A családi rész felszínes, a mászkálás a másik androiddal unalmas, a valamire való, jó rész a 2000 év múlva való ébredés és a vége. Többet vártam.

neked lehet,hogy az..
ilyen nyilvánvaló haterekkel nem állok le vitázni,mivel értelme nem lenne

Na jó, talán a Párbaj nem annyira sz@r.

Akkor mondok egy durvát: Ez egy rakás sz@r, amit itt felsoroltál.

hát nem egy csillagokháborúja :D
eléggé rétegfilm(mondhatni mûvészfilm)

mondjuk baromirég láttam,ideje lenne felfrissiteni

Manapság annyi az ismétlés a csatornákon, hogy nagyon örülök, ha találok egy olyan filmet amit még nem láttam.
Nagy elvárásokkal ültem le (rendezõ, tetszési index) de kövezzetek meg....ez a film nekem egyáltalán nem jött be.
Nagyon - nagyon nem tetszett. Biztos velem van a baj :)
Utólag beleolvastam a hozzászólásokba, meglepõdve láttam, hogy vannak akik hosszas vitákat folytatnak a témáról.
Én csak szeretném minél hamarabb elfelejteni :D

Régen tetszett és most se annyira rossz. Gyerekeknek jó szórakoztató kis sztori.

Na,ez (s)mart!

Hû-ha a bácsi, néni nagyon ki lehetett akadva mikor ezt írta. :)

Jaj,Istenem,ennek a Steven S-nek annyira rossz filmjei vannak,h az mar faj! En meg nem lattam egy jot sem,mindegyik teljesen infantilibilis,debilibilis, kis pisis-kak#s,bugyutasmamis,... Egysiku,fekete-feher dualizmus es extreme,megsemprobalommegerteni rossz illetve naiv,innocent-kerek-szemmel premier plan kameraba bamulo,szentimentalismus provokaciot gerjeszto majom-ember-robot jellemzi munkassagjat. Az uzenetei meg egy imbecilnek is konnyeden erthetoek,enyhen szajbaragos mellekizvel tarsitva,nehogy ne legyen egyetlenegy tokvelutott sem,aki hianyerzetvel jonne ki a filmszinhazbol.

"Miért akar magának egy család egy robotgyereket egy normális helyett?"

Ott volt az elején, hogy a saját fiuk 5 éve kómában feküdt és az asszony már teljesen ki volt borulva. (Ezért hozta neki a férj a robotgyereket, hogy kicsit kihúzza õt a depibõl.)

Elnézést , hogy kéretlenül szólok bele kettõtök párbeszédébe de kikívánkozik belõlem a gondolat amit a film ébresztett bennem.
Az én olvasatomban abban a világban élnek a film robot szereplõi ahol mindennapos az ember "szabású" robot jelenléte a
hús-vér emberek között, erre illik az a gondolat ami a hozzászólásokban is elhangzott itt, hogy ha nincsen érzelme a robotnak akkor az csak egy kiszolgáló egység.
Dr. Hobby filmbeli jelenléte jelenti a kulcsot az érzés "lélek" kifejlesztésére, az ok pedig az elhunyt gyermeke -után maradt ûr és vágyakozás annak visszahozására. David a kutató "fájdalmából" és egy fogyasztói társadalom igényébõl született prototípus amit tesztelni kell a piacon számomra ez David megszületésének oka.
Az üzenet pedig talán annyi, hogy mi lesz akkor ha a robotot felruházzuk azokkal a tulajdonságokkal ami el eddig az ember sajátja, jelesül szeretettel, érzelemmel, ragaszkodással. Kísérteties abba belegondolni, ha ez a vékony határmezsgye is eltûnik robot és ember között, milyen világ lesz akkor?
Kétségtelen, hogy ezt a pillanatot drámaibban fogalmazza meg Kubrik a 2001 Ûrodüsszeia filmjében, ahol ugyan szikáran és drámaian de ua. zajlik le egy számítógép és egy ember, ûrhajós között.
Az pedig , hogy az emberi tudat magában hordozza a jó és a rossz a bûn és a tisztalelkû hõs vagy rosszabb estben a mártír tulajdonságát a az emberiség történetét vagy történelmét sajnos azt kell mondjam bõven megtalálható megnyilvánulási formák. A filmben sem csak jó vagy csak rossz szereplõk találhatóak bõven vannak mindkettõbõl gyúrt szerepek illetve szereplõk.
Mivel pedig mindannyian voltunk gyerekek nagyon jól tudjuk mennyire sikeresen csúfoltuk a vézna Kovácsot vagy a duci Eperjesit, vagy féltünk , hogy a kisebbik tesónak több szeretet jut. lehetett volna ebbõl egy sokkal könnyesebb cuki pofi anyuka apuka kisfiú robotgyerek összeborulás de hát nem.
Hogy így is gondolhatjuk , az ember eredendõen rossz mikor ez a földnek nevezett ember által létrejött civilizáció elég jó hatásfokkal hellyel-közzel némi emberirtással de eldöcög a maga útján. Az meg , hogy a robot gyerek csak jó azt már Asimov a robotika 3s törvénye alapján láthatóan annak kell lennie.:)
Persze félig nézett filmbõl következtetés levonni igen csak formabontó megoldás.
Számomra a Pinocchio és a Kék tündér analógiája nem más mint az utazás és a keresés a vágyaink megtalálása bár a valósnak vélt cirkuszi tündér csak illúzió, elporlad és gondolhatjuk, hogy soha sem éri el David de végül akár csak 1 napra is beteljesülnek vágyai.
Direkt nem szeretnék a megvalósítás hibáira kitérni azt elõttem és utánam is sokan hosszú sorban fogják citálni.
Inkább a A.I. - Mesterséges értelem üzenetével szeretnék foglalkozni.
A sokat használt szeretet fogalmával kezdeném és itt hosszasan lehetne citálni a Biblia ide vágó passzusait vagy alkotásokban manifesztálni ezt az egy szót, a film igen hosszú játékidejében végig ezt közvetíti és ennek fontosságára hívja fel a figyelmet ezt aztán lehet szentimentálisnak tekinteni vagy giccsesnek, az bizony van és remélhetõleg az elkövetkezõ évezredekben sem fog eltûnni vagy elgyengülni.
Ebben az érdekekkel és vagyonszerzéssel hitelesített világunkban ez a gondolat fájóan követel helyet magának.
Persze lehet vitatkozni mit jelent az emberi szeretet és mit a pénzért megvásárolt robot szeretet. Miért nem elég az embernek a meglevõ javak és miért vágyik akar gömböci éhséggel még többet és többetre?
Végül, de nem utolsó sorban azt gondolom ha Kubrik valósította volna meg a filmet elképzelhetõen -számomra- sokkal inkább lehangolóbb és sötétebb lett volna a film üzenete.
Viszont pontosan az utolsó etapban látható jelentek közvetítik azt a fájdalmas jövõképet, hogy tengernyi idõ elteltével eltûnik minden , világunk kietlen sivár emberi lét nélküli falanszterré válhat vagy vált és ez üzenetnek nem is kevés.

Nem értem miért nem hallottam még errõl a filmrõl, nagyon jó!