Idén készült egy felmérés a fiatalok olvasási szokásiról:



Ritkán kerül a fiatalok kezébe könyv: mindössze 7 százalékuk olvas naponta, további 16 százalékuk heti rendszerességgel. A havonta kötetet forgatók aránya sem magas - 14 százalék - az ennél ritkábban olvasók 35 százalékot tesznek ki, s 28 százalékuk bevallja: egyáltalán nem olvas könyvet - derül ki az Ipsos felmérésébõl.

A tizen- és huszonévesek sokféle, önigazoló és beismerõ érvet sorolnak fel arra, miért nem (nagyobb) része napjaiknak a könyvolvasás. Legtöbben, 55 százaléknyian az idõhiányra hivatkoztak, de sokan, 45 százaléknyian elismerték, hogy nem érdekli õket a könyv. Viszonylag nagy arányban - 32 százalékban - azt említették, hogy nem köti le õket az olvasás, 31 százalék pedig azzal mentette fel magát, hogy drágák a könyvek.

A fiatal felnõttek körében lassan terjednek az e-könyvolvasók, mindössze 2 százalékuknak van, s még 7 százalék gondolkodott azon, hogy vásárolni kellene. Bár kevesen használják, de a korosztály egyharmada szerint az elektronikus könyveké a jövõ, elõbb-utóbb népszerûbbé, elterjedtebbé válik, mint a papírra nyomtatott könyv. A fiatalok csaknem fele azonban úgy véli, nem lesz áttörés, a kulturális fogyasztásban helye marad a hagyományos könyvformátumnak is - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fõ személyes megkérdezésével.

Még a diplomásoknál is 18 százalék a ritkán olvasók aránya

A fiatalok több mint egynegyede – 28 százaléka - soha nem olvas könyvet. További 35 százaléknyian is csupán néha-néha – saját bevallásuk szerint ritkábban, mint havonta vesznek kezükbe valamilyen kötetet. A 18-25 éves korosztály közel kétharmada, 63 százaléka tehát lényegében a könyvektõl függetlenül éli az életét. Leginkább a szakmunkás végzettségûek vannak távol a szakmai kötetektõl, a szépirodalomtól – 82 százalékuk lényegében nem (vagy alig) olvas. Az alacsonyabb végzettségûeknél 71, az érettségizetteknél 52, a diplomásoknál 18 százalék azok aránya, akik ritkán vagy soha nem forgatnak könyvet.

Rajtuk kívül még a férfiak és a falvakban élõk körében magas (69 illetve 76 százalékos) a könyvolvasást nélkülözõk aránya. A fiatal felnõttek körében az intenzív könyvfogyasztók aránya 7 százalék, nekik egyetlen napjuk sem múlik el olvasás nélkül. A szakmunkás képzettségûeknek csak 1, az alapfokú végzettségûeknek 4 százaléka lapoz bele naponta valamilyen kötetbe, az érettségizettek körében 10 százalékos ez az arány, a felsõfokú intézményt végzettek csoportjában sem magas, 14 százalék.

Az Egri csillagok népszerûbb, mint a Twilight Saga

A fiatalok fele nevezett meg olyan könyvet, amelyet legutóbb elolvasott: 30 százalék külföldi író mûvét, 14 százalék magyar szerzõét említette, míg 6 százalék valamilyen ismeretterjesztõ, szakkönyvet (beleértve a tankönyveket is). A konkrét olvasottsági lista elején a Harry Potter könyvek állnak (a fiatalok 5 százalékának említésével), majd a sorban az Egri csillagok címû Gárdonyi-regény következik 4 százalékkal. A harmadik pozíciót a Twilight (Alkonyat) bestseller-sorozat foglalja el (3 százalékos olvasottsági aránnyal), majd sok olyan regény jön a sorban, amelyet a fiatalok 1-2 százaléka olvasott mostanában.

Miért nem olvasnak?

A fiatalok objektív (vagy annak tûnõ) és szubjektív indokokat is felhoznak, amikor az alacsony szintû olvasási szokásaikról adnak számot. A legtöbben – 55 százaléknyian - azzal érvelnek, hogy a hétköznapi teendõk sorába nem fér bele az olvasás, erre nincsen idejük. Az átlagosnál is gyakrabban említik az idõhiányt a 20 év felettiek, a már dolgozó korosztályok. A fiatalok 31 százaléka a könyvek magas árával indokolja, hogy nem olvas többet – fõleg a szakmunkás végzettségûek utaltak erre. Sokan vannak, akik nem külsõ körülményekre hivatkoznak, hanem felvállalják az olvasással kapcsolatos közönyüket.

Az ifjú felnõttek 45 százaléka azt mondja, hogy azért nem olvas (többet), mert nem érdekli õket a könyv. Hasonló tartalmú választ adott az a 32 százaléknyi fiatal, akik úgy fogalmaztak: nem kötik le õket az irodalmi mûvek. Viszonylag sokan, 26 százaléknyian úgy érzik, hogy ennél sokkal fontosabb dolgok vannak az életükben, míg 18 százaléknyian felesleges idõtöltésnek tartják az olvasást. Az efféle, beismerõ érvek leginkább a tizenévesekre, az alacsonyabb státuszúakra jellemzõek.

Az elektronikus könyvolvasó még egyáltalán nem elterjedt a fiatalok körében, csak 2 százalékuk rendelkezik ilyen technikai eszközzel. Ezen túlmenõen, 7 százaléknyian gondoltak már arra, hogy vásároljanak maguknak készüléket – fõleg az érettségizettek és a diplomások körében van erre szándék (12 illetve 20 százalékuknál). A korosztály harmada azt feltételezi, hogy elõbb-utóbb az e-könyvek gyakoribbak lesznek, mint a papírra nyomtatottak, de a fiatalok fele szerint nem valószínû, hogy ez bekövetkezik. Ha valaki már vett magának könyvolvasót vagy tervbe vette a vásárlást, arra hajlik, hogy az e-könyveké a jövõ (82 százalékuknak ez a véleménye).

Fú, én már ennyire minden HP- dologra nem emlékszem, csak az elsõ rész láttam moziban, a többit már inkább tv-bõl. Meg erre a drazséra emlékszem, még a tkb-ban is árulták.

Én csak a hányás meg répa ízûre emlékszem, de lehet, hogy voltak finom ízûek is.

Engem meg pont nem került el a nagy HP-láz, emlékszem, hogy még a Bagoly Berti féle Mindenízû Drazsét is árultak. Az érdekessége ugyebár az volt, hogy méregdrága, de rossz ízû, így ehetetlen. Akkor ment moziban az elsõ rész, szinte muszáj volt megnézni, épp az utolsó napon adták nálunk a moziban, akkor láttam a filmet.

De jó, hogy nem csak nekem tetszett felnõtt fejjel, már azt hittem valami baj van velem. :) Tuti, higy idõvel a kiegészítõ könyveket is elfogom olvasni, annyira megfogott. Vicces, hogy most ekkora rajongó lettem, mert anno amikor a nagy HP-láz volt engem tök hidegen hagyott. Talán, mert a film nem adja vissza a könyv hangulatát.

Amikor megjelent a 7. kötet is, végigolvastam mindet egy nyár alatt. (vén fejjel) Lekötött, remek szórakozás, izgi, nagyon tetszett, hogy ez a szóf@só nõ elkezd egy szálat bontogatni az elsõ kötetben, és valahol a vége felé tér rá vissza, és addigra esik le. Sok apró meglepetés van benne.
Felnõttek is nyugodtan olvassák el!

Ja, és most kissé olyan rossz visszatérni a valóvilágba, azt hiszem már eléggé benne voltam ebben az álomvilágban. Nem tudom most mit kezdjek magammal.

Vagy 2 héten keresztül olvastam a 7 kötetet, nemrég fejeztem be. Tetszett, igaz ha egy olyan 10 évvel ezelõtt kezdem el valószínûleg jobban elvarázsolt volna. Amolyan álomvilágot teremt és a szereplõkkel is lehet azonosulni. Az én kedvencem természetesen Piton, gondolom legbellül én is gonosz vagyok.:) Meg persze Ron és Hermione. Mostanság nehezen találtam könyvet ami lekössön, úgyhogy örülök, hogy úgydöntöttem elkezdem. A másodk részen sokat nevettem, jó hummorral rendelkezik a 7 kötet. Az elsõ három rész a legjobb az még afféle bájos gyerekkönyv, a 4. résztõl már inkább kamaszoknak valónak nevezném, a 6. és 7. rész meg már talán inkább felnõtteknek való (szerintem eldurvulnak az események). Igaziból az utolsó részben nagyon csalódtam, kb szerintem egyedül a Herceg meséje fejezetben történik valami, amikor Piton elmeséli az emlékeit. Ehhez képest volt vagy 620 oldalas a könyv, többször is untam. és persze a legjobb szereplõt, Pitont ki is nyírja. Kár, hogy a filmeket korábban láttam, így sokszor a film emlékeit képzeltem el, pedig ha a saját fantáziámra hagytakozom talán még jobban beszippant. Szerintem a hangulatát a film nem tudja visszaadni. Ja, amúgy nem értem miért kell a filmben úgy beállítani, hogy Piton Harry apja (szerintem a merendõben erre tesznek utalásokat), mikor a könyv James-t sugallja apának, Piton pedig csak azért segít Harrynak mert szerette az anyját, Lily-t. Bár én örültem volna ha Piton Harry apja, az nagyobb fordulat lett volna. Amúgy az írónõ elõtt le a kalappal sokszor érdzõdik a köteteken, hogy már az elsõ részben tudta mi lesz az utolsóban, rendesen átgondolt sorozatot írt. Ja, és nagy fantáziával rendelkezik. Szerintem nem csak gyerekeknek való. Azt hiszem kb ennyit akartam leírni véleményként.