Bocs, de nekem a nagy álom nézése közben még egy dolog eszembe jutott, MILYEN JÓL KERESHETNEK A KOREAI NÕGYÓGYÁSZOK!!! Vajon hány gyulladást kezelhetnek a hidegebb hónapokban? Azért érdekes volt az egyenruha, mert a miniszoknyához télen is csak vmi combközépig érõ zokni/harisnya volt rajtuk. Azért érdekes, hogy egy egyenruha nem egy diszkrétebb térdfeletti szoknyahosszt ír elõ. Egyébként náluk a mini tényleg elég kevés anyagot igényel!:))))))

Na jól nézek ki, a tésztám túlsült, azután meg kihûlt most melegíthetem.
A hátralévõ ezer évemben nem leszek már jó háziasszony
:((((

Még nem láttam, de az a gárda nagyon is jó volt, a fele már fél siker!:)))))

Azért még akad néhány eltörendõ gyakorló fakard raktáron!:))))))) A vezénylést folytathatod, nem volt még meg az egymillió 25!:))))

Igen, a szavaknak mindig súlya volt, nem felszínesek Sillában, de sosem az egyén belsejében zajló igazi érzelmek állnak a középpontban bennük, arról alig esik szó, csak ritkán, rendkívüli helyzetben fakadnak fel, pl. Yushin a barlangnál...

Szép estét neked !
Aludj jól !

Amiért tisztelem, hogy sose panaszkodott....

Igazad van. Vki mesélte, hogy a koreainak mennyire szokatlan és megdöbbentõ volt, hogy mi magyarok milyen hamar beszélünk a belsõ dolgainkról, hogy milyen közvetlenek vagyunk ebben....

A nagy leülõs beszélgetések sosem "lelkizések", hanem mindig az "ügy" érdekében történõ megbeszélések......

Sokat számít, hogy milyen család áll mögötte, a szeretet több nehézségen átsegít.

Valós tartalom nélküli lét.
Most ez jutott eszembe.
Minden tiszteletem a fiadé, nem volt egyszerû élete az biztos.

Milyen jó is lenne a sok szép és menõ cuccot látni a sok üres fej helyett!:)))))))))))))))))))))))

Üdvözlöm Erdélyt,,,,,,,,,,,,,,
Jó utat, érezd jól Magad.
:))))))))

Nem csak fárasztó, de egy örök meghasonlás és így örök frusztráció!:((((((

Jó és biztonságos utat holnapra!:)))))))

Ez sajnos tényleg komoly probléma. A nagyobbik fiam olyan középsuliba járt, ahová kõgazdagék csemetéi. Az osztálytársai mintha a kifutón szerepelnének olyan szerkókban..... Nem könnyû ilyen közegben népszerûnek lenni menõ cuccok nélkül, szerencsére azért a személyisége és a foci hatott!:)))))))

:))))))))))))))))
,,,és ez még csak a mag, a kezdet.
Mi az oka, hogy képtelenek megmutatni, kik is õk valójában, tudom, nem egyszerû dolog felvállalni önmagunkat, de nem fárasztó másnak látszani, mint aki vagyok valójában?
Na , azt gondolom, két hét sem lenne elegendõ, hogy mindannyian gondolatokat cseréljünk.

Ma este nem leszek mert holnap megyünk át Romániába egy kicsit sz ismerõsökhöz,szóval most korán lesz számomra a takarodó.

További kellemes beszélgetést mindenkinek!!

Az elõbb szavaztam és kommentet is írtam a szavazós oldalra T1473094 !:)))))))

A szárt nem keverném a celebekkel.... De az biztos, hogy kis hazánkban sem könnyû a felszínen maradni egy felszínes világban.....

Ez tényleg hátborzongató. Mert csak egyfajta tudást eredményez, a személyiség viszont nem tud kibontakozni, az igazi alkotókészség visszafejlúõik, hol marad az egyediség, az egyéni látásmód, az ötletesség, az útkeresés, a formabontás..... Ez tényleg egy kényszeres dolog, ami lelkileg hatalmas nyomást jelenthet....

Volt a többibe is, de fõleg a Sillában bosszantott, mert úgy gondoltam, másképp is történhetett volna, ha beszélnek.

Látod pedig oda is elküldtem!!!

Még kevés filmet láttam, de mindegyikben volt "elhallgatás".

A citromailre jött, a freemailre nem.

Szia, igen, dolgoztam ma.
Tegnap este csak benéztem ide, de nem volt senki, így inkább filmet néztem.
Reggel láttam, mikor visszaolvastam, hogy milyen élet volt itt késõbb. És milyen sokáig.

Teljesen egyetértek veletek.
Engem is bosszantott a filmekben, hogy nem beszélnek meg dolgokat és ezért történnek félreértések.
Nem sok filmet láttam még, de elsõsorban a Sillában figyeltem fel rá.
Az igaz, hogy sokszor összeültek, megbeszélték hogy védekezzenek, támadjanak, szóval a stratégiát, de az érzelmeikrõl nem bszéltek.
Fõleg Tokmán és Bidám közt okozott ez gondot, de Tokmán és Jusin között is voltak ilyen félreértések.
Más filmekben, (Jumong, Vaskirály) nem éreztem ezt annyira.

Melyik sikerült??? A citroméles,a freemailes,vagy mind a kettõ??????

Kicsit meg kilincseltem ez ügyben már. Állítólag jövõre elkezdik, a D-addicts egy-két tagja bevállalta,csak elõbb befejezik amit elkezdtek,de ott is bekérvényeztem ahová ma beregisztráltam,szóval reméljük lesz valami a dologból!!

Szia! Hogy vagy? Dolgoztál?

2.

Sziasztok, szép estét!

Jó, legyen lila... Igazi lila úgy sincs. Két bábu van a Google-ban.
1.

Segíthetünk?

Szép estét mindenkinek !

Megtaláltam postaládámban a karácsonyi elõzetesedet :)))

Köszönöm !!

Most nézem az Emperor of the Sea 36.részét,és majd le ültem a döbbenettõl!!...Sajna nem tudom idõben melyik készült elõször,a Jumong vagy az Emperor,de ha az utóbbi akkor nem volt nehéz összeszokni a szereplõknek,hiszen a fél Jumong szereplõ gárdája itt tolong ebben a filmben!!

Lehetne ezt kicsit bõvebben?

Átment...kékbe?:)))

Szerintem is. Sokszor érzem a koreai filmeknél, hogy nem mondja el, mi a baja, miért olyan, amilyen. Sillában sem mondják el. Az más, hogy a Tokmán-Jusin-Alchon-Bidám négyes felkészül a támadások elhárítására, a köv. stratégiára, kidolgozzák, átbeszélik. De igenis, nem mondják ki, mit éreznek, a szerelmüknek is csak ködösítenek. Meg is bolondulnék, ha folyton csak sejteném, hogy a másik szeret. Sok félreértés történt ebbõl. Mert pontosan az érzelmekrõl nem beszélnek, arról, ha bántja õket valami, nem mondják el, nem beszélik ki magukból. Ezért is kellett Bidamnak meghalnia a végén... Legalábbis a film szerint.

lila liba,,,,,, átmegy?

:)))

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/libak-lepik-el-budapestet-2069674
Sziasztok!
Nem lehetne egy lila libát kérni számunkra is?

szerintem pont a koreai sorozatokban latok valodi, odafigyelos, megosztos beszelgeteseket
nem felszini csacsogast.

ez is egyik erteke a filmjeiknek.
(emlekszem, mar Sillaval kapcsolatban is felfigyeltunk erre, h beszelnek egymassal, tanulnak, epulnek, a beszelgetesek kapcsan.)

sziasztok!

jo volt visszaolvasni, gondolataitokkal eljatszani.

de

volt egy doku film tegnap egy magyarlakta picike falurol,
Ivo-rol
http://port.hu/ivo_-_egy_gyermek_falu_lazlapja/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=16801610&i_topic_id=1

a nyugati vilag hatasairol,
jo-e
nem jo
megallitani tuti nem lehet
a szabadsag a dontesben van
akarod-e, valtoztatsz te magad vagz az elodok eletformaja ad e biztonsagot
az egyennek.
egyenkent


disco vagy szureti balok, tanchazas egyuttletek?, szinjatszasok,
JATEK, kozossegi elmeny!
sose maradjon egyedul a kudarcot megelo.

mi okoz jelenleg oromet, erosito elmenyeket?
kuzdeni tudast.
letben maradashoz.
majd tovabbadva az utodoknak, felelossegerzet.


ezek jutottak eszembe , filmelmenyek, itt olvasottak kapcsan.


szep napot.

Ja, annyira a divat rabjai, hogy nem is tudnak másra gondolni, úgy a fiúk, mint a lányok,, a legújabb cucc jöhet csak szóba, csak attól érzik magukat valakinek,, ez gond, eltolódtak az értékítéletek,,, vagy rosszul gondolom.

Akkora széllel vannak a menõ holmikért, ,, arra gondoltam, ha ez olyan fontos, küldjék a ruhát az iskolába, hiszen csak az a menõ, nekik már nem is kell bejárni.

Csak röviden: ez jó példa az itthoniaknak is. Kérdés: itthon is kell tudni egy énekesnek mindent? Táncolni, zenét szerezni, stb.
Mentem...

No, ez sem jó. De az sem, ami itthon megy, hogy minden megengedett. Hajfestés, divatruhák, (minél több "bõrt" mutató),stb. Most mennem kell, család. Már nem tudok koncentrálni.

Pont ezért nem tudom végignézni,,,, még gyúrok rá.....

,,, és ki törõdik annak a lelkével, jövõjével aki nem kiváló, nem mintagyerek,,, mennyi megkeseredett felnõtt rója az utcákat.
Itt a környezetemben is van olyan gyerkõc, aki folyton, mindenhol nyerni akar,,, megfeszül azért, hogy nyertes legyen, hogy õt elismerjék,,,ajnározzák.
Amikor játszik nincs fogalma arról milyen jó dolog a játék folyamata, milyen izgalmas lehet ELJÁTSZANI egy játékot, inkább csal kicsit, inkább hisztizik, kikészíti a játékostársát, mert õ meg jól érezné magát ebben a tevékenységben, ha hagynák.

Japánról láttam pár éve egy filmet, ahol bemutatták, hogy milyen következetes szigorral csikarják ki a tanulókból a minél jobb eredményeket, tisztára beprogramozott robotokká váltak tanév végére.

Nincs vidámság, jókedv, csak a küzdés,, egyszerûen embertelen volt,,, a hideg rázott ki tõle.
Még a tantermek is sivárak, ingerszegények, nehogy elvonja valami is a gyerek figyelmét.
BBBBBRRRRRRR

Ilyen példákért,mint a sztárság,nem kell messze menni!! Kis hazánkban szintúgy ez a helyzet,sztárok jönnek,sztárok mennek,nem mindegyik marad a felszínen.

Még eszembe jutott valami. Nincs náluk gyámhatóság? Csak úgy odaadja a gyerekét valakinek? Vagy ír egy levelelet, oszt jóccakát?
A másik témához: a Nagy álom-ban láttatni engedik, micsoda taposómalom az út a sikerhez, és még akkor sem biztos, hogy "fenn" marad valaki. Jön más, aki jobban bírja a gyûrõdést, és máris övé a pálya. De: ha ezt mutatják, akkor egyben ez már egy társadalomkritika az õ részükrõl! Ami ad egy kis reményt.???

Milyen egy rugóra járunk.
A "szülõ" feltétel nélküli tiszteletet követel magának, még akkor is amikor komoly gondot, kárt okoz a gyerekeinek.
Sõt,,, amikor egy árva kanyi nélkül haza talál , elvárja, hogy róla is gondoskodjanak, akár vadidegenek is, vagy az ellenlábasa.
,,,hát tudod, a rinocérosz mehetne hozzájuk tanulni, hogy lehet ezt a vastag bõrt kezelni.

Vajon ez is az apa, mint szülõ felsõbbrendûségébõl ered? Még ezek után is imádják az apjukat, alig várják, hogy beszélhessenek vele, ha csak telefonon is.
Tudom, hogy Te hoztad fel ezt a kérdést, a Nagy álom- film kapcsán, de ez azóta is foglalkoztat, ez a kiszolgáltatottság. Ilyenkor hiába sírnak, zokognak, nekem ez nem tûnik õszintének, pedig az lehet, ha náluk ez társadalmi, bevett szokás! Bezzeg az Iljimae-ban milyen szép példát kaptunk arról, hogy mennyire lehet szeretni a befogadott gyermeket, ld. Jukbang.

Szia.
Ezt a kérdést már én is boncolgattam
Talán tisztába jönnek avval (nyelvtanilag ez is elfogadott), hogy õk most képtelenek adott helyzetbõl számukra elõnyösen kijönni.
Bíznak embertársaikban, hogy akad valaki aki majd nem hagyja étlen-szomjan, fedél nélkül a gyerekeket,, ...
Milyen bonyolult ez is, hiszen máshol is elterjedt "módi" ez.
Arra nem is gondolnak, hogy egy kiszolgáltatott gyermekkel micsoda tragédiák is történhetnek.

Semmi baj! Csak az "odaát" kérdése az egy más dolog. Nem egyszerû felfogni, elképzelni, hinni benne. Csak keveseknek sikerül kételkedés nélkül.

Mindenkinek szép napot!

Csak egy gondolat erejéig: miért hagyják el az egyedülálló apák a gyermekeiket, ha csõdbe mentek? Miért utaznak el, otthagyva csapot-papot. Aztán a gyerekek feje fölül elárverezik a lakást, mindenüket, õk ott maradnak az utcán. Na jó, kapnak az apucitól egy telefont, hogy hova menjenek segítségért, kit boldogítsanak ezután. Ennyi.????????

Halika mindenki,de Vunderem pláne!!

Állítólag van valami az e-mail postádban,ma küldtem,de nem titok,beregisztráltam az általam említett honlapra sikeresen,és megvan a Poseidon elsõ részének magyar felirata!! D-addicts-ra nem lesz kitéve!!!! Ha kellene még valakinek annak is szívesen elküldöm,e-mail címet ha kapok az illetõtõl!!...Hogy a fordítás milyen ütemben fog haladni,ez még a jövõ muzsikája,de fog és ez a lényeg!! Találtam még itt ezen a honlapon két kosztümös sorozatot is,és itt van a Nagy álom (Dream High)is !!

Mindenkinek kitartást a mai napon a gálya evezõjénél.

:))))))))))))))))

Szép reggelt Mindenki!:))))))

Egy mosoly gayara!:)))) No, meg emlékeztetõ a szavazásra is!:))))))

Vki épp arról értekezett, hogy milyen jó is a "visszakukucs"-rendszer!:))))))

Megyek még egy utolsó eheti evezõhúzásra.

Legyen szép napotok. Nyugis munka, gyors közlekedés, napsütéses idõ :)))
Vigyázzatok Magatokra!
Estére Mindenkit hazavárunk :)))

(és a koreai tengerpart :)

Ahogy jön a hétvége, egyre nehezebben kelek fel (Persze megnéztem az Atlantisz gyermekeit. Tényleg jó volt nagyon. Szeretem Anthony Hopkinst).

Úgyhogy most jöjjön egy jó nagy bögre kávé :)))))

Sziasztok, szép reggelt :)))

Nagyon filozofikusak lettetek így az éjszakában. Ilyenkor sajnálom csak igazán, hogy el kell mennem. De ravaszul csináljátok. Szépen elköszön mindenki, aztán egyszer csak visszaszivárogtok :)))

Mert még mindig csak a multifunkciós "oppák" a lényegek Koreában :(((
Nem tanulnak a Koreaiak abból amit pedig szinte minden filmjükkel közvetítenek, hogy a lélek a legfontosabb...

Szép hajnalt kívánok mindenkinek !

Kedves fórumtársak itt lesz a nagy alkalom, hogy mindezeket a témákat megtárgyaljuk ezen a hétvégén. Legyen ez a két nap a koreai társadalomra ható nyugati kultúra és a sztárokra nehezedõ össztársadalmi nyomás vitanapja :))

Nem, sajnos nem vagy hülye.....
Mert valahol egy kicsit cirkuszi akrobatáknak érzem õket, ahogy kezelik, mindig vmi különlegges, vmi extra és egyre feljebb srófolva.... Tudod:
"Itt látható a nagyhírû bûvész!
A lábával karikázik,
a kezével citerázik,
az orrával orgonázik,
a fülével figurázik,
a szemével gurgulázik,
a szájával vacsorázik!"

Az, hogy hitelesen alakít egy szerepet az minzha nem lenne elég....
Mi a frásznak kell SIG-nek szteppelnie, nem elég, hogy remekül formálta meg Jumongot? Miért kell feltétlenül énekelnie annak, akinek hangja sincs hozzá... és sorolhatnám....

Úgy tûnt örül a bevonulásakor, egyfajta pihenõt jelentett számára távol a rajongóktól a megfeszített munkától az igencsak lélekpróbáló szerepektõl. De mi van akkor hogy ahogy egyre közeledik a szabadulás órája fél felvenni a ritmust megint, nem tudni milyen szerepek várnak reá, nem tudja sikert hoznak e vagy bukást. A rajongói ( és ismerve a koreai mentalitást) exzra teljesítményt várnak tõle. Bármilyen negatív megjegyzés egy "normális" átlagos lelkületû embert is bánt hát még egy ilyen igazán érzékeny lelket.

Remélem csak hülye vagyok a még ostobább gondolataimmal...

Szép ákmot!:))))))
Azt hiszem én is lefekszem mostmár, mert a reggel nem fog tetszeni......

csatlakozom az elõttem szólóhoz: "Jóvanna!" :)))))))))))))))))))))))))))))

Nem mintha mindegyik dallam a kedvencem lenne, csak hátha találtok a bemutatott filmek között ismerõst, v. "húúúú, ezt megnézném"-et!:)))))

http://www.youtube.com/watch?v=HXPp67JXcks&feature=related

Ilyenkor sosem vagyok álmos, de reggel majd nem bírok felkelni, úgyhogy megyek is...:)
Viszont holnap éjszakás leszek, nem tudom, mikor jövök legközelebb.
Addig is erre a rövidke hétvégére jó pihenést kívánok mindenkinek.
Ha még jár erre valaki, akkor jó éjszakát és szépséges álmokat is!
:)))

Valaki egyszer írta, hogy hajlamos a depresszióra, ill,. tart attól, hogy a katonaság után hogyan alakul a karrierje.....
Hát mit mondjak, van miért. Hatalmas a népszerûsége, de senki sincs bebtonozva náluk.....

Kerek arcocskájára?:)))))))))))))))))))))))))

Ez az igazán szomorú, de mégis boldog vég. És ez így van rendjén. (Talán Neked is így lehetett könnyebb az elválás.)
Míg régen több generáció együtt élt, a felnövekvõ nemzedék a családban megtapasztalhatta az élet kezdetét és végét.
Ma - kevés kivételtõl eltekintve - kórházban születünk és ott halunk meg, ezért veszi körül egyfajta misztérium és távolságtartás mindkettõt.

Hát ebben nem vagy egyedül!
Szoktam olvasgatni a KNG-fórumot, ahol az õ személyes vallomásai is megjelennek - gondolok itt pl. nemrég a "hátulnézetben" vagy a karaoke-s idézetekre.
Három filmet láttam tõle: Bidamként még bohóckodhatott a film elején, de késõbb folyamatosan komolyodott/komorodott a szerepe, a BadGuy-ban nem sok, a LV-ben pedig szinte nem volt mosolygós, felszabadult jelenete, csak a sok szomorú visszaemlékezés.
Még jó, hogy azért a felvételek során készült feszültségoldó, vicces jeleneteket is megtaláljuk a Youtube-on, ezek talán ellenpontozzák valamennyire a szomorú szerepeit.

Jóvanna! Csak gondoltam, hülyén néz ki, hogy megszólítás nélkül bocsánatot kérek valakitõl, az elõzmény meg nem látszik...:)))

Én egy koreai színész miatt aggódom nagyon, azt hiszem tudod kire gondolok.

A kinézetre gondoltam .

Nem egyszer megtörtént hogy halálos beteg kutyám megvárt míg hazaérek és egy eset kivételével a karjaim közt haltak meg.

Nem hiszem, nekem Buddha-ahjumma kellõléppen az idegeimre ment, fõleg a képzelt beteg szindrómájával!:)))))

A Thank you-ban Buddha-ahjumma nem lehet hogy a SooRo-s kereskedõnk ikertestvére ? :)))))

Azért más is elolvasta!:)))))))))))))))))))

:)))))))))))))))))))))))))))
Az biztos, hogy egy kicsit "belehalnak" a szerepeikbe. Biztos, hogy nem lehet teljesen érzelmentesen belebújni egy szerepbe, vhol önmagából is bele kell tennie vmit, hogy eleven legyem.

Engem tudod mi aggaszt? A micike által feltett cikkben bizony a koreai öngyilkosok között szerepeltek a színészek is... Szóval nem véletlenül aggódom némelyikükért, nem lehet könnyû ilyen feszített tempóban dolgozni, miközben olyan nagy konkurencia és szerintem a munkakörülményeik is embertelenek lehetnek (hányszor állnak szakadó esõben, gázolnak a jéghideg vízbe, v. látszik meg a lehelletük a forgatáskor) egyiküknek sem.

Úgy látszik, sokat vakaróztam, ezért kidobott a rendszer - az elsõ pár sort konkrétan Ruca 22:36-os kommentjéhez írtam...:)

Jaj, ne haragudj!
Sokszor csinálok olyat, hogy kimásolom a kommentet, így könnyebb válaszolni a felmerülõ kérdésekre, gondolatokra.
Most meg "átemeltem" az egyik sorodat, hogy folytassam a gondolatod, de (jóval lejjebb) ott maradt a többi.
Elnézést a félreérthetõségért. Ugye megbocsátasz? :))

Hogy van-e másvilág?
Ki tudja? A hívõk szerint van...
Én nem tartom magam a szó szoros értelmében hívõnek, de ateistának sem.
Meg vagyok keresztelve, gyerekkoromban minden Karácsonyt és Húsvétot együtt töltött a rokonság Anyuék szülõfalujában, jártunk misére és körmenetre (de csak olyankor, itthon sosem). Azóta is a legkedvesebb ünnepem a Karácsony, és még ma is "A Jézuska" hozza az ajándékot a gyerekeinknek (még férjem szerint is, aki 'hithû ateista'...:)).
Istenben igazán nem hiszek, inkább abban, hogy mi magunk alakítjuk a sorsunkat, életünket (vagyis felelõsek vagyunk a tetteinkért!), de valami eleve elrendeltségben - sorsban, karmában - hiszek, olyasmiben, hogy nincsenek igazán véletlenek.
Hiszek Jézus tanításaiban, ami számomra inkább egy gyönyörû filozófia a szeretetrõl, a megbocsátásról, mások elfogadásáról.
A túlvilágban nem hiszek. A múltat megváltoztatni nem lehet (nem is kell), a jövõt nem ismerhetjük - ezért a jelenben élek, de belátható távokra tervezek.
Nem érdekel túlzottan, mi lesz velem évtizedek múlva, de azt nagyon fontosnak tartom, hogy a gyermekeinknek biztos hátteret teremtsünk, amivel megalapozhatjuk a jövõjüket.
Nem vagyok hajlandó olyan dolgokon idegesíteni magam, amiket nem tudok megváltoztatni, de a kellõ mértékben kimorgom magam, és ettõl megnyugszom. (Sokszor az a konfliktusok legfõbb forrása, hogy a benne lévõk nem kommunikálnak egymással, hanem mindenki mással...)
Valami ilyesmi... Akkor én most hiszek vagy sem, és miben? Ámen.

A hozzátartozók megsiratása egészen más dolog.
Ott leginkább önmagunkat, az emlékeinket sajnáljuk. És minél hangosabban gyászol valaki, annál inkább a saját lelkiismerete zavarja, a ki nem beszélt konfliktusok, a megbocsátás hiánya, az önsajnálat (ez persze így általánosság, ne vegyétek szentírásnak!).
Megint egy kicsit más - a túlvilágról.
A kórházban sokszor találkozunk újraélesztett beteggel - de sem betegtõl, sem hozzátartozótól, sem kollégától nem hallottam a "fényes alagútról".
Olyat viszont tapasztaltam, hogy az órák óta öntudatlanul haldokló beteg - mintha hallotta, értette volna, hogy a lánya nem fog odaérni hozzá - végül csendesen elment. De ez inkább a családtagok között lévõ szoros kapcsolatot mutatja, nem mást (szerintem).

Elizabeth Kübler-Ross fogalmazta meg a halál, haldoklás szakaszait (ugyanezeken a szakaszokon megy végig a gyászoló hozzátartozó is): elutasítás - düh - alkudozás - depresszió - belenyugvás. http://www.lelkititkaink.hu/halal_fazisai.html
És közben találtam mást is: http://www.lelkititkaink.hu/elisabeth_kubler-ross_ne_feljunk_halal.html

Ezek hosszú, nehéz gondolatok, felkavaró tartalommal, ezért óvatosan olvassátok. És nagyjából szöges ellentétben állnak mindazzal, amit fentebb írtam.
És elnézést kérek ezért a hosszú bejegyzésért és a lelki kitárulkozásomért ilyen késõi órán.
Most nagyon ideillõnek vélem Orosz elköszönését: "Legyetek szeretve!"
Jó éjt! :)

És még a színészek játékáról, hogy mennyit visznek egy szerepbe önmagukból illetve ha több szerepben vagy meghatározó szerepekben látom õket, akkor már nagyon is önmagukat adják. akkor már nem a szerep irányítja õket hanem a õk a szerepet. Igenis lehet a színészek játékából következtetni arra hogy õmaguk milyen emberek lehetnek.
Belegondoltam most Latinovits, Hugh Laurie ( dr. House) illetve KNG és Angyalmosoly játékába .
Nem hiába vagyok éjszakai bagoly típus, jár az agyam rendesen :)))

Én is, Thank you 7:))
Nagyon érdekes gondolatok merültek fel bennem most ahogy gondolkodom az egész koreai társadalomról.

Filmet nézek!:))))))

Lesz mirõl értekeznünk ha legközelebb találkozunk :)))

Jó éjt, aludj jól !!

Engem is ez izgat, hogy mekkora idetitás válságot hoz mindez magával. Hányan mûtetik át a szemüket, festik át a hajukat....? Ez a felszín, de a magas válási statisztikák és egyebek másról is tanúskodnak.....

Azért nem biztos, hogy a lelkivilágulnak használ, hogy majdnem mindegyik sorozatukmak olyan "koreais" a vége....
Valahogy a filmjeil is kicsit szélsõségesek az érzelmek terén, miközben csöpögös dalok szólnak a szerelemrõl, rendkívül visszafogott a tradicionális társaskapcsolat... lásd "vakrandik". "elrendezett házasságok" intézménye.... olyan felemásak ezek a dolgok, mintha túl sok minden lenne egészségtelenül lefojtva.....

További szép hajnal/éjt!:))) Silla 8 csillaga ragyogja be álmaink!:))))

Ahol luxuscikknek számít ( igaz a más kultúra miatt is ) a kenyér illetve a kávé.
A filmek belesujkolják a mai koreai kultúrája a nyugatit. Szinte minden modern filmben a gazdagok nyugati stílusú, étrendû étteremben, kávézóban esznek, házaik a legmodernebb nyugati jellegeket mutatják, igaz rendkívül finoman elegánsan keveredve a koreaival.
A szegényebbek rétegeknél található meg a "házias" azaz a hagyományos koreai étkezés, lakás berendezés .
A viselkedési kultúrában is megfigyelhetõ ez a kettõsség, a gazadagok nem szürcsölnek nem csámcsognak nem böfögnek.

Nagyon kíváncsi vagyok hogy a valóságban mennyire tudott ez a nyugati kultúra beépülni a koreaiak életébe, vajon azok a mostani fiatalok akik ilyen nyugati stílusú sorozatokon nõnek fel és úgy gondolom tetszik is ez nekik annak minden jóságával és ellentmondásosságával mennyire fogják Korea arculatát megváltoztatni az elkövetkezõ években , évtizedekben.

A média mindenesetre nyilvánvaló üzenetet közvetít feléjük.

Hát ilyen szempontból sem rossz ez a film, némi kerti budi és a lakáskultúra innen-onnan....
Érdemes megnézni az idénymunkákat is.... Vajon ki hány tintahalat szedne össze naponta?

Fõként az "angel ahjussik"!:)))))

Hihetetlen milyen szegénység van Korea bizonyos részein. Nem is hinné az ember.
Nem csodálom hogy annyi történet szól a gazdag fiú, szegény lány vagy fordítva meséjérõl.

Nekem már nem az oppák hanem az ahjussik tetszenek . Hiába no, öregszem :))))

Azért vam egy kis vidéki fílingje is!:))))) Egy kis kirándulás Szegény Földére!:)))))

A szirupos könnyen ragad az elsõ helyre!:))))) Persze azért "oppa" függõ a dolog, nem mindegy ki is?!:)))))))))

Most tartok a Thank you 6.részénél. Igazán kényeztetik bizonyos jelenetekkel az ember szemét is nemcsak a lelkét :)))))))

Biztos valami csöpögõs, "oppás" sorozat :)))))))

Akkor viszont várok, hátha fent lesz az online-on hamarosan :))

Nem siklottam át, a 2. résznél volt egy hullámvölgy, de onnantól stabil 2., vajon mi elõzi meg nézettségben?:))))))))))))

24 rész, legalább nem egy "végtelen történet"!:)))))))
Én most kicsit leállok, túl sokat néztem viszonylag rövid idõ alatt!:))))) Nég a végén egy reggel vágott szemmel ébredek: Aigooooooo!:))))))))))))))))))))))

Igen, már leforditották az elejét.