OFF
Ezt én elhiszem. Az állatoknál fontos, hogy az éppen aktuális almot fel tudja nevelni a nõstény. Ezért, amíg szoptat, szünetel a peteérés, nem ivarzik, nem párzik föl újra. Ha már elválasztotta a kölykeit, újra ivarzik, párzik, vemhes, ellik, kölyköket nevel. Ez az élet rendje.
Így van ez pl. a macskáknál, és az oroszlánoknál is. Ezért öli meg a kanmacska, meg a hímoroszlán a kölyköket. Az anyaállat, ha elveszítette a kölykeit, hamarosan újra ivarzik, párzik, stb.

Azért ez az embernél nem pontosan van így. Az ember tudatos lény. Persze egy anya igyekszik "igény szerint" szoptatni a gyermekét, de ezt rengeteg tényezõ befolyásolja. Pl. nem mindig ér rá, esetleg nincs mindig otthon (nagymamára hagyta a gyereket, amíg valami hivatalos dolgát el kell intézni), a gyerek sokszor nem is éhes, csak cumizni akar, anyuka ideges, vagy gyenge fizikumú, nem tud megfelelõen szoptatni. Az állatoknál nincs mese, ha a nõsténynek nincs elegendõ tápláléka, nem tud szoptatni, a kölyke elpusztul. Vége.
Az embereknél azért ilyenkor felírnak tápszert, egyéb más módon táplálják a babát.

Az "igény szerinti" táplálás - ez is nehezen értelmezhetõ.
Az én idõmben a három óránkénti szoptatást tartották megfelelõnek, a gyereket elõtte - utána mérni kellett, és az eredményt vezetni egy füzetben, így a napi 7-6, majd 5 etetés adatait pontosan lehetett követni. Központi kérdés volt a "mennyit hízott a gyerek?", ha nem megfelelõ ütemben fejlõdött, az orvos tuti rábeszélt a tápszerre. Három hónapos korban meg KELLETT kezdeni az elválasztást, szilárd kajára átállítani a babát, akkor is, ha jól szopott és szépen fejlõdött.

Aztán késõbb hálistennek visszatértek a természetes módszerhez, 6 hónapos korig fel se merült az elválasztás, ha a baba egyébként jól szopott és jól feljlõdött. Nem kell minden etetés elõtt - után mérni a babát, ha az idõnkénti mérés fejlõdést, növekedést mutat, akkor minden rendben.

Van olyan ismerõsöm is, akinek már majdnem 3 éves a gyermeke, de még mindig sokszor a cicire kéredzkedik.
No ez a másik véglet. Mert nyilván jó az anyatej, a legjobb táplálék, de azért kicit furcsa, ha a járni, beszélni tudó 2-3 éves gyermek pl. a buszon az anyja mellén lóg. És valószínûleg nem is annyira táplálkozik, inkább csak vígasztalódik, fáradtság, nyûgösség ellen használja az anyja mellét.

Erre nehéz mit mondani. Az afrikai, dál-amerikai primitív törzseknél talán természetes, nálunk nehezebben viselik. Én is. Mert nem érdekel, hogy anyuka hány éves koráig szoptat - vagy cumiztat - a mellén - de tegye ezt inkább otthon, ne nyilvános helyen.

Visszatérve az etológiához, a nõknél nem feltétlenül szünetel a peteérés a szoptatás alatt. A nõgyógyászom anno figyelmeztetett, hogy még a szoptatás alatt is kell védekezni, ha nem akarok túl hamar ismét teherbe esni, mert ez azért nem biztos módszer.

Inkább az ellenkezõjét lehet mondani, ha szoptatás alatt teherbe estél, nagy valószínûséggel elapad a tejed. Bár ez sem 100%,. mert arról is hallottam, hogy egy nõ már 6 hónapos terhes volt és még mindig szoptatta az elsõ gyermekét, szülés után meg akár mindkettõt.

A lényeg az, hogy én az etológiát nem alkalmaznál feltétlen érvénnyel az emberre, ott száz egyéb hatás ér.
Az állatoknál nyilván ez jobban mûködik, ezért lehet ott következtetéséeket levonni.

A sorozatban ez akkor merült fel, amikor Camilo felvetette a közös gyerek kérdését. Vegyük úgy, hogy a kicsi már mintegy 6 hónapos volt és esetleg lassan szóba is kerülhetett a téma, ha a szülõk nem akarnak nagy korkülönbséget a gyerekeik között. De itt Lucia nyilván inkább azért vonakodik, mert nem akar Camilotól gyermeket, mert az már valóban hozzá kötné õt. Már így is elég bonyolult az élete, nem akarja tovább bonyolítani.


Jajj, annyira kiszámítható a vége - Camilot nyilván elteszik láb alól, hogy hogyan, azt nem tudom. Lucia ejt 3 könnycseppet: Jó ember volt, mondja, aztán mindent feledve siet Ivan karjaiba.

És mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. Az esküvõn meg folyt a sárga lé Hencidától Boncidáig....