak õ sosem volt ifjú rockandroll hõs. õ mindig egy másnapos pasas volt, aki cinikus modorával kevésbé volt forradalmár alkat, mint az ifjú brando. én ebben látom a különbséget.
efes 2007 szept. 30. - 11:56:28
(4/31)
bogart titkának megfejtéséhez figyelembe kell venni a kor színjátszási stílusát. elõtte, a harmincas évekig, a negyvenes évek elejéig a némafilmbõl és a korabeli színjátszásból eredõ eltúlzott gesztusú, túlmimikázott színészi játék volt jellemzõ. aztán jött a film noir ugye, új stílus, új hangvétel, és ehhez kellett egy új hõstípus. például egy kicsi, mogorva, álandóan dohányzó pasas, akinek fából faragott arca titokzatosságot, keménységet, és férfiasságot sugárzott. semmi feminin "primadonnizmus", mint errõl flynnél, semmi jócserész buzgalom, mint james stewartnál, semmi kétdimenziós transzparencia, mint cary grantnél, stb. ezt a figurát hozta bogart minimális arcjátékkal, minimális gesztusokkal, amirõl hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem is játszik. ebbõl a szempontbõl õ az eslõ modern filmszínész. belõle fakad de niro és pacino, meg a clooney is.
Obránszky Ármin 2007 szept. 30. - 11:42:11
(3/31)
Már szinte az összes ismerõsömet meghökkentettem azzal, h közöltem velük, szerintem Cate Blanchett az egyik legvonzóbb színésznõ, akit életemben láttam. Amikor pedig azt mondtam, h szerintem még Elizabethként is elbûvölõ volt egyenesen hülyének néztek.
Valóban nem a hagyományos értelemben vett szépség vagy legalábbis az, amit szépségnek kiáltottak ki hálivúdban, de olyan átütõ a kisugárzása, h hasonlót csak nagyon kevés esetben tapasztalok.
Azt, h Bergman vagy Blanchett a jobb színész nem tudnám megmondani, ahhoz túl kevés filmben láttam játszani Ingrid Bergmant. Az egyik ilyen a Casablanca volt, ami mindenféleképpen jobb film, mint A jó német és ott õ is tökéletesen megfelelt a szerep által támasztott kritériumoknak.
3/10
Newcastle United 2007 szept. 24. - 19:50:34 3/10 Előzmény DRusza
(2/31)
Tényleg egy kicsit casablancás hangulata volt, de a színvonal messze elmaradt szerintem is. Soderbergh se rossz rendezõ, de itt nem jött ki neki most a lépés.
DRusza 2007 jún. 19. - 02:27:15
(1/31)
A filmet nézve végig az volt az érzésem, hogy ez valamiért a filmûvészet leghíresebbjére, a Casablanca-ra hajaz, aztán az utolsó jelenet nem is hagyott kétséget efelõl. Persze nagyon más lett ez a film, fekete-fehér ez is, a hangulat is kissé melankólikus, és talán Cate Blanchet is van olyan szép és tehetséges, mint Ingrid Bergman. Itt se tudhatod, ki a barát és ki az ellenség, de itt talán túl sok is a lehetõség a csavarra, aztán végül - ahogy várni lehet - senki nem csavar semmit a történeten. Clooney azonban nem egy Humphrey Bogart, bár a hangjuk kísértetisesen hasonló és jó úton halad az utód, hogy a sztárból nagy színész legyen végre. Ebbõl a filmbõl nem lesz klasszikus, ahhoz talán egy újabb Kertész Mihály kellene...