Amikor elõször megláttam a trailer-t valahogy már kapásból érdekesnek, nem szokványosnak ígérkezett s film - és nem csalódtam. Nagyon tetszett.

--- SPOILER VESZÉLY végig !!! --- (mivel errõl a filmrõl nehéz SPOILER nélkül beszélni :)

Nekem azt mutatta be Gloria meg Oscar kapcsolatán keresztül, hogy milyen az, amikor két ember fel sem fogja, de már gyerekkoruk óta ki nem állhatják, sõt utálják egymást. Erre utalnak a visszaemlékezõ képsorok, amikor még Oscar még kisfiúként összetaposta Gloria diorámáját (ami egyébként pont Szöul városát mintázta), egy reggelen, amikor kikapta azt a szél a kislány kezébõl.

Utólag visszagondolva kap értelmet az is, hogy mennyire suták, amikor felnõttként, 25 év után újra összetalálkoznak. Ez a jelenet szerintem tökéletesen bemutatja azt, hogy felnõtt fejjel mennyire meg akarja az ember szépíteni a multat és nem szembesül azzal, hogy akivel találkozik azzal már gyerekkorában sem volt jóban.

És valóban, Oscar felnõtt fejjel ugyanolyan kellemetlen gyökér, mint kisgyerekként lehetett (bár errõl nem mutat sokat a film, kivétel a dioráma összetaposása), csak 25 évvel késõbb a gyökérsége mellé társul a megkeseredettség, meg a cinizmus is. Szekálja a cimboráit, beszólogat, tipikusan a mosolyogva alázó fajta. Közben meg egy igazi lúzer: elfogyott a pénze, amikor fel akarta újítani a bárt, ezért azt a felét, amire nem volt pénze, egyszerûen lezárta. Persze emellett kiskirályként akarja látni magát és ehhez megvan a legjobb eszköze: szívességekkel tartja maga mellett az embereket. A drogos cimborájának falaz, miközben mindenki tudja, hogy az a bár mosdójában rendszeresen kábítószerezik. És Gloriát ugyanígy akarja szívességgel zsebretenni, amikor elkezdi neki hordani a bútorokat. stb..

Persze Gloria se jobb. Ugyanakkora érzéketlen seggfej, mint Oscar. Jót lehet röhögni a balfogásain, de azért, amikor pl. arra nem emlékezett, hogy Oscar anyja már akkor meghalt, amikor õ még ott, a városban lakott, sõt ott is volt a temetésén, már lehetett tudni, hogy mekkora nyomorult lúzer. Nem elég, hogy piás, de még tapintatlan, érzéketlen is.

Érdekes, hogy mennyire félértékelõdik a film vége felé a Gloria faszija, Tim által a filmben végig jelzett kiegyensúlyozott élet, a nyugodt, anyagilag biztos háttér képe. Persze Tim is a seggfejek táborát erõsíti, mert õ meg baromira kioktató, mindig oltogatja Gloriát, valójában mintha nem segíteni, támogatni akarná, hanem azzal akarja érzékeltetni a felsõbbrendûségét, hogy a csaj hibáit mindig a fejére olvassa.

A kissrác, akivel Gloria meg kavar - szerintem - a tisztaszívû, jólelkû, de üresfejû hülyegyerek archetípusa. Akivel csak történnek a dolgok, nem tud irányítani. Gyámoltalan kisgyerek, felnõtt testben. Akit kihasznál Oscar is, meg Gloria is.

Szóval a filmben mindenki kicsit nyomorult, kicsit sérült, kicsit seggfej. Akárcsak az életben.


A robot és a szörny csatája nyílván csak szimbólum. Bemutatja, hogy milyen az, amikor átlagemberek hatalmat kapnak. És szerintem ez a fõ mondanivaló a filmben. Hogy nem tudunk olyanoknak hatalmat adni, akik nem ostobák. Mert sajnos valahol mindenki az. És hogy Oscar meg Gloria csak arra használta a "természetfeletti erejét", hogy egymásnak esik a játszótéren, szerintem arra akar rámutatni, hogy az emberekben kb. üsszvissz ennyi értelem van.

És ahogy õk simán lebontják a filmben Szöul felét, amikor összeverekednek, majd elesnek, ne várjunk többet az országok vezetõitõl sem. Mert a politikusok is ugyanolyan hülyegyerekek, mint a film hõsei és simán beáldoznak bármennyi embert, ha az erejüket akarják fitogtatni. Csak a vezetõk ereje nem szörnyben, meg robotban nyílvánul meg, hanem hadseregben és fegyverekben. Persze az megnyugtató, hogy ezeket õk is ugyanannyira felelõtlenül használják, mint a film (anti)hõsei.