Programkereső

Téma: A tetovált lány

Spoiler
10/10
Hegyirabló 2016 nov. 18. - 20:20:15 10/10 Előzmény Alfred White
(253/273)
Az, hogy te sötét vagy, az nem a film hibája.
Válasz
eIemes 2016 máj. 25. - 10:13:09
(252/273)
Az érzelemmentesség valóban nagyon feltûnõ LÁTSZAT.
Mert a svédek az érzelmeiket nem rakják a kirakatba.
De azért megvan nekik is mindenük :-) amit viszont
csak a közeli ismerõsök, barátok számára tartogatnak.

Belépek a munkahelyen a liftbe, látom ott áll tõlem
fél méterre Sven Svensson -- akihez éppen érkeztem.
Üveges tekintettel néz a vállam fölött az ajtóra, én
kitartóan mosolygok rá, de csak diszkréten biccent.
A tizediken kiszállunk a liftbõl, Sven Svensson arca
megolvad, mosolyogva köszönt, Hello, nice to see you,
how was your travel, yes it is cold here.
Válasz
5/10
Cisco 2016 máj. 25. - 00:35:51 5/10 Előzmény eIemes
(251/273)
Nyilván jobban ismered és kedveled a svédeket elemes, hiszen mint írtad, "jópárszor" jártál náluk. Eközben tökéletesen utaltál az én velük kapcsolatos érzéseimre: "Az egész ország akár egy nagy ikea..." - pontosan ez az, ami tõlem igazán távol áll. Akárhányszor elvonszoltak az Ikeába, akárhányszor Ikea katalógus került a kezembe, mindig kivert a víz attól a végtelenül egyszerû, számomra sivár északi stílusú cuccoktól, amiket ott láttam. Ugyanígy a szinte érzelemmentes világuk. Svédeket, finneket volt szerencsém közelebbrõl megfigyelni. Nem voltak ellenszenvesek, de különösebben kedvesek sem. Olyan semmilyenek. Tõlem teljesen távol áll az õ halvérû mentalitásuk. Ez alatt nem csak a svédeket értem, hanem a skandinávokat általában.
A latin népeket - mind az európai, mind a közép- és dél-amerikaikat - jobban bírom, jó és rossz tulajdonságaikkal együtt. Az életre valóságukat és életszeretetüket, a gesztikuláló érzelemnyilvánításaikat, a csodálatos mûvészeteiket - ha már szóba hoztuk, nem tudom egy napon említeni az épületeiket és berendezéseiket az északiakéval -, a harsányabb vérüket, hétköznapjaikat. És a sokkal gazdagabb múltjuk is jobban lenyûgöz, mint az igazi viking kor alig 150-200 éves aranykorszaka, mielõtt beolvadtak volna az európai népekbe.
Végül a mindent eldöntõ szempont: az emberiség legnagyobb találmányában, a FUTBALLBAN döntõ a latinok fölénye mindenki, így a skandinávok felett is, mellyel a mérleg nyelve ütközésig kileng. :DDD
Szóval én így érzek. Talán így érthetõbbek a korábbi véleménynyilvánításaim. :)

Üdv,
Cisco
Válasz
pneklara 2016 máj. 08. - 08:59:19
(250/273)
Stieg Larsson regénye 620 oldalas!Bár még csak a 191. oldalig jutottam, de a regény alapján elõbukkannak a filmbéli élmények. Ezek szerint sikerült a rendezõnek a szöveg szerinti hangulatok megragadása. De a regény azért sok kétséget, homályos részletet helyre tesz. Rengeteg tagja van a Vanger családnak, sokszor vissza kell lapoznom, hogy ki is ez, és mi szerepe van a történetben.Az író még rajzot is mellékel, hogy ki hol lakik a szigeten, meg közli a családfát is. De van egy érzésem, hogy a regény végére teljesen jelentéktelenné válik Harriet Vanger eltûnése.Remélem a regény választ ad a homályos részletekre, viszont a fantázia szabadon szárnyalhat, mert a filmbõl egy mord, rideg környezetre emlékszem, a regénybõl inkább egy tiszta, friss levegõjû helyszín képe van elõttem.
Válasz
7/10
Alfred White 2016 máj. 08. - 08:31:39 7/10
(249/273)
Esküszöm nem értettem hogy ebben a filmben mi történik. Pedig már elég sok thrillert láttam, de valahogyan nem tudtam megjegyezni hogy itt melyik szereplõt hogyan hívják, és ki kicsoda ebben a filmben. Azt mondták eltûnt az unokahuga és megtalálták a hulláját, de a végén kiderült hogy még életben van, akkor hogyan találták meg? És a képen a csaj miért ugyanúgy nézett ki mint a tetovált lány? Mivel ugyanúgy levolt borotválva a szemöldöke és teljesen ugyanúgy nézett ki, én úgy a film feléig azt hittem az eltûnt csaj az a tetovált nõ.
Válasz
barna pólós 2016 máj. 03. - 15:29:48
(248/273)
Nagyon jó film, izgalmas volt a nyomozás, csak a legvége ült le kicsit, azt hittem, még történik valami érdekes, de nem történt.

SPOILER
Azt nem értettem pontosan, hogy hogy menekült meg a lány, vagy kinek a személyazonosságát vette fel.
Válasz
eIemes 2016 máj. 03. - 07:32:09
(247/273)
Azért kérdeztem, mert én jártam jópárszor Svédországban.
Az ország hangulata messze nem olyan rideg, mint a képen.
Kifejezetten barátságos, kedves és nagyon kényelmes hely.

Mivel vagy 200 éve nem háborúztak. Nem azzal számolnak,
hogy százévente 2-3 háború lerombolja, amit felépítenek.
A régi épületek valóban régiek (nem újjáépítették õket).
Az egész ország akár egy nagy ikea: tartós és gondosan
meg van tervezve. Valahogy komolyan veszik saját magukat.

Egyetlen gond a Nemzeti Italbolt, amibõl kevés van, és a
nyitvatartásuk is elképesztõ (hétköznap 9-17), normális
ABC-ben max 3%-os sört lehet kapni. A svédek pénteken az
ebédszünetben mennek systembolaget-be sorbaállni.
Válasz
5/10
Cisco 2016 máj. 02. - 23:08:54 5/10
(246/273)
Nem, de nem is kívánkozom. Nincs az a pénz, amiért bármelyik északi országba költöznék, akárcsak egy-két hétre is.
Válasz
eIemes 2016 máj. 02. - 23:06:19
(245/273)
Jártál már valaha Svédországban?
Válasz
5/10
Cisco 2016 máj. 02. - 22:58:32 5/10
(244/273)
Kegyetlen ez a sivár, nyomasztóan puritán svéd környezet és életvitel, azok a végtelenül egyszerû, ízléstelen, jellegtelen berendezések és minden, ami a film történetének hangulatát kíséri, körbelengi.
Éppen olyan szürke, középszerû minden, mint maga a film - egy-egy gyomorforgató jelenettel "feldobva" -, amihez egyébként tökéletesen passzolnak a színészek, igazán jól szedtek össze hozzá ennyi ronda embert.
Éppenséggel nem egy rossz film az eddigi másfél óra alapján. Egy 5/10-esre jó szerintem.
Válasz
Halla Gabi 2016 jan. 06. - 19:41:37 Előzmény Kumpirka
(243/273)
Annyira szívembõl szóltál, már kezdtem kétségbeesni, hogy mindenki süket és vak vagy csak szimplán hülye, hogy a svéd verziót isteníti, miközben olyan messze van a könyvtõl, mint Makó Jeruzsálemtõl, és még ami borzasztóan felbosszantott, hogy Lisbethet én sem ilyennek képzeltem, a színésznõ alakítása is pocsék volt, de a szinkronhangja azzal a nyávogással meg aztán borzalom...
Válasz
Endrev 2015 okt. 25. - 16:29:21 Előzmény proklima
(242/273)
Hát izé. :) 158 perc mi a túrónak? Az eredeti is "csak" 152 perc volt. Fincher mintha valami amatõr, tehetséges-elsõfilmes rendezõi bravúrt hajtana végre. Dramaturgiailag teljesen feleslegesen mutatta be ilyen részletességgel a lány történetét, ez csak egy könyvben megengedhetõ, és ott sem vall profizmusra. A dramaturgiai csúcspontokat pedig rendre elfelejtette kidolgozni. Az egész történet egy kincsesbánya volt. Hogy a svéd eredetiben eltékozolták ezt, azon nem csodálkozom, de hogy az amerikai verzióban is...! :)
Válasz
danab1 2015 febr. 25. - 01:19:42 Előzmény Kumpirka
(241/273)
ENgem egy dolog nem hagy nyugodni és ezt úgy kérdezem meg, hogy sajnos (még) nem olvastam a könyveket. De anélkül, hogy értékelném melyik film a jobb, mert abban a könyvek nélkül nem akarok állást foglalni.

SPOILER
Szóval, Fincher filmjében miután Lisbeth jól "megleckéztette" a szadista, beteg gyámot, még egyszer találkozik vele, hogy rápírítson, hogy írjon jobb jelentéseket. Na most, a következõ részekben nem épp az õ meggyilkolása miatt fogják perbe? Ha jól gondolom, hogy jön ez össze?
Ezen csak azért jártattam az agyam, mert, ha igazam van, akkor eleve kizárt, hogy az amerikait folytatni tudják.
(Ha már korábban említették a kommentelõk, akkor elnézést)
Válasz
proklima 2015 febr. 24. - 12:30:55
(240/273)
Megnéztem mind a két filmet. Nekem a Rooney Marás (amerikai-svéd-angol-német) jobban tetszett, mint a svéd-dán-német-norvég (Noomi Rapace). 9/10
Válasz
pneklara 2015 febr. 24. - 08:21:40
(239/273)
Van egy mondás, miszerint a célba jutás már nem is ad olyan örömet, sokkal inkább a célhoz vezetõ út.
Így voltam a filmmel. Igazából már nem is érdekelt, hogy mi történt a lánnyal, aki eltûnt, mert annyi minden történt a nyomozás során, hogy az "jóllakatta" az embert.
Nem is úgy néztem a filmet, mint aminek ilyen elõzményei vannak: regény, eredeti alkotás, másodfeldolgozás - csak egy szimpla bûnügyi filmként. Ennek eleget tett. Csak ne lett volna benne annyi és olyan hosszú reklám-ajánlás blokk.Nem szoktam a Cool-t nézni, de nem is igen fogom ez utóbbi miatt.
Válasz
3/10
goldblum 2015 febr. 24. - 06:22:05 3/10
(238/273)
Dögunalom volt a svéd eredeti után. Elveszett a naturalizmus, a nyers életszerûség. Tetovált lány, 12 év alattiaknak.
Válasz
1/10
fenrir 2015 febr. 24. - 02:26:35 1/10 Előzmény Kumpirka
(237/273)
ezek szerint az amcsi jobb adaptáció, viszont a svéd üti minden szinten mint FILM. hiába, pedig bírom fincher filmjeit.
Válasz
Ayumi2 2015 febr. 23. - 23:14:18
(236/273)
Láttam a tévésorozatot is, a svéd filmeket is és az amerikai verziót is. Nem mondanám egyiket jobbnak a másiknál. A tévés változat más mûfaj, a svéd film abból készült. Az amerikai egy profi munka, de nekem lélektelenebb volt. Meg van csinálva, persze, de nem több. A svéd filmváltozatot hitelesebbnek éreztem, bármikor megnézem újra, az amerikait nem. A svéd nem hagy nyugodni, pörög bennem tovább, érzelmi állásfoglalást követel, az amerikainál ennek nyomát sem érzem. De más befogadónak lehet ez fordítva is. A két film: másfajta ritmus, más súlypontozás, más karakterfelfogás. És másfajta filmkészítési gyakorlat. Nincs ezzel baj. Szerencsére lehet választani, kit melyik megközelítés talál el, és ez így jó.
Válasz
10/10
Kumpirka 2014 nov. 16. - 00:37:31 10/10
(235/273)
Az elmúlt néhány napban megnéztem a három svéd filmet, ezt, az amerikait, és kiolvastam a három regényt, éppen most fejeztem be a harmadikat. Ezek után azt tudom állítani, hogy aki szerint a svéd film jobb, mint az amerikai, az:

1.) Nem olvasta a könyveket
2.) Olvasta, de funkcionális analfabéta, ezért nem tudta értelmezni azokat
3.) Gõze sincs róla, hogyan készülnek a filmek, hogyan kell adaptálni egy regényt filmre
4.) Az elõzõ három kombinációja

Ugyanis aki értõ szemmel olvasta el a három regényt és nézte meg a négy filmet, annak számára világos kell hogy legyen, miért jobb az amerikai, mint a svéd. Egyszerûen arról van szó, hogy Noomi Rapace rosszul alakítja, rosszul hozza a figurát. Rooney Mara sokkal jobban eltalálta a karaktert.

Noomi Rapace tetovált lánya egy sok mimikával, sok gesztussal, különféle arckifejezésekkel, remek beszélõkével megáldott, érzelemgazdag karakter.

Na most Larsson pont nem ilyennek írta meg Lisbeth Salandert a könyveiben. Hanem egy magába zárkózó, az emberekre ránézni sem szeretõ, alig-alig megszólaló, pókerarcú, hideg, érzelemmentes szociopatának.

És ez csak az egyik jelentõs probléma a svéd filmmel.
Válasz
10/10
benvenuto1 2014 okt. 16. - 11:03:24 10/10
(234/273)
Nem gondoltam, hogy Daniel Craigbõl ki lehet hozni ezt az alakítást. Azt sem gondoltam volna a filmet nézve, hogy a cím valóban azt fedi, amirõl szól. Nem véletlenül jelölték a hangvágást Oscarra. Ez nem egy szimpla krimi, ennek még a hangulatára is vissza lehet emlékezni.
Válasz