van második része, de kár elolvasni, mert megtörik a varázs :)
(Nem Daphne du Maurier írta.)

Nekem megvan a film szinkronosan.Írjon, akit érdekel.

üdv
Erika

email:anais23@citromail.hu

Nagyon kéne nekem a film, de sehogy se tudom megszerezni. Honnan lehetne, akár megvenni DVD-n (ha egyeltalán kiadták) vagy letölteni, vgy valami? Nagyon kéne, csak annyit tudok mondani. Remélem tud valaki segíteni, elõre is köszönöm.

Ez egyáltalán nem igaz a bemutató szöveg...Nem is gyanakodik a személyzet, hogy megölte Rebeccát. Az egész személyzet azt hiszi, hogy Rebeccát balesett érte. Ez így nem jó... A könyv nekem nagyon tetszett.Csak az volt a baj, hogy az utolsó bekezdésbe írta le, hogy ég Manderley. Állítolag van második része is :))))

Mindenben egyetértünk. :-)
Télleg felháborító a poéngyilkos port-os tartalomismertetés. (Szerencsére már gyerekkoromban láttam a filmet, így nekem nem számított.) De ildomos lenne az utolsó mondatot átírni, kedves PORT!

Ennél egoistább, feministább szöveget még nem olvastam! Nõ létemre elborzadtam tõle. Lehet, hogy csak én vagyok túlságosan régi felfogású, hogy minden értelemben megértem Maximot, amiért egy "gyermeki", ártatlan nõt vett feleségül? Aki nem akarta, hogy õ is olyan legyen, mint Rebecca? Vagy aki abban a pillanatban rájött, hogy a nõ nem lesz utána ugyanaz, aki volt? Mert nem, õ is hozzáöregedett, megkeseredett az események során.

Az írónõ egyértelmûen bevallotta, hogy a Jane Eyre ihlette meg :)

A csavaroson mit értesz? Ha a párnákat, akkor az egy megegyezés, mert a producer füstbõl kialakuló R betût szeretett volna :))) Azt azért megnéztem volna, bár elvesztette volna a film fantasztikumát. :)

Kedves 1ED!

Engem érdekelne, a film dvd-n. Budapesten akárhová érte tudok menni, ha át tudod másolni.
elérhetõségem:
eva.mitzki@vipmail.hu

Köszönöm!
Évi

:-D

Vaaúúú! És milyen odaát?!

hm...........xerintem jou a film ish... a könyvet nem olwastam.... pedig ..........haaath és a newem...........xDxDxD

Az egyik kedvenc filmem. Judith Anderson ijesztõbb, mint Spielberg Cápája :)
De egy erõs kirohanást olvastam a film ellen. Eszerint a hímsovinizmus megtestesítõje: Winter azt akarja, hogy a felesége egy ijedt, térdharisnyás kislány legyen, mert nem tud mit kezdeni egy önálló véleménnyel rendelkezõ felnõtt nõvel. Idézet:
"Milyen kár, hogy egyszer te is felnõtt leszel - dörmögi Olivier Fontaine-nek a rövid udvarlási jelenetben, majd így folytatja: - Kérlek, soha ne légy 36 éves." A házasságkötés után a nõ helyzete – most már mint gyerek feleségé – változatlan marad. Amikor Olivier föl akarja segíteni a feleségére a pulóvert, az asszony tétova kérdésére: „Föl kell vennem a pulóvert?”, a férj válasza nem hagy kétséget kapcsolatuk jellege felõl: „Természetesen. A gyerekeket még a széltõl is óvni kell.” Látható tehát, hogy a naiv és önállótlan gyerek feleség minden szükséges gondoskodás megkap. Amikor egy kellemetlennek ígérkezõ rokoni látogatás közeleg, a férj biztosítja ifjú feleségét: „Ne aggódj, idõben itthon leszek, hogy megvédjelek.” De Winter impozáns birtokának, Manderleynek az új úrnõje valójában nem felnõtt: amikor csak egy valóságos felnõttel találkozik – független, magabiztos, tettrekész felnõttekkel -, egybõl alázatos és engedelmes lénnyé változik át, aki örökké attól fél, hogy valami rosszat vagy nem helyénvalót tesz.
Maxim de Winter számára nyilvánvaló, hogy mennyi elõnye van egy gyerek feleségnek…Ebben a filmben Joan Fontaine-t különösen aszexuális lényként mutatják be, aki kislányos szoknyákat, blúzokat, térdzoknit és kardigánt visel. A gyerek feleség nem szexuális téren, hanem a házimunkában, a virágok gondozásában, a férje kiszolgálásában tesz ki magáért, majd hamarosan a jövõbeni legtermészetesebb szövetségeseinek, a gyerekeknek a nevelésében szerez magának érdemeket. A gyerekektõl viszont legalább nem kell félnie!
A férfi hatalomra tesz szert, a gyerek feleség pedig védelemre tarthat igényt egy olyan házasságkötés alkalmával, amikor nem a partneri viszony kialakítása a cél: a rideg és durva világtól, amelyben a férj nap mint nap helytáll, a nõt védõburok oltalmazza meg, s késõbb a gyerekek is ugyanebben a védelemben részesülnek.
Végül is Maxim de Winter, a férj élvezi mindazt a magasabb rendû megelégedettségbõl fakadó érzést, amely akkor tölt el bennünket, ha megvédünk valakit, aki erre rászorul. A filmbeli történet akkor ér a csúcspontjára, amikor a gyerek feleség a körülmények nyomása alatt felnõtté válik, és megismeri férje szörnyû múltját. De Winter sem megkönnyebbülést, sem boldogságot nem érez afölött, hogy végre megoszthatja terheit egy másik felnõttel, inkább sajnálkozik, hogy a dolgok ilyen fordulatot vettek. Szomorúan ráemeli tekintetét a hitvesére, s ezt mondja: „Örökre tovatûnt az a kedves, fiatal, kiszolgáltatott kislány. Néhány óra alatt éveket öregedtél.” A férj valami hasonlót érzett, mint azok a szülõk, akiknek felnõnek a gyerekei, és éppen készülnek kirepülni a családi fészekbõl.” (Marie Winn)

A könyv nagyon tetszett,a filmet 9 évesen láttam,úgyhogy nem sok mindenre emlékszem belõle,de most megnézem!
Már nagyon várom :)

Nem tudom , ki írta az ismertetõt, de az tuti, hogy nem olvasta a regényt. Az jó , ha szinkronizált, mert én anno' alémondásos szinkronnal láttam.Borzalmas volt. Ehhez most mindenkinek jó szórakozást kívánok : Zsuzsa

holnap vetitik az m2-n !

Bizonyosan ezért változtatott, csakhogy a koherens lélekrajz vesztett ezáltal, no és a késõbbi események láncolata is "billeg" kissé általa.

***SPOJLER***

Még annyit hozzátennék, hogy a filmben azért baleset történt, mert Hitchkok nem akart ujjat húzni a 40-es évek erkölcsi szabályaival. Akkor a gyilkosságot még mindenhol halálbüntetéssel "jutalmazták", és nem vette volna jól ki magát, ha egy gyilkos megússza a büntetést. Egyébként az osztrák musical -változat is Hitchkok-ot követi.

Bármennyire szokatlan, a Hitchcock-féle film helyett az 1997-ben készült feldolgozást javaslom: sokkalta hûbb a regényhez, és a szereplõk játéka se rosszabb, semmivel sem az elõbbinél! /Ritkaság, de megtapasztalhatod - csak adnia kéne valamelyik tv-csatornának, mert DVD-verziója nincs - még -sajnos.../ Charles Dance figurája adekvátabb, mint Sir Laurence-é, Emila Fox természetesebben, õszintébben játszik Joan Fontaine-nél, stb... /a címe "Rebecca - a Manderley-ház asszonya/

***SPOILER***
Ha nem olvastad a regényt. akkor remek "szimatod" van Rebecca halálát illetõleg: ugyanis éppenhogy a férje ölte meg! Hitchcock filmjének nem igazolható LÉLEKTANI hibája, hogy ezt megmásítja, kihúzva az alapot De Winter késõbbi viselkedésének érthetõ motivációjy alól...