Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: A szintetikus élet születése

Spoiler
tombenko 2014 szept. 18. - 09:16:11 Előzmény honfoglalo111
(15/15)
Aha. Akkor a prionok, vírusok, mitokondriumok, kloroplasztiszok, stb sem élnek? Hol és mivel lépett át a természet az élõ/élettelen határon?
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 18. - 00:18:21
(14/15)
Összegezném ennek a tanulságos vitának a lényegét:

1, Mivel nem tudunk egy mûködõképes sejtet elõállítani, ezért nem tudunk életet létrehozni. Hogy miért, azon lehet gondolkozni tudományosan, vallásosan vagy filozofikusan.
2, Tudunk RNS-t és DNS-t létrehozni és a természetben már meglévõ sejtekbe beültetni, ezáltal élõlényeket tervezni és módosítani. Ez a szintetikus élet projekt, avagy az ismertetõben tévesen az "élet teremtése". Hogy ez mennyire jó, veszélyes, egyáltalán szabad-e megtenni, azzal bioetikailag lehet és kell is foglalkozni.
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 15. - 16:13:00 Előzmény tombenko
(13/15)
Mik az élet kritériumai? Ahogy korábban írtam: Az életnek 4 abszolút (biológiai anyagcsere, inherens egység, homeosztázis és információhordozó rendszer) és 3 potenciális azaz egyed feletti (növekedés és szaporodás, örökletes változékonyság és evolúcióképesség-szelekciók) kritériuma van. Ha érdekel, részletesen is kifejtem õket, nagyon érdekes egyetemi szintû anyag. Egy önreplikáló RNS-lánc énem tekinthetõ élõnek, ugyanis az élet alaki, mûködési és fejlõdéstörténeti egysége a sejt. A sejt alatti molekulák (DNS,RNS) és struktúrák (sejtváz, sejthártya) önmagában nem élnek. És ez a bámulatos: ha minden alkotó összekerül, akkor létrejön az élõ sejt, amit még nem tudtunk elõállítani a komponensekbõl. Hogy miért, arról lehet vitatkozni, de ezek az objektív tények mindenféle kreacionista és evolucionista elfogultság nélkül.
Válasz
tombenko 2014 szept. 14. - 21:19:25
(12/15)
Jó, és mik az élet kritériumai? Itt rejlik ugyanis, hogy létre lehet-e hozni élettelenbõl élõt. Alulról a Miller-Urey típusú kísérletek, felülrõl Meg pont Venterék közelítik a határt - ha van egyáltalán. Tehát mondjuk egy önreplikáló RNS-lánc élõnek tekinthetõ-e.
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 14. - 19:54:05
(11/15)
A következõkben próbáld nélkülözni a személyeskedést és az indulatszavakat mert én csak KULTURÁLT emberekkel szeretek beszélgetni, vitatkozni.

Tehát még egyszer:

- Lehet szintetizálni szerves anyagot, DNS-t, fehérjét stb. mesterségesen nem élõ anyagból
- A DNS önmagában nem él, az csak egy információhordozó molekula: ez a gondolatmeneted FÕ HIBÁJA.
"Az élet alaki, mûködési és fejlõdéstörténeti egysége a sejt" - biológia, általános iskola.
Hogy te is értsd: az élet "részben" a sejt magjában van, "részben" azon kívül: a DNS nem tudna mûködni önmagától akárhol.

Ebben a szegedi egyetemi összefoglalóban világosan leírják, mi történt: „A DNS élõ (!!!) sejtbe való átültetését 2010-ben végezték el Venterék egy korábban kidolgozott transzplantációs rendszer alkalmazásával kicserélték egy másik faj, a Mycoplasma capricolum DNS-ét a szintetikus Mycoplasma genitalium-éval.” (www3.szote.u-szeged.hu/.../5.minimalis-elet-szintetikus-elet-word.pdf) (Ha nem nyitja meg, google-ba írd: Minimális Élet – Szintetikus Élet.)

Olvashatod, élõ sejtbe. DNS nélküli élõ sejtbe. Hoppá…

Akkor mondhatnánk, hogy élettelenbõl hoztunk létre élõt, ha magát a DNS környezetét is létrehoznánk. Teljesen tarthatatlanállításod, miszerint „sejt örökítõ anyagán kívüli részei mind csak sallang.” Akkor összedobnád ezt a „sallangot” nekünk néhány perc alatt egy laborban? Nem, mert nem lehet. ÉLET csak ÉLETBÕL jöhet létre. Ez MANIPILÁCIÓ, PROGRAMOZÁS, MÓDOSÍTÁS, JÁTÉK AZ ÉLÕ ANYAGGAL.

Rövidre zárva: akkor lenne igazad, ha mindent mesterségesen hoztak volna létre, nem csak a DNS-t. Ilyen még nem történt.

***
Az 500-at egy tájékozató jellegû, nagyságrendi adatnak szántam.
Relatív, hogy mi a téves, sok a különbözõ forrás, nem ez a lényeg. (Egyébként itt a 381-es adat: http://sg.hu/cikkek/52936/szabadalmaztatjak-a-szintetikus-eletet)
Mindegy, hogy 50, 150 vagy 500 génbõl áll egy bakteriális DNS, mint fentebb említettem, önmagában ez nem elég az élethez, a megfelelõ KÖZEG is kell hozzá.

(!!!!!) A „szintetikus élet” tehát élõ sejtek mesterségesen létrehozott DNS-ekkel való manipulációját, programozását jelenti.
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 13. - 20:02:01 Előzmény tombenko
(10/15)
Egy nagyon jó összegzõ válasz arra, mitõl és mikor lesz valami élõ: Amikor az anyag formálódása során elérte a komplexitás azon szintjét, mellyel megfelelt az élet kritériumainak, életrõl beszélünk. Ez valamikor 3,8 mrd ée történhetett egy mélytengeri hidrotermás forrás környezetében, ahol rendelkezésre álltak a szükséges anyagok és biztosított volt az energiaforrás is.
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 13. - 19:55:48
(9/15)
Még egy kiegészítés. "Másik: mire alapozod hogy "500 génnek kell lennie minimum"?" Egyetemi tanulmányaimra. Egyébként maga Venter végzett egy kísérletet és állapította meg, hogy minimum 381 gén kell a Mycoplasma genitalium baktérium életben maradásához. (goo.gl/FhsdmF)
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 13. - 19:45:33
(8/15)
Kedves boom48! Hú, nem tudom mire vélni kirohanásod... Netalántán ez nálad lelkiismereti kérdés?

1, Milyen Zember? A neve Venter! :)

2, Látszik, ugyanilyen felületesen jártál utána a témának. Maga a Craig Venter Kutatóintézet sem állítja, hogy életet hoztak létra a semmibõl. Mit mondanak? „Új életet alkottunk a már meglévõ életbõl szintetikus DNS használatával. („...we do not consider this to be "creating life from scratch" but rather we are creating new life out of already existing life using synthetic DNA.") Olvasd tovább: http://en.wikipedia.org/wiki/Synthetic_biology

3, Attól még, hogy kivették egy sejt sejtmagját, nem hal meg rögtön! Egy idei még zajlanak benne a folyamatok. (Jó hasonlat: ha nem kapunk levegõ, nekünk is van néhány percünk.)Helyesebb lenne azt mondani: kicserélték, gyorsan történt. A sejt, amibe a mesterséges DNS-t beültették, ÉLT.

4, Pontosabb lenne programozott életrõl beszélni, nem magának az életnek a létrehozásáról. Remélem, sikerült tisztázni a dolgokat.
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 13. - 19:20:12 Előzmény tombenko
(7/15)
Az életnek 4 abszolút (biológiai anyagcsere, inherens egység, homeosztázis és információhordozó rendszer) és 3 potenciális azaz egyed feletti (növekedés és szaporodás, örökletes változékonyság és evolúcióképesség-szelekciók) kritériuma van. Érdekes téma, nyugodtan olvass utána :)
Válasz
tombenko 2014 szept. 12. - 00:06:27
(6/15)
Azért nem ártana tudni azt sem, mitõl lesz valami élõ...
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 11. - 20:07:03 Előzmény tombenko
(5/15)
Az idõ faktor miatt: ez a természetben is sok 10 millió éven át zajlott. Az élethez minimum 500 gén kell, a legegyszerûbb baktériumok kb. 1000 gént tartalmaznak. Nagyon pontosan, tömegre és %-ra, meg tudjuk határozni milyen elemekbõl (H,C,N,O,S,P...) és anyagokból (szénhidrátok, aminosavak,lipidek,nukleinsavak) épülnek fel, de hiába rakjuk mindezt bele egy Petri-csészébe, nem lesz ÉLÕ!
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 11. - 20:02:01 Előzmény boom48
(4/15)
Ez nem élet megteremtése, hanem a már élõ anyaggal való manipuláció:: kivonta a sejtbõl, játszadozott vele, visszatette a sejtbe. Az ember nem tud élettelen anyagból élõt létrehozni.
Válasz
tombenko 2014 szept. 08. - 20:20:30
(3/15)
Miért ne lenne lehetséges?
Válasz
boom48 2014 szept. 08. - 19:35:12
(2/15)
Dehogynem lehetséges az "ilyesmi".

A kérdés inkább az, miféle "élet" született a keze alatt.
Ijen esetben pedig barátod a Zinternet:

Mert ugye ha mostanság (a Zelmúttnyócév) történik valami ilyen áttörés, azt a keresztényviktatúra a büdös életben nem fogja engedni leközölni, így hogy te nem tudsz róla, vagy az országban senki (mármint a szoros szakmán kívül), az nem lesz meglepõ.

http://en.wikipedia.org/wiki/Craig_Venter

A linkelt cikkben rögtön látjuk mit is csinált az illetõ:
Fogott egy mûködõ sejtet, kivonta a mag-DNS-t, génszekvenszerrel mesterségesen gyártott egy másik DNS-t, amihez az nukleotidsorrendet nyilvánvalóan egy konkrét ugynaolyan élõlénybõl vették, kiszedve abból az egyszerûség kedvéért a nemkódoló régiókat (többek között), és ezt a szintetikus DNS-darabot, amit gyakorlatilag ténylegesen élettelen atomokból raktak össze (tehát nem valami más sejt/sejtek DNS-esét ragasztgatták újra) helyezte az egyébként meglévõ sejtbe (tehát a sejthártya, citoskeleton, miegymás nem lett legyártva), és így hozott létre mesterséges úton "élettelen" anyagból "élõ" dolgot.
Válasz
honfoglalo111 2014 szept. 08. - 18:49:25
(1/15)
Itt megint valami csúsztatás van.. Nemigen lehetséges az ilyesmi... Óriási szenzácó lett volna a médiában, ha megtörténik.
Válasz