Oké, akkor most komolyra fogom venni a figurát.:D

642 hozzászólásnál tart "A Wall Street farkasa" címû film.
Nem olvastam el mindet, 43 oldalnyi szöveg egy filmrõl még nekem is sok, és bár az olvasás a lételemem, de egész egyszerûen nincs annyi idõm, hogy mindent, ami elém kerül, elolvassak.
Ennyi hsz.-ben szerintem már mindent elmondtak a filmrõl, volt egy nagyon hosszú, de nagyon értelmes, a filmet és a tõzsdézés lényegét, lelki hátterét, ezt az egész üzleti jelenséget ízekre szedõ hozzászólás, ami után tulajdonképpen már nem nagyon lehet mit írni.
De mások is írtak nagyon érdekes, megfontolandó dolgokat.
Éppen ezért ilyenkor, amikor gyakorlatilag már ki lett merítve a téma, szerintem megengedhetõ, hogy a film kapcsán egyéb gondolatok is napvilágot lássanak.
Általánosságban filmekrõl, színészekrõl, szubjektív benyomásokról, díjazásokról, régi és új filmes irányzatokról, stílusokról, esztétikai kérdésekrõl, és még rengeteg más dologról.
És ezek - megint csak szerintem, - akár még tanulságosak, érdekesek is lehetnek mások számára is, pláne, ha olyan szórakoztatóan, információgazdag formában, gördülékeny, humoros stílusban vannak megírva, ahogyan általában
Edmond barátom, és szerény személyem szokott írni, - jegyzem meg, meglehetõsen szerénytelenül...:) (Irónia, de dögivel...:)

Mi senkit sem akadályozunk meg abban, hogy õ is hozzászóljon bármelyik témához, vagy akár vitába keveredjen bármelyikünkkel, a fórum terjedelme gyakorlatilag végtelen - utálom a koreai tv sorozatokat, egy részt sem láttam egyikbõl sem, de a múltkor kíváncsiságból rámentem az egyiknek a topikjára, és hüledezve láttam, hogy TÖBB SZÁZ oldalnyi hozzászólás tartozik már hozzá!

De hogy megfeleljek egyesek kívánalmainak is... khm...
"A Wall Street farkasa" szerintem nagyon jó film, mély társadalmi mondanivalót tartalmaz, kitûnõ színészi alakítások egész sora látható benne, és tanulságoknak sincs híján.

(majdnem elaludtam,, amikor leírtam ezt a mondatot, de ha ez kell, énvelem lehet beszélni...:)))

Rövidítek...és vár a Kényszerleszállás 2. része is (tegnap félbehagytam, késõ lett):

- az általad felsorolt hadastyánokat (BW is jó úton afelé, a másik 3 már az) kölykös hangokkal szinkronizálni valóban komikus lenne
LdC viszont 40 éves és egy 45 éves "kölyök" szinkronizálja nálunk...azért ez nem ugyanaz mint a fentiek! HG pedig "alanyi jogon" azaz saját színészi képességei alapján is megérdemli LdC-t. Fiatalos, kölykös hang? Na und? Cserhalmié is az például, pedig mindjárt 67...

- Oscar: tegyük fel, úgy van, ahogy írtad. Oké: mondj fontosabbat, zsinórmértékebbet, etalonabbat, megkérdõjelezhetetlenebbet, elismerésebbet...

:)

Nana!
Kedves barátom, a "félrevitatkozás", az észérvek fül melletti elengedése eddig nem volt Rád jellemzõ, - illetve, nem lépett túl egy hibahatáron belüli, megengedett mértéket - most azonban, amellett, hogy gyakorlatilag semmit nem vettél figyelembe abból, amit leírtam, az objektív ítélkezés is mintha teljesen eltûnt volna a hsz.-edbõl.
De leszek egyértelmûbb, eztán a némileg cirkalmasra sikerült felvezetés után.

Hevér Gábort, aki DiCaprio-t szokta szinkronizálni, személyében - nem személyesen, hanem mint színházi színészt - nem ismertem eddig, kizárólag arra tudtam hagyatkozni, amit hallottam tõle.
A hangja kitûnõen illik DiCaprióhoz, - ezt írtam is, - minden eddigi filmes feladatát nagyon jól megoldotta, hibátlanul, színvonalasan, csak jót tudok róla mondani.
Ugyanakkor az a véleményem nem változott, hogy a hangja alapvetõen egy fiatalember képzetét kelti, és valószínûleg ezért is választják õt újból és újból DiCaprio szinkronhangjának.
És ettõl - sajnos - nem lehet elvonatkoztatni akkor, amikor egy filmet nézel.
Csak gondolj bele abba, hogy milyen skandalum lenne abból, ha mondjuk Sean Connery-t, Anthony Hopkins-t, Bruce Willis-t, vagy Al Pacino-t egy fiatal hangú színésszel szinkronizálnák.:D
Még a felvetés is nevetséges, annyira groteszk, idegen, elképzelhetetlen lenne...:)

Ismételni nem szeretném magam unásig, szeretem DiCapriót, nagyon jó színésznek tartom, viszont néhány filmjét szereposztási tévedésnek tartom - Aviator, A Wall Street farkasa, - és ennyi.
Eltérõ néhány dologban a vélemény kettõnk között, de szerintem ettõl még nagyon jókat fogunk vitatkozni a jövõben is, ahogy eddig is.

Viszont, amit az Oscar-díjjal kapcsolatban írtál, attól - ismeretségünk óta elõször, - felszisszentem.
Te jó ég!
Ennyire elfogult-elvakult nem lehet egy olyan ember, akinek a véleményére olyan sokat szoktam adni!
Idõsíkok ütköztek a kettõnk mondataiban, - amit te írtál, az igaz volt, igaz lehetett nagy általánosságban az évtizedekkel ezelõtti viszonyokra, - amit viszont én írtam, az a mai idõkre igaz.
Manapság az Oscar-díj - természetesen nem mindig, de nagyon sokszor - bizonyos trendeknek való megfelelést jutalmaz, egy ügyes témaválasztás eleve megkönnyíti a bejutást a díjra várományos jelöltek közé, és ez még idõnként felülírja-felülírhatja a valódi teljesítmény, a színvonal objektív megítélését is.:D

Amit írtál, - ügyesen felhasználva hozzá az én mondatomat, amit tulajdonképpen meg kéne köszönnöm, - nagyon szép LENNE, ha úgy lenne, de sajnos nincs úgy...:)

Mikiii kedves! Nem meggyõzni akarlak, csak pár cím, a frissebbek közül, visszafelé: A nagy Gatsby, Django (oké, az Waltz meccse volt, de mégis!), A szabadság útjai,..nem is megyek visszább. A célkeresztedbe :) vett szinkronhang tulajdonosa pedig egy kitünõ színész, sokoldalú, remek karakter, akit nagyon sokszor láttam boldogult Alföldi-Nemzetis korában, sok fõszerepben is, mostanában a Vígben domborít ez a 45 éves "kölyök", nem éppen "kölykös" szerepekben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hev%C3%A9r_G%C3%A1bor

Az Oscar-díj pedig, nos véleményem szó szt azonos a tiéddel...csak éppen a sok "nem" és "sem" NÉLKÜL, azaz:

..zsinórmérték, etalon, megkérdõjelezhetetlen elismerése bizonyos értékeknek, színészek, filmek, rendezõk tekintetében, - de ennek kifejtésébe most nem megyek bele, ez a hsz. nem arról szól.

:)

Nem értem, hogy ennek a filmnek miért kellett ilyen hosszúnak lennie, még két órás játékidõ is túlzás lett volna. A filmre részemrõl a legjobb szó talán az, hogy irritáló. Nem értem, hogy miért zengenek ódákat LDC teljesítményérõl ennél és Djangonál, egyre több ripacskodás van a filmjeiben, ami szintén eléggé zavaró.

A film viccesnek szánt jelenetein valahogy egyáltalán nem röhögtem, ezen felül mintha csak azért lett volna 3 órás, hogy minél több fuck szó kimondás férjen bele. Ez egy egyszer is alig nézhetõ 5/10 alkotás. Legfeljebb...

Nem, én is éreztem, - rögtön azután, hogy meggondolatlanul elküldtem a hsz.-t, - de igazából ki lehet(ne) ezt a mondatot fejteni úgy, hogy még valami értelme is legyen (a tipikus kapkodás, amikor valaki - én - megpróbálja kivágni magát abból a nehéz helyzetbõl, amibe a saját butasága folytán belekeveredett...:)

Egy zongoramûvész kitûnõen, hibátlanul lejátszhat egy nehéz zongoradarabot, - csak éppen nem érint meg, nem izgalmas, nem érzem hitelesnek, belülrõl jövõnek, nincs mûvészi súlya, egyszerû virtuozitás, technika.
Ezek szubjektív dolgok, érzések, benyomások keverékei, megmagyarázni nem nagyon lehet õket, - minden hsz.-emnél sietek megjegyezni, hogy ez az én saját, személyes véleményem, nem kell vele egyetérteni, sõt, ha valaki ellenérveket sorakoztat fel, idõnként - nem sokszor, de - hagyom magam meggyõzni, és elismerem, ha butaságot, vagy elhamarkodott véleményt írok, illetve, elfogadom, hogy valaki más szempontok szerint ítél meg egy produkciót, vagy egy személyt, mint én.

L. DiCaprio hibátlanul játszik, - nagyon tehetséges színész, - de szerintem eddig nem nagyon sikerült kitörnie abból a skatulyából, amibe akaratán kívül belekerült, amikor a Gilbert Grape, Ez a fiúk sorsa, vagy a Titanic üstökösként feltûnt tehetségeként, jobbnál jobb filmekben nyújtott jobbnál jobb alakításokat.
Mindegyikben tinédzsereket, srácokat, a kölyökkorból éppen kinõtt fiatalokat játszott, zseniálisan, mert gyakorlatilag saját magát, a saját korosztályának a figuráját alakította.

Szerintem - és ez megint teljesen szubjektív vélemény tõlem, - Oscar-díjat akkor fog kapni, amikor nem számít rá, amikor már-már bele fog törõdni abba, hogy valamiért nem kapja meg, és az õt foglalkoztató rendezõk, stábok, forgatókönyvírók nem azzal a szándékkal vágnak bele a következõ filmjének a forgatásába, hogy - "Na, gyerekek, kapjátok össze magatokat, mert most már aztán tényleg, de komolyan, ha a fene fenét eszik is, végre csinálunk Leonardónak egy Oscar-díjas filmet!"
Így nem lehet.
Nem lehet úgy leülni írni, hogy "most Nobel-díjas regényt fogok írni", nem lehet úgy beülni a rendezõi székbe, hogy "most Oscar-díjas filmet fogok készíteni".

... Bár azt hiszem, most megint sikerült ellentmondanom magamnak, mert amikor Spielberg beült a "Schindler listája" rendezõi székébe, valószínûleg 99 százalékig biztos lehetett benne, hogy a filmért meg fogja kapni a díjat...:)

De ez már egy másik történet...:)

ez sok tekintetben egy 2013-as nagymenõk volt, bár itt jobban kijöttek bizonyos problémák mint ott.
nem volt ez sem rossz film, de jó sem, sokkal jobban is megírhatták volna, a forgatókönyv oscar-jelölést nem igazán értem, itt a rendezés meg esetleg a színészi játék volt kiemelkedõ a fõ kategóriákban, a film és a forgatókönyv nem igazán...

Nagyon sokszor egyetértünk, most nem.
L. DiCaprio színészi kvalitásait egy pillanatig sem vontam kétségbe - "hülye azért nem vagyok", hogy az ismert szlogennel éljek, - ugyanakkor teljesen egyértelmûen tettenérhetõ az az erõlködés, ami évek óta jellemzi a filmjeit, illetve a neki kiosztott szerepeket - és még azt sem mondom, hogy ez az õ hibája.
Szinte az összes, az utóbbi idõkben készült filmje arról szól, hogy korosodó, nagy tekintélyû, mindenféle hatalommal felruházott férfiakat játsszon el, és kitûnõen megoldja a feladatot, csak éppen nem hiszem el neki!
De mondok mást, és kiteszem az asztalra az adu ászt, ha tetszik - ez most jutott eszembe, és valószínûleg a legsúlyosabb érv a mondanivalómban, talán megcáfolhatatlan is...:)
A szinkron!
Figyeld meg, - nem én találtam ki, - DiCapriónak gyakorlatilag minden filmjét (ahogy emlékszem) ugyanaz a srác szinkronizálja, egy kölyökhangú, fiatal srác képzetét nyújtó színész, - természetesen nagyon jól, minden gesztust, lélegzetvételt, indulatkitörést nagyon érzékenyen interpretálva, - mégis, ha DiCaprio férfias mivoltát akarnák kifejezni a szinkronstúdiók, akkor mélyebb, komolyabb, súlyosabb hangú színészt választanának neki magyar hangként.
Eszükbe sem jut, nem is gondolnak rá, mert annyira összekapcsolódik bennük DiCaprio karaktere a fiatalos, kölykös külsõvel, hogy teljesen mindegy, kit alakít, a hang ugyanaz marad.

... Mellékes megjegyzés, - természetesen saját, szubjektív véleményem:
Az Oscar-díj - szerintem - mára már jórészt elveszítette azt a jelentõségét, súlyát, amivel valamikor bírt, ma már nem zsinórmérték, nem etalon, nem megkérdõjelezhetetlen elismerése bizonyos értékeknek, sem színészek, sem filmek, sem rendezõk tekintetében, - de ennek kifejtésébe most nem megyek bele, ez a hsz. nem arról szól.

Inkább a LdC topikba való, de itt vetetted fel, tehát itt kell ellentmondanom.
"...soha nem fog olyan súllyal rendelkezni, mint Jack Nicholson, vagy Gene Hackman,..."
Kiválasztottál két totál más karakterû, minden tekintetben "túlsúlyos", más kor más stílusát képviselõ, nagypapa korú kollégát, akik mellesleg fiatal korukban sem voltak az a "kölykös" típus, mint LdC valamennyire még ma is. Szemezgetek az olyanok között (nem megyek túl régre!), akik szintén nem az említett két színész "komor macsó", v ahogy te írod:"olyan súllyal rendelkezõ férfiszínész" fazont hozzák azaz nem férnek bele az általad említett eszmény-kategóriába...és kaptak Oscart: Dustin Hoffmann 2x is, Jack Lemmon, Roberto Benigni, Adrien Brody, P.S.Hoffman, Jean Dujardin, Matthew McConaughey v akár Sean Penn 2x, csak találomra néhányan a nem-régmúlt fõszereplõ-Oscar-díjasok közül. Tucatjával sorolhatnám még, de direkt azért néztem csak az Oscar-listát, mert LdC évek, lassan évtizedek óta Oscar-várományos, sokszoros jelölt, rajongott világsztár, de az Akadémia csakazértsem ad neki és ez az, ami már sokaknak feltûnt. (GG-je már megvan.)
Mindezt azért írom persze, mert nagyszerû színésznek tartom, minden szerepében fajsúlyos, hiteles, valszeg túl jól néz(ett) ki sokáig az itészek szemében és ez számít(ott) mindig rossz pontnak. Õ sem fiatalodik, karcsúbb sem lesz, ahogy látom...szóval reménykedhet, ahogy rajongói, tisztelõi is.

A több, mint 600 hozzászóláshoz igazán nincs mit hozzátenni, igazából már mindent leírtak-leírtatok bennük, nekem egy dolog tûnt fel - persze, ez abszolút szubjektív gondolat, inkább csak egy érzés - mégpedig Leonardo DiCaprioval kapcsolatban.
A srác - és rögtön itt van, ami miatt elkezdtem írni ezt a néhány gondolatot - nagyon jó színész, az utóbbi idõben több, komoly, súlyos filmben is játszott, (szerintem õ maga is arra törekszik, hogy a szakma és a közvélemény igazi, "nagy" színészként gondoljon rá), ugyanakkor nem tudok szabadulni attól, hogy akármit csinálhat, akármilyen jó alakításokat is mutathat, igazából sohasem lesz belõle komoly "férfiszínész", soha nem fog olyan súllyal rendelkezni, mint Jack Nicholson, vagy Gene Hackman, mindig meg fog maradni egy idõsnek maszkírozott és öltöztetett kölyöknek, srácnak, aki kitûnõen "eljátssza" ugyan, hogy õ egy komoly, felelõsségteljes ember, egy igazi "férfi", aki emberek sorsáról dönt, aki hatalmas vállalatokat vezet, de soha nem lesz igazából az övé a szerep, az alakításai nem belülrõl, mélyrõl fakadnak, nem a saját tapasztalatait, életútját adja bele a szerepeibe, hanem nagyon tehetségesen persze, de csak eljátssza õket.:D

Ettõl függetlenül a film nagyon tanulságos volt, mélyen elgondolkodtatott, és ha az ember belegondol, hogy ilyen emberek - vagy ilyenek IS, perverz, drogos, félõrült, a pénzt istenítõ, csak a saját hasznukat a szemük elõtt tartó figurák - irányítják a világ pénzügyeit, a tõzsdét, ezek tudják alkalomadtán megingatni egész országok gazdaságát, tudnak felemelni, vagy éppen nyomorba dönteni bárkit, akit akarnak, a pillanatnyi hangulatuktól függõen, akkor az egészen hátborzongató...:)

egy újabb értéktelen amerikai filmn, 161 perc sok pucár nõ és rengeteg drog, na meg az amerikai életfilozófia: az FBI és hogyan legyél gazdag, kb annyit ér, mint a mondanivalója, hogyan kell eladni egy golyóstollat?

persze jelölése sok van, de dijat kapott??!!

Érdekes, de ezen film megtekintése után (elõször pc-n néztem, és most a napokban tv-ben, teljes hosszában) nekem is a Nagymenõk címû film jutott az eszembe, amit szintén Scorsese rendezett.

Egyébiránt, amit leírtál kritikát, azzal egyetértek, csak egy kicsit finomabban fogalmaztam volna, hogy akiknek ez a film tetszik, azokat ne sértsem meg. :)

Én úgy tudom, hogy amikor Leo belõve mászik be az autójába, az a jelenet kapta a legnagyobb "WTF" díjat tavaly. Az hogy ez mennyire hivatalos cím nem tudom. Ezt a film hivatalos oldalán tüntették fel.

a WTF kiválóan rendezett, helyenként brilliáns jeleneteket tartalmazó film, de bizony, rövidebb, komplexebb és egyetlen fokkal ízlésesebb lehetett volna, így sajnos egy nem buta, de eléggé visszataszító és egyoldalú elnyújtott prolishow lett, létezõ érdemei tagadhatatlanok, de azok messze nem akkorák, mint amekkorát számos nézõ és kritikus neki tulajdonít
(megjegyzem, az ennél amúgy jobb nagymenõkre ugyanez áll---attól sem volt az összes kritikus annyira hanyattesve, sõt csak utólag ez nem így tûnik)
akinek pedig annyira tetszik, ez, hát, azzal kapcsolatban szintén lehetnek elõítéletek, így járt:)

Még egy dolog, egyesek itt azt állítják, hogy aki elítéli ennek az embernek az életét(mint ahogy én is), az szánalmas kis senki és csak az irigység beszél belõle. Nos elismerem, nagyon tetszett például az a yacht,szívesen elfogadnék egy olyant de nem olyan áron, hogy a becsületességemet kelljen adni érte. A filmbéli hajóról beszélek, sokkal szebb mint amilyen a Belfort eredeti hajója volt, ami elsüllyedt(vannak képek mindkettõrõl a neten). Tehát jó lenne ilyen gazdagnak lenni, de nem bármi áron. Ahogy egyesek írták, ez az ember életeket , családokat tett tönkre. Érdekes módon a film errõl nem sokat mondott. Volt az a rész amikor az egyik munkatársát mutatta felvágott erekkel a kádban. Valamilyen módon õ is ennek az egész szarnak az áldozata. Egyik snitt, szopják a farkát a liftben, snitt: esküvõi kép, snitt:vérbe fagyva a kádban. És ez felett csak úgy átsiklunk. Az is egy emberélet volt... Ez olyan mint amikor akciófilmekben, ahhoz, hogy megmentsék a fõhõst egy csomó embert feláldoznak, pedig azoknak is vannak hozzátartozóik, valaki õket is megsiratja de csak a fõhõs a lényeg...

===SPOILER===

A Wall Street patkánya - én ezt a címet adtam volna ennek a filmnek.
Több hozzászóló kiemelt jelenetet a filmbõl, én azt a jelenetet emelném ki, amikor egyezkednek arról, hogy nem lesz semmi bántódása ha beköpi a társait. Akkor Belfort nagy csodálkozva megkérdezi: "Azt akarjátok, hogy legyek patkány???" Itt egy erõs hiány érzetem volt. Azt vártam, hogy azt fogja valamelyik FBI-os mondani neki, hogy: "Tévedsz, eddig voltál patkány, azt várjuk el tõled, hogy ezután törvénytisztelõ leszel."

Én hiszek abban, hogy meg lehet gazdagodni úgy, hogy nem csinálunk törvénytelen dolgokat. Az én szememben, akkor lenne Belfort igazán zseni(mint ahogy itt egyesek áradoznak róla) ha a sikereit úgy éri el, hogy betartja a játékszabályokat. Biztos van olyan tulajdonsága ami kiemelkedõ az átlaghoz képest de én hasonlóan alakítok ki véleményt valakirõl, mint ahogy a Windows készíti az "élmény indexét" a számítógéprõl. Leteszteli a gépet, 5-6 tulajdonságra ad egy pontszámot és az összpontszám az a tulajdonságra adott pont, amelyik a leggyengébb. Tehát egy embernél is így kellene mûködnie a dolognak, figyelembe veszünk egy egy csomó tulajdonságot(milliót lehetne sorolni:intelligencia, külsõ, beszédkészség, családcentrikusság, erkölcs, stb, stb.), ezekre mindre külön adunk egy pontot és a végén megkapnánk valamilyen átlagot. Többet mondok: a filmeket is hasonlóan kellene pontozni. Azt figyeltem meg, hogy sokan leértékelik a filmet(mûvészetileg, rendezésileg, színészetileg) csak azért mert nem volt szimpatikus nekik Jordan Belfort. Én sajnos a szakmai részéhez nem nagyon értek, sose értettem, például azt, hogy egy filmnél mi dolga van egy fényképésznek. A film mozgó kép a fénykép pedig álló. Mindegy, ez már off.

Számomra volt még egy kisebb ellentmondás a filmben. Az elején, amikor megalapítja a céget, összehívja a legbalfaszabb ismerõseit, azt sugallva ezzel, hogy ahhoz, hogy sikeres bróker legyél, nem kell különösebb tehetség. A végén. pedig amikor tartja az elõadást, ugyan nem lett bemutatva az a néhány szerencsétlen aki elkezdte magyarázni, hogy ez ilyen toll, meg olyan toll, de csak rájuk kellett nézni, szóval akkor a film azt sugallta, hogy nem is olyan egyszerû ez a szakma.
Mosolyogtam az egyik hozzászóláson, valaki azt írta, hogy ennek a filmnek a hatására hányan fognak majd belevágni a tõzsdézésbe, akkor arra gondoltam, hogy ezek közül hány lesz az a szerencsétlen, aki kipróbálja, hogy napi kétszer magához nyúljon. :)))

-Kodaxin- hozzászólásával, nagyjából egyetértek, az elején volt egy-két dolog ami számomra nem úgy jött le. Azt írja, hogy a kis cégnél, ahol elkezdett dolgozni, ott minden törvényes volt. Én nem ezt láttam a filmben, hiszen amikor elõször odamegy és a fõnök elmagyarázza neki, hogy mi folyik ott, akkor Belfort kérdez rá a végén, hogy "Ez törvényes??" Erre a fõnök egy olyan gesztussal reagál, amibõl én úgy értettem, hogy nem egészen az. Tehát, ha azt nézzük, hogy amikor bejegyzett brókerként elkezdett dolgozni a Rothschild-nél, elsõ nap beütött a krack, akkor õ tisztességesen, csak 1 napot dolgozott. Más kérdés, hogy egyesek szerint az egész tõzsde úgy ahogy van, egy tisztességtelen játék de szerintem, azért vannak ott olyanok is akik betartják a játékszabályokat, remélem, hogy õk vannak többen. Sokan itt azt írták, hogy ilyen a világ. NEM akarom elhinni, hogy CSAK ilyen a világ. Szerintem van ilyen is a világon, de nem ez az általános - remélem. Azt is írták egyesek, hogy azok voltak a hibásak akiket bepalizott, mert hagyták magukat. Ekkora marhaságot még életemben nem hallottam. Bizonyára, aki részvénypapírokat vásárol, az számol azzal is, hogy esetleg elveszíti a pénzét de ez még nem o arra, hogy átverjék. Nem is értem, egyesek, hogy gondolkoznak.

Még azt érzem ebben a Kodaxin féle hsz.-ben, hogy nagyon elítéli a tõzsdét. Szerintem nem lehet az olyan rossz dolog, ha mindenhol a legnagyobb cégek vannak ott és minden cég életében ha eljut odáig, hogy a részvényeit jegyeztesse valamelyik tõzsdén, az egy nagyon nagy elõrelépés. Hogy vannak pondró alakok ott is, az más kérdés.