Tudom hogy késve reagálok, de nem értem rá választ irni, és ujra meg akartam nézni a filmet, mert sok minden nem volt tiszta, és én régen néztem, (amikor megjelent a letöltõlinkje, akkor)
De ma sikerült ujranézni, ugyhogy nagyon friss az élmény.
Tehát: hogy Fujiwara szerette-e Hidekot, nagyon érzelemmentesre sikerült az a vallomás. Pont ugyanannyi érzelem volt benne, mint amikor csalásra kérte.
De a lényeg, hogy a végefelé, amikor Hideko a boros pohárral a kezében "hajlandónak mutatkozik" némi szexre, akkor Fujiwara nagyon brutálisan közelit, abban benne van, hogy csak annyit tud a szerelemrõl, szexrõl, amit ezeken a felolvasóesteken "tanulhatott", mert a "a nõk azt szeretik" - gondolja, de mondja is.
Egy szerelmes, szexuális kultúráltsággal rendelkezõ férfi azért tudhatná, hogy egy urinõhöz nem erõbõl közelitünk! Hát ettõl a fajta szeretkezéstõl Hideko már gyermekként megcsömörlött, és nem ilyen szerelmet gondolt magának.
Abban egyetértünk, hogy a nagybácsi beteg volt. De miért nem tünt ez fel senkinek? Mert egy beteg társadalom tagjaként ennyi simán belefért?
Emiatt nem tett senki semmit?
Azt hogy a kezdetekkor Fujiwara a fele pénzt Hidekonak igérte volna, azt nem találtam meg, lehet hogy pont félrenéztem, vagy levegõt vettem, de semmi ilyesmi nem volt. Mint ahogy azt sem találtam meg, amikor Fujiwara megigéri Hidekonak, hogy kiszabaditja majd Sook Hoo-t.
A bolondok házánál Hideko és Sook Hoo szerepet játszik. Ahogy Fujiwara megszabadul a szolgálólánytól, ugy fog tõle megszabadulni Hideko - vissza nem nézve.
Most azért már egyáltalán nem biztos, hogy Hideko tudta, mi vár Fujiwarára, hiszen õk már Japánban voltak, a nagybácsi pedig Koreában, vagyis elég nagy távolságot kellett letudni, és hát ugye tût a szénakazalban...
Azonkivül a nagybácsi keze messzire elérhetett, de ennyire azért talán mégsem- de mindegy, a rendezõ, és a forgatókönyviró igy álmodta meg a végét, hát el kell fogadjuk.
Nekem különösen kedves ez a film, hiszen koreai filmrajongóként sok különféle filmet nézek, és mindegyikhez szorosan kötödöm is.
A Szobalány az elsõ 10 között van mindenképp
De ez azt is jelenti, hogy talán megbocsájtóbb, elnézõbb vagyok a különféle hibákkal szemben.
Már több filmet láttam a japán megszállásról, igy azok az érzelmi ráhatásoktól sem vagyok teljesen mentes.

Jól van, reggel még nem láttam pontosan a billentyûzetet...
Na, de a témáról. Fujiwara hasonlóképpen éli világát, mint Sokk-Hee. Bár napról-napra él, de nem üldözi konkrétan senki. Az életben összegyûjtött traumái végett nyilván cinikusan is áll ahhoz a világhoz, amiben él, ezért is lett csaló. És ezért is számol akár a legrosszabb forgatókönyvvel és van két dugi-higanyos cigarettája. De nem rossz ember, ahogyan Sook-Hee sem az. Nem, ez valóban nem áll fenn a karrierizmus a részérõl, egy csalónak nem igen van karrierje, inkább csak a sok kisebb húzása mellet akad pár nagyobb az élete során. A fõnök-beosztott viszony valóban fennáll kettejük között, de ez a kapcsolat végig emberi marad, nem válik olyan szinten arrogánssá, mint ahogyan a fõnök-beosztott viszonyt a mai világban megfigyelhetjük. Az õ fõnök-beosztott viszonyuk kollegiális, egyáltalán nem dirigál Fujiwara Sook-Hee-nak a szerepén túl.
De lehet. Fujiwara magában, belül tisztelte Sook-Hee-t, mint sorstársát és bizonyos értelemben, mint kollégáját. Tisztában volt vele, hogy Sook-Hee is hasonló környezetbõl származik, mint õ és ha Hideko-val át is verték õt végül, Fujiwara mégsem akarta, hogy Sook-Hee örökre az intézetben maradjon. Ha át is verte, ki akarta hozni onnan, mert csak addig akarta bent tartani a bolondok házában, ameddig a Hideko-val közös tervük szerint szükséges volt.
Igen, a bolondok házánál az átverés bár illett a történetbe, de elsõsorban a nézõknek szólt, a nézõk lettek átverve.
Jaj, Fujiwara-nak nem volt szeretkezõ jelenete Hideko-val, de ettõl még nagyon is beleszeretett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vallomása a hotelben. A kitárulkozása. Amikor õszintén megvallotta Hideko-nak, hogy az õ világában ilyen nyíltan szerelmet vallani bûn, de õ mégis szereti õt. Erre Hideko az érzelmek viszonzását imitálva átverte Fujiwara-t, elkábította és elvitte az összes pénzt, nem csak a saját részét. Majd ezután találtak hirtelen rá Fujiwara-ra a nagybácsi emberei. Fujiwara igazán õszinte volt, Hideko pedig nem. Sõt.
Mi értelme lett volna Fujiwara-nak eljátszania a szerelmet, mi haszna lett volna belõle? Ha akarta volna, nem tudott volna megszabadulni mind a két nõtõl? Dehogynem, még sem tette. Szerintem inkább csak arról van szó, hogy Fujiwara-t negatív vonatkozásban akarod látni és ezért gondolod, hogy látszólag ok nélkül is ügyeskedni akart. Úgy kerekebb lenne a vége, ha Fujiwara negatív karakter lett volna, de egyáltalán nem volt az, mint végül kiderült. Sõt, bizonyos vonatkozásban Hideko tekintetében inkább keletkezett erkölcsi deficit, mint Fujiwara tekintetében. Fujiwara emberileg tisztább volt, mint Hideko.
Az, hogy a két nõ szerette egymást, önmagában nem ad erkölcsi fedezetet a film végéhez. Nagyon esztétikusak voltak a szerelmi jeleneteik, de azt se felejtsük el, hogy Sook-Hee-t a bolondok házába Fujiwara Hideko-val egyetemben tette. Amikor próba elé állította a beavatott Hideko Sook-Hee szerelmét, érzéseit, akkor Sook-Hee elárulta õt, inkább az átverést, a munkát választotta, mint az õszinte kitárulkozást és a csalás felfedését. Amirõl persze Hideko már tudott. Ezután tette Fujiwara és Hideko Sook-Heet az intézetbe. Ha Sook-Hee nem árulja el Hideko-t ekkor, az esetben Hideko nem ment volna bele a terv folytatásába. Másfelõl Hideko a védtelen és kitárulkozó Fujiwara-t is átverte és meglopta, majd ennek köszönhetõen halt meg a pincében Fujiwara. Ha az erkölcsi tisztaságról van szó, akkor Fujiwara legalább annyira magasan áll a képzeletbeli piedesztán, mint Sook-Hee. Hideko-t kétségtelenül felülmúlja. Ha visszaemlékszünk Fujiwara a filmben csak a nagybácsit és Sook-Hee-t verte át a szereplõk közül és ártani maximum csak Sook-Hee-nak ártott, aki nem volt ártatlan. De nem kegyetlenségbõl tette amit tett, és mikor megvalósította a Hideko-val közös tervét, ki is akarta hozni Sook-Hee-t az intézetbõl. Tehát ez az ártás sem volt közel sem olyan végleges, mint az õ elárulása.
Ez a film pont, hogy nem a társadalmi rétegekrõl szól, hanem az emberi "mivoltról". Szerencsére a film nem csak azt akarta elmondani, hogy a kasztrendszeren túl is létezik élet, mert ehhez elég lett volna Fujiwara felemelkedését bemutatnia. A film emberi, erkölcsi szempontból közelített, ami nagyon is jó, csak a lezárása, a ,,minden rendben van, a helyére került" tézis ebbõl a szempontból határozottan meginog.
Fujiwara egy intelligens ember volt a filmben. Akit a szerepe szerint eljátszott, az egy szerep volt, nem pedig õ. A rámenõs, törtetõ férfi ugyanolyan mesterkélt manír volt a részérõl, mint a tudatlan és butácska úri hölgy Hideko részérõl a kezdetekben.
Egyébként szerintem is tudhatta Hideko, hogy mi vár Fujiwara-ra, ha elkábítja és pont ezért tartom Hideko-t erkölcsileg visszásnak, közel sem fedhetetlennek. A fele vagyon már az övé volt, ha akart volna, a részével késõbb új életet kezdhetett volna Sook-Hee-val, de neki az egész kellett és ezért simán feláldozta Fujiwara-t. Méghozzá rendkívül durva mód.
Hideko nagybátyja egy beteg ember volt. Rendkívül fontos kijelenteni, hogy ami a nagybácsi szexualitásában és lelkében jelen volt, az nem általánosságban a férfi lélek, hanem egy beteg ember lelke. Rendkívül általánosító és leegyszerûsítõ ez a skatulya-elv. Az tény, hogy azok a lányok - késõbb nõk -, akik hasonló dolgokon mentek keresztül az életükben, azokból könnyen férfigyûlölõ válhat, mert a férfi rokon által okozott komoly traumát kivetítik a férfiakra. Ez a trauma egy nagyon sajnálatos dolog, de ettõl még nem lesz igazuk, ez nem igazolja.
Az örökség. Hideko a kegyetlen nagybátyja miatt nem tudott önálló és szabad lenni, egy börtönben élt lényegében. Fujiwara felajánlotta neki, hogy megszabadítja õt a vagyona feléért. Egyrészt Hideko ezt visszautasíthatta volna, ha ez nem felel meg a számára, másfelõl Fujiwara, mint csaló nem Hideko-t akarta kisemmizni, hanem a nagybátyját. Amikor Sook-Hee elvállalta a munkát, akkor õ Hideko-t akarta kisemmizni a kezdetekben, Fujiwara viszont nem, õ inkább egy alkut ajánlott Hideko-nak, amibe Hideko belement.

Próbálok csak egyszer válaszolni :)))
Elõször Fujiwara személyiségérõl: õ minden napot egyszerûen csak túlél. Ha sikerül amit eltervez, akkor jólétben élheti, de ha nem, akkor ott a cigi, és nem gondolkodik a többin. Az hogy honnan jött, milyen mélyrõl, ez igaz, de hát ez nem egy karrier: egészen a tolvajlásig vitte!
Sook Hee-vel való kapcsolata végig megmarad fõnök – és beosztott viszonynál, soha nem veszi igazán maga mellé társnak, végig fenntarja a feljebbvalóságát.
„Fujuwara inkább társként tekint rá, mint egy fajta beosztottként. Persze át akarja verni, de…” irtad. Ez igy nem lehet! Vagy valakire társként tekintek, VAGY átverem, abban hogy egyáltalán át tudom verni, már benne van a lenézés.
Az átverés a bolondháznál, az egy briliáns epizód volt, de végül is mi nézõk lettünk átverve, hiszen akkorra már a két nõ megegyezett, és mi errõl nem tudtunk, mint ahogy nem tudott Fujiwara sem, késõbb derül ki.
Hogy Fujiwara beleszeretett-e közben Hidekoba, avagy sem? én nem láttam nyomát a nagy szerelemnek, bár kimondta, az nem jelent semmit, lehet hogy a terve része.
De Hideko nem szerette viszont. Ez az, ami fontos. Koreában még most is megvan nyomokban a kasztrendszer, hát még az 1930-as évek Koreájában!
Hogyan is gondolta azt Fujiwara, hogy egy ilyen kiemelkedõ személyiségû nõ majd beleszeret?
Persze nem lenne lehetetlen, de azért õ a lelke mélyén megõrizte a tolvajszellemiséget, (és ugye a egy tolvajnak hogy is hívják a feleségét?)
Az hogy Hideko kit is szeretett? itt jön be a nemiség, emiatt elkerülhetetlen a filmnek ez az aspektusa. Egyedül a nemiség az, ahol nincsenek különbségek, nincs kasztrendszer, csak érzékiség van.(irhattam volna szerelmet is, de…)
Tegyük fel, ha Fujiwara egy intelligens ember lett volna, akkor lehetett volna–e Hideko párja?
Kizárt. Mert akkor a Távol –Keleten a férfiak mindent kiélhettek már, ami eszükbe jutott, a nemiség annyira eltávolodott az igazi érzelmektõl, és a filmben nincs olyan férfi, aki nem vett részt pl a nagybácsi szexualitást felvállaló felolvasó estjein. Ebben a romlott világban maradt-e valaki, aki a 2 nõn kívül tiszta maradt?
Felvetetted, hogy Hideko tudta-e mi vár Fujiwarára, miután a nagybácsi megtalálta?
Szerintem tudhatta is, de nem érdekelte.
Hideko gyerekkora óta részt vett a nagybácsi felolvasóestjein, ismerte, tudta, hogy mi lakik egy férfilélekben, tudta mit jelent az erotika, és ettõl meg is csömörlött már.
És még valami: a pénz az Hideko öröksége volt. Erre pályázott a nagybácsi, ezért tartotta a világtól elzárva, szigorú õrizet alatt, hiszen a pornográf irodalommal való kereskedés nem sokat hozott a konyhára! Az hogy Hideko elment vele, hát az az õvé volt.
Az viszont igaz, hogy Fujiwara segitsége nélkül nem jutott volna hozzá.

A történelmi kor ismerete természetesen fontos szempont, de ez egyáltalán nem magyarázza a film kimenetelének szellemiségét. Régi korban játszódó, ami üzenettel bíró film. Nekem nem a régi kor tényével van a bajom, a megszállt Dél-Korea megszállásának bemutatásával, hanem a kétséges végkövetkeztetéssel. Még egyszer, nekem nem azzal van a bajom, hogy a filmben Fujiwara meghal, méghozzá kegyetlen körülmények között, míg a nõk boldogan egymásra találnak és boldogan élnek, hanem hogy a filmnek az a végsõ üzenete mindezek mellett, hogy minden a helyére került. Nem, nem került.
Fujiwara személyisége több részbõl áll össze. Egyrészt a megszállt és lenézett Dél-Koreai öntudat, hogy bebizonyítsa a japánoknak és magának, hogy ér annyit, mint a japánok, illetve más tekintetben pedig a paraszti sorból való származása és az onnan való kiemelkedése.
Abban egyetértek veled, hogy Sook-Hee bizonyos szinten tényleg kiszolgáltatott helyzetben volt Fujiwara számára, ha Fujiwara nem is rendelkezett az egész tolvajbanda felett, munkát adva a pénzre rászoruló Sook-Hee-nak egyfajta alá és fölérendeltségi viszonyba kerülnek. Viszont ehhez a filmben újra és újra felmerülõ külön-kettesben megtörténõ beszélgetéseik hozzájárulnak, más színben festik le ezt az alá és fölérendeltséget. Ezekbõl tisztán látszik, hogy Fujiwara nem kezeli félvállról Sook-Hee-t, inkább társként tekint rá, mint egyfajta beosztottként. Persze át akarja verni, de emberként akkor sem egy senkiként tekint rá. Nem mellékes adalék, hogy nem Fujiwara akarja egyedül átverni a két nõt, hanem Fujiwara Hideko-val együtt viszik végre Sook-Hee átverését, tehát a csaló férfi és az arisztokrata nõ is mind benne van. Átverik azt a csaló nõt, aki az arisztokrata nõ átverésére szegõdött.
Egyébként, miután Fujiwara és Hideko bezáratta Sook-Hee-t az intézetbe, azután Fujiwara Hideko kérdésére elmondja, hogy nem akarja, hogy Sook-Hee az intézetben rohadjon meg, már intézett neki új személyazonosságot iratokkal, hogy új életet kezdhessen. Tehát még az átverés után is emberként, kollégaként áll hozzá Fujiwara Sook-Hee-hoz, nem pedig egy eszközként, nemtörõdöm kegyetlenséggel.
Nemiségében, érzéseiben Fujiwara is õszinte volt Hideko-hoz. Fujiwara szerelmet vallott Hideko-nak, csak Hideko ezt visszautasította. Ami persze emberileg érthetõ van, de e tekintetben megdõl az az elképzelés, hogy csak a két nõ volt õszinte egymáshoz, mert nem csak õk nyíltak meg egymásnak és beszéltek az érzéseikrõl õszintén. Fujiwara elõször bár megjátszotta a vonzalmat, a szerepe szerint, de késõbb bevallja Hideko-nak, hogy már tényleg szereti õt. Erre Hideko elkábította és elvitte az összes pénzét. Ezután találtak Fujiwara-ra a nagybácsi emberei.
Ez is érdekes kérdés, hogy miután Hideko elkábította Fujiwara-t és rátaláltak a "japán gorillák", vajon tisztában volt-e Hideko azzal, hogy ez fog történni? Hogy része volt-e abban, hogy Fujiwara így ért véget, vagy csak az összes pénzét eltéve hátrahagyta és kész. Sajnos azt is könnyen el tudom képzelni, hogy Hideko nagyon is tisztában volt azzal, hogy az elkábult Fujiwara-t a nagybácsi emberei meg fogják találni.
Nem hiszem, hogy akkor egy ilyen világ volt. Ma sokkal inkább egy ilyen világ van valamiért. Nem jó, de ez van. A film végén nem az õszinte emberek lettek boldogok és a hazug emberek bûnhõdtek meg, mert Fujiwara egyáltalán nem volt hazugabb, mint Sook-Hee, vagy Hideko. A férfiak mind megbûnhõdtek, nem csak az aljas nagybácsi, hanem Fujiwara is, a nõk, akik pedig nem voltak mind áldozatok, mind boldog véget értek. A film maga úgy ért véget, mintha minden a helyére került volna, de ez nem volt így.

A történelmi kor ismerete természetesen fontos szempont, de ez egyáltalán nem magyarázza a film kimenetelének szellemiségét. Régi korban játszódó, ami üzenettel bíró film. Nekem nem a régi kor tényével van a bajom, a megszállt Dél-Korea megszállásának bemutatásával, hanem a kétséges végkövetkeztetéssel. Még egyszer, nekem nem azzal van a bajom, hogy a filmben Fujiwara meghal, méghozzá kegyetlen körülmények között, míg a nõk boldogan egymásra találnak és boldogan élnek, hanem hogy a filmnek az a végsõ üzenete mindezek mellett, hogy minden a helyére került. Nem, nem került.
Fujiwara személyisége több részbõl áll össze. Egyrészt a megszállt és lenézett Dél-Koreai öntudat, hogy bebizonyítsa a japánoknak és magának, hogy ér annyit, mint a japánok, illetve más tekintetben pedig a paraszti sorból való származása és az onnan való kiemelkedése.
Abban egyetértek veled, hogy Sook-Hee bizonyos szinten tényleg kiszolgáltatott helyzetben volt Fujiwara számára, ha Fujiwara nem is rendelkezett az egész tolvajbanda felett, munkát adva a pénzre rászoruló Sook-Hee-nak egyfajta alá és fölérendeltségi viszonyba kerülnek. Viszont ehhez a filmben újra és újra felmerülõ külön-kettesben megtörténõ beszélgetéseik hozzájárulnak, más színben festik le ezt az alá és fölérendeltséget. Ezekbõl tisztán látszik, hogy Fujiwara nem kezeli félvállról Sook-Hee-t, inkább társként tekint rá, mint egyfajta beosztottra. Persze át akarja verni, de emberként akkor sem egy senkiként tekint rá. Nem mellékes adalék, hogy nem Fujiwara akarja egyedül átverni a két nõt, hanem Fujiwara Hideko-val együtt viszik végre Sook-Hee átverését, tehát a csaló férfi és az arisztokrata nõ is mind benne van. Átverik azt a csaló nõt, aki az arisztokrata nõ átverésére szegõdött.
Egyébként, miután Fujiwara és Hideko bezáratta Sook-Hee-t az intézetbe, azután Fujiwara Hideko kérdésére elmondja, hogy nem akarja, hogy Sook-Hee az intézetben rohadjon meg, már intézett neki új személyazonosságot iratokkal, hogy új életet kezdhessen. Tehát még az átverés után is emberként, kollégaként áll hozzá Fujiwara Sook-Hee-hoz, nem pedig egy eszközként, nemtörõdöm kegyetlenséggel.
Fujiwara is mert nemiségében õszinte lenni Hideko-hoz. Fujiwara szerelmet vallott Hideko-nak, csak Hideko ezt visszautasította. Ami persze a benne van, de e tekintetben megdõl az az elképzelés, hogy csak a két nõ volt õszinte egymáshoz, mert nem csak õk voltak. Fujiwara elõször csak megjátszotta a vonzalmat, a szerepe szerint, de késõbb bevallja Hideko-nak, hogy már tényleg szereti õt. Erre Hideko elkábította õt és elvitte az összes pénzét. Ezután találtak Fujiwara-ra a nagybácsi emberei.
Ez is érdekes kérdés, hogy miután Hideko elkábította Fujiwara-t és rátaláltak a "japán gorillák", vajon tisztában volt-e Hideko azzal, hogy ez fog történni? Hogy része volt-e abban, hogy Fujiwara így ért véget, vagy csak az összes pénzét eltáve hagyta hátra és kész. Sajnos azt is könnyen el tudom képzelni, hogy Hideko nagyon is tisztában volt azzal, hogy az elkábult Fujiwara-t a nagybácsi emberei meg fogják találni.
Nem hiszem, hogy akkor egy ilyen világ volt. Ma sokkal inkább egy ilyen világ van valamiért. Nem jó, de ez van. A film végén nem az õszinte emberek lettek boldogak és a hazug emberek bûnhõdtek meg, mert Fujiwara egyáltalán nem volt hazugabb, mint Sook-Hee, vagy Hideko. A férfiak mind megbûnhõdtek, nem csak az aljas nagybácsi, hanem Fujiwara is, a nõk, akik pedig nem voltak mind áldozatok, mind boldog véget értek. A film maga úgy ért véget, mintha minden a helyére került volna, de ez nem volt így.

A Szobalány egy nagyon jól megcsinált mozi.
Ismerni kell azt a történelmi kort, amikor ez született. Koreában japán uralom van, a megszállók pedig kegyetlenek. Sokan egyszerûen meghúzzák magukat, sokan csak látszólag állnak át, és vannak akik felemelt fejjel hirdetik, hogy õk márpedig "már" japánok. Egy ilyen átállt volt koreai a nagybácsi is.
Akkoriban nagyon nehéz volt koreainak lenni, szinte mindenki éhezett, egzisztenciában kiszolgáltatott volt, a árva gyerekek ezrei voltak ellátás nélkül.
Mint minden zavaros idõben persze a tolvajbandák ügyeskedtek, abban a tudatban, hogy bármikor a japánok megölhetik õket. Innen van Fujiwara „ semmi nem számit” viselkedése.
„A két csaló, Sook-Hee és Fujiwara, mind a ketten a maguk hasznát keresték kezdetben, csak éppen míg Sook-Hee magát Hideko-t, az arisztokrata nõt akarta átverni, addig ennek ürügyén Fujiwara nem Hideko-t, hanem az õt megkárosítani szándékozó Sook-Hee-t.”
Szerintem Sook Hee kiszolgáltatott helyzetben volt Fujiwarával szemben, aki egy egész tolvajbanda fölött rendelkezett. Az egészet Fujiwara tervelte ki, és egyenesen a japán Úrnõ pénzére utazott, kihasználva õt akarta a pénzét megszerezni.
Sook Hee is neki dolgozott, csak az események folytán, késõbb állt át, nem kis dilemma árán az Úrnõ oldalára. (a nagy fánál)
A két nõ hogy csak úgy egymásba szeretett volna? Én ezt másképp látom. Abban a hazug világban, ahol minden, és mindenki eladó, megvásárolható, beárulható, kizárólag a nemiség az, amiben õk õszinték lehettek egymáshoz, és csak egymásban bizhattak.
A végén pedig nem a férfiak bûnhõdnek a bûneikért, hanem a rossz bûnhõdik. És nem a nõk élnek boldogan, hanem azok, akik mertek õszinték lenni egymáshoz.
Hogy ez tulajdonképpen férfi és nõ? Hát, akkor ilyen világ volt!
Mi nagyon sokat beszélgettünk a filmrõl amikor megjelent, a Silla Királyság Ékköve topikon, érvekkel, ellenérvekkel, háttérmagyarázatokkal.
Ott voltak, akik nem osztották természetesen a véleményemet, ideteszem a linket, lehet olvasgatni...

http://forum.port.hu/viewtopic.php?topic_id=32769&start=1440&result_per_page=90

Chan-wook Park számomra egy etalon. Kimagasló rendezõ, aki idõtlen filmeket alkotott, nem csak korának egyik legjobbja, de minden idõk egyik legjobb rendezõje. De.
Lassan tényleg kezd tele lenni a hócipõm a \"kurzusista\" filmekkel. Elõre bocsájtanám, hogy A szobalány egy jó film volt, ha nem is volt egy Lady Vengeance, vagy egy Oldboy, de jól összerakott, szépen megkonstruált történetté állt össze. Számomra az a mára már ideológiának is nevezhetõ korszellem volt a taszító benne, ami a nõt, mint áldozatot mutatja be. Kétségtelen, bántanak nõket a világon. De bántanak férfiakat is. Mégis, már több, mint egy évtizede ha áldozatról van szó, akkor csak egy nõ lehet a fõszereplõ, a férfit nem sajnáljuk, az csak erõszakoskodik, vagy ha nem is, akkor csak szexelni akar. rendkívül leegyszerûsített világkép ez, konkrétan hamis. Nem az zavar, hogy az ilyen kifutású filmeknek sokszor nõk a fõszereplõi, hanem hogy 99%-ban állandóan. Ez egy hamis képet fest a világról és sulykolja is bele az emberekbe. (spojler)
A két csaló, Sook-Hee és Fujiwara, mind a ketten a maguk hasznát keresték kezdetben, csak éppen míg Sook-Hee magát Hideko-t, az arisztokrata nõt akarta átverni, addig ennek ürügyén Fujiwara nem Hideko-t, hanem az õt megkárosítani szándékozó Sook-Hee-t.
Aztán persze megváltoztak út közben az érzelmi viszonyulások és a felállás, ami alatt a két nõ egymásba szeretett, de Hideko-t nem csak Sook-Hee szerette meg, hanem Fujiwara is, aki õt sosem akarta átverni.
Aztán az arisztokrata nõ és Fujiwara végül Sook-Hee-t verték át, akit ugye egy elmegyógyintézetbe zártak hamis személyazonossággal.
De õs ügyes és persze megszökik onnan, eközben Hideko a neki szerelmet valló és a neki sosem ártó Fujiwara-t árulja el, veri át, elkábítja és \"lelép a pénzzel\". A film vége, hogy a két nõ egymásra talál, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak, eközben viszont Fujiwara-ra az elkábultsága miatt a kegyetlen, beteg és zord nagybácsi, Kouzuki emberei találnak rá, akik el is rabolják és el is viszik az öreg pincéjébe. Ahol õt kegyetlenül megkínozzák, majd megölve önmagát és a nagybácsit egyféle higanyos cigarettát szív el. Kettõt. Tehát, a film szerint a férfiak megbûnhõdnek a tetteikért, a nõk pedig élhetik a jól megérdemelt boldog életüket. ? Persze a nagybácsi valahol megérdemli a sorsát, de Fujiwara miért? Nem kegyetlen és indokolatlan vég ez? Ha pedig az élet nem igazságos elv érvényesül a film végén, akkor miért ér véget karmikus büszkeséggel, mintha a jó elnyerte volna jutalmát, a rossz meg méltó büntetését. Csak részint, és hát elég furcsa volt nekem a pincejelenet után egy olyan nagyon esztétikusan szeretkezõs jelenet lezárásképpen. Mintha minden a legnagyobb rendben végzõdött volna.
Nem volt rossz film A szobalány, de az viszont szomorú, hogy a nagyszerû Chan-wook Park követi ezt a lassan mindent kényszeresen tematizáló \"szellemi\" áramlatot. Az érzékenység fontos, csak ezzel valahol az igazságérzet és az empátia is együtt jár. Több öntudatosságot és kevesebb efféle ideológiát vártam volna Chan-wook Park-tól, de hát ez van. Sajnos.
A Lady Vengeance például egy rendkívül erõs film, nõi fõszereplõvel, komoly és mély drámával, egy helyes végkövetkeztetéssel a bosszút illetõen. Hogy feloldozást végül nem ad, bárhogy is akarjuk, hiába áldozzuk rá az életünket, feloldozást, katarzist végül csak a szeretet adhat. Ott tényleg minden a helyére kerül, az egy remek film. Itt pedig sajnos nem ez a helyzet. egy egész jó film, sajnálatos ideológiával átitatva.

Szép a táj, és jók a képek, helyszínek a filmben (pláne a polipos akváriumos terem a végén),
de a film lapos, és kiszámítható.

Bevallom én sem estem hanyatt tõle.
Csavarosnak csavaros a story, de valahogy elmaradt számomra a katarzis a film végén, mély mondanivaló sincs benne.
Pozitívum a bevállalós leszbikus-jelenetek, na azok tényleg ott vannak, de amúgy semmi extra.

Nagy adag erotikával nyakon öntött kosztümös film. Gyönyörû képek, nagy fordulatok, de semmi plusz nincs mögötte.

http://port.hu/adatlap/film/tv/a-tolvajlany-fingersmith/movie-78404 Ennek a remekje :) Ahogy elolvastam tartalmat egybõl ez jutott eszembe.

Nekem nagy csalódás a film, az üres szépelgésen kívül semmi többletet nem ad. A Oldboy rendezõjétõl sokkal többet vártam.

Remek film. Van pár terület, amiben a tökéletestõl elmarad, de így is az év egyik legjobb filmje. Jó hangulat, szép díszletek, érdekes történet. Ajánlott

Nekem hiányzott a feszültség a filmbõl és túl soknak találtam a leszbi jeleneteket. Ezzel együtt üdítõ volt valami mást látni. Az erotika szót a felolvasós jelenetre tudom csak értelmezni - ott tényleg jelen volt a szövegben nagyon szépen.

Valaki nem tud valamit, a mostani vetítésekrõl lecsúszok, de valahol Budapesten vagy a környékén adják még valahol a közeljövõben?