Tibor Birta 2021 ápr. 02. - 16:40:08
(17/17)
Ezt a filmet Soós Imrére írták, kár hogy a forgatáskor már nem élt.
Dalmát 2019 febr. 09. - 22:43:36
(16/17)
Az MNFA-nak sikerült belerondítania ebbe a remekműbe is. A Duna World ma délelőtt vetítette a filmet, és rögtön az elején jött a saller. A stáblista után eredetileg egy gyönyörű áttűnést láthatunk. Az estébe burkolózó falu külső felvétele úgy vált át egy szobabelsőre, hogy az ablak fénye petróleumlámpává változik. Na, ez az új verzióból hiányzik, a "Történik 1922-ben" felirat után egy MNFA logó jelenik meg fekete háttér előtt, és már benn is vagyunk a szobában. Semmi áttűnés. Köszönet az illetékeseknek ezért a csodálatos vágóképért. Remélem, ebből nem lesz tendencia.
gladiolus 2016 márc. 24. - 09:07:12
(15/17)
Nagyon szép film, csodálatos fõszereplõkkel. Tényleg igazi gyöngyszem, irodalmi és morális értéke is alapvetõ mûalkotássá teszi, amit mindenkinek látnia kéne.Fõ értéke az, hogy a 80 évvel ezelõtti paraszti életet úgy mutatja be, hogy nem érezzük dohosnak, régiesnek ezt az egészet. Mély mondanivalója ellenére tele van fénnyel és mindenki teljesen esztétikus benne.
Pár éve, nagyon nehezen jutottam hozzá. Nemrégiben feltették a youtube-ra, de amint látom, valami antitalentum már nagy sürgõsséggel levette onnan, ami nagy kár.
Ha az a sok régi magyar romantikus film elfér a youtube-on, akkor nem tudom, ez miért nem lehet ott.
Az ilyen filmeket olyan muzeális archivumban kellene elhelyezni, ami mindenki számára hozzáférhetõ.
keristar1 2010 máj. 17. - 13:02:13
(14/17)
nyolcvannyolc év után, nagyon nagy igazságok vannak benne. Hát ide értünk.
"a világ nem változik"
ilali 2009 szept. 04. - 23:55:32
(13/17)
kép (Valós, nem a filmbõl.)
10/10
Solkim 2009 szept. 04. - 18:40:14 10/10
(12/17)
Csudi szép film, gyönyörû képekkel, zseniális szinészekkel.
Vinogradov 2009 júl. 05. - 14:03:22 Előzmény perry
(11/17)
És nem mellesleg: az "Akiket a pacsirta elkísér" irányította rá elõször a figyelmemet Pap Évára.

Kivételes tehetség volt, aki sokkal több szerepet érdemelt volna annak idején, bár azt hiszem, mégsem léphetett volna jobbkor a színészi pályára, mint éppen ezekben az esztendõkben, hiszen alakítása, játéka maga a megtestesült lírai realizmus.

Egyszerû, ám határtalanul bájos lénye fényével szinte betöltötte a filmvásznat/színpadot, s számomra hatalmas öröm, hogy volt szerencsém élõben látni Õt, hiszen még az utóbbi tíz-húsz évben is rengeteget játszott, igaz, ma már egy kedves idõs hölgy arcán ismerhetünk rá kortalan mosolyára.
offtopic
Vinogradov 2009 júl. 05. - 13:52:58 Előzmény sarudi
(10/17)
Ha nem tudsz semmit, legalább ne lennél ennyire pofátlan kisfiam...
Vinogradov 2009 júl. 05. - 13:44:46 Előzmény perry
(9/17)
Valóban csodálatos film, de a "rengeteg sematikus film közt szikrázó gyémánt" megjegyzéshez volna némi hozzáfûznivalóm.

'56 után ugyanis a magyar film mint egy öt évét a francia lírai realista (és kis részben az olasz neorealista) hatások uralják.

Számtalan filmet tudnék itt idézni a "Két vallomástól" a "Vasvirágon" át egészen az "Égre nyíló ablakig" (az olasz neorealizmus erõteljes hatását pedig pl. a "Külvárosi legenda" c. film tükrözi). Ebben az idõszakban ugyanis politikai témájú film nem nagyon készülhetett (ami meg mégis, azt szépen betiltották - pl.: "Nagyrozsdási eset", amely ráadásul konkrét idõpontban, 1952-ben (!) játszódik), ezért az alkotók kénytelenek voltak más témák után nézni.

Az utat valójában, mégha közvetve is, Fábry "Körhintája" és a film jelentékeny nemzetközi sikere jelölte ki, de a sematizmus korának káros, mind a mai napig ható negatív hatása, a mûfaji film kommersszé és értéktelenné nyilvánítása is nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar film alkotói ezeket az irányzatokat kezdték preferálni (ha volt példa mûfaji kísérletre - pl: az elsõ magyar thriller, a "Ház a sziklák alatt" esetében - akkor azt annak rendje és módja szerént lesöpörte a kritika), mert az emlegetett stílusok jegyében fogant egyik film sem hordozott különösebben markáns mûfaji jegyeket.

Egy líraibb, érzelmesebb, és mindig az egyszerû nép körében játszódó történetet (szóljon bár agrár- vagy "valódi" proletárokról), pláne ha az "elnyomatás korában" játszódik (Vasvirág, Külvárosi legenda stb.), könnyebb átpasszírozni a kissé enyhült, de még mindig erõs cenzúra szûrõjén.

Ranódy László, Máriássy Félix, Bán Frigyes, Herskó János és Keleti Márton voltak e filmek rendezõi, de, és ez talán Máriássy-t, az "Égre nyíló abalak" méltatlanul mellõzött rendezõjét, Kis Józsefet és a "Vasvirágot" jegyzõ Herskón kívül általánosnak mondható, a stáb és a színészgárda vitt el a hátán, és általában a forgatókönyvíró írta meg úgy a szövegkönyvét, hogy, az valóban méltó legyen egy tisztességes lírai realista filmhez (némelyiket még Carné is megirigyelhette volna...), egészen kivételes alkotás is kisülhetett belõle - még nyoma sincs még a hatvanas évek "szerzõi rendezõinek".



Ranódy filmjére viszont nem igaz az elõbbi állítás, hiszen, a közepes tehetségû író és dogmás kultúrpolitikus, Darvas József írta nem csak az alapjául szolgáló regényt, de a film forgatókönyvét is, ám a jópár remek adaptációt (és borzalmas, semítikus darabot) jegyzõ Ranódy és stábja érdemeként sikerült feljavítani az alapanyagot.

És persze a ragyogó színészek közremûködésével: itt kérem olyan gárda vonult fel, amire nem lehet panasz. A legfiatalabb, fõiskolai hallgató Pap Évától a 30-as évek eleje-közepe óta a pályán lévõ Dajka Margitig, Páger Antalig, Bihari Józsefig.

A zenérõl írtakhoz pedig csak annyit fûznék hozzá, hogy nagyon örülnék, ha a nagyszerûbbnél nagyszerûbb, mintegy ötven év filmzenéi végre hozzáférhetõek legyenek. Mert még a legsötétebb idõkben is (negyvenes évek közepe vagy a sematizmus korszaka) ragyogóbbnál ragyogóbb zeneszerzõk dallamai csendültek fel a mozikban.
10/10
Urkund 2009 jan. 20. - 19:18:12 10/10
(8/17)
A Nemzeti Audiovizuális Archívum honlapján nava.hu meg lehet nézni még január végéig. kgy.nava.hu és a játékfilmek között ott van. Le is tudod tölteni, bár nem egyszerûen, mivel stream videóról van szó.
Ancsipancsi88 2008 dec. 09. - 19:02:25
(7/17)
Üdv mindenkinek!

Nem tudná valaki nekem megmondani,hogy letölthetõ-e valahonnan a film?Tegnap este nagyon késõn adták,és késõn is vettem észre,de meg szeretném szerezni,mert egy magával ragadó film!

Elõre is köszönöm!
sarudi 2008 dec. 09. - 08:37:51 Előzmény perry
(6/17)
Egy ilyen mindent tudó szépelgõ nyápicnak megtiszteltetés: böff!
gtothistvan 2008 dec. 08. - 23:43:18
(5/17)
Inkább neo- mint szoc-realizmus jellemzi Ranódyt. Szívesebben idõzött a Nyugatosok mûvei mellett.
perry 2008 dec. 08. - 14:56:39 Előzmény sarudi
(4/17)
Böfögj még gyûlölethuszár.
sarudi 2008 dec. 07. - 09:12:54
(3/17)
A szocialista-realista filmek gyönyörûek, sematizmusuk ragyogó gyémántja megelõlegezi a született ostobák nyálas kérõdzését, és más dimenzióba invitálják a szorgalmas butaságot.
Fekete-fehér ábrázolásuk nem egyszerûen fekete-fehér, hanem elõképe a színesnek, ami képzeletünkben festi pompázatos tarkává a szemünk elõtt pergõ fantasztikusan komponált képeket a fenséges zene segítségével.
perry 2008 máj. 01. - 09:25:05
(2/17)
- drámájáról
perry 2008 máj. 01. - 09:24:20
(1/17)
Remélem lesz idõtök ezt a filmet látni. A rengeteg sematikus film között Ranódy filmje mint drága gyémánt szikrázik fel. Magában hordozva a késõbbi Árvácska szívszorító drámáját. Olyan színészekkel akiket volt szerencsém színpadon is megcsodálni. Tolnay Klári, Agárdy Gábor, Pap Éva Tordy Géza.
A film drámaiságát fokozza a fekete - fehér képalkotás és Szervánszky hol drámai , hol katartikus zenéje.
A film magában hordozza a görög sorstragédiák szépségét és látlelet a kor paraszti rétegének
drámáját.