8/10
FElepHánt 2014 okt. 25. - 13:31:52 8/10
(1/1)
ÁRMÁNY ÉS SZERELEM---Sopsits Árpád---Budaörsi Latinovits Színház
Megszoktuk, hogy Miller Lujza romantikus naiva, Zsigmond Emõke revelatív alakításában szinte ismerõs, mai lányként áll elõttünk. Szertelen ábrándossággal fülig szerelmes, de az apai terrorral bátran szembeszáll , okosan mérlegeli az esélyeket, majdnem felnõtt következetességgel dönt. Beszéde kozmikus sebességû, ám deklamációja éretten tiszta, moso-
lya ugyanolyan erõs, mint kemény határozottságot sugárzó tekintete. Fürge mozgása kordában tartott, legapróbb gesztusa is arányos, játéka könnyedén uralja a teret.
Sopsits Árpád díszlete mindössze néhány pódium, a vízszintes felületek meglepõ helyzeteket generálnak. A hercegi szeretõ a padlatra rántja Ferdinándot, otromba ízléstelenség, annál költõibb, amikor a szerelmespár egymás felé kúszik és a két fej inverzben hajlik egymásra.
Rövid jelenésében is meggyõzõ Spolarits Andrea, erõs jelenlétével tûnik ki Mezei Réka Léda, tragikus mélysége van Urmai Gábor epizódjának. Chován Gábor szimpatikus lénye megakadályozza az intrikus féreg karakterének kialakítását, Trokán Péter súlyos egyénisége nagyszerûen érvényesül a Miniszterelnök alakjában. Molnár Csaba igyekezete dicséretes, Bán Bálint jottányival súlytalanabb a kelleténél, Lady Milford létezése totálisan ér-
telmezhetetlen.
Forgách András kiváló fordítása a mû korszerûbb felfogását teszi lehetõve, a rendezés ki is használja a pompás lehetõséget. Gördülékeny tempó, összefogott együttes, a szereplõk közti erõvonalak világos megrajzolása a jellemzõ. A szokásosnál jóval feszültebb, tömörebb a cselekmény, a figurák jellemzése ennek ellenére szigorúan determinált.
Ilyés Róbert alakításában a kisember muzsikus kõsziklává magasodik, a polgári engedetlenség elõfutára. Egyforma intenzitással játssza a lányát szeretõ apát, a patriarkális szokásjogot védõ családfõt, de a majdnem unszimpatikussá váló pénzsóvárságot is. Robusztusságában imponáló, drámai erejû munka.
Nem könnyû hitelesnek maradni a romantikus szélsõségek szövevényében: a hamis szerelmeslevél írása közben a kétség, a dac, a belenyugvás ellentmondásaiban vergõdõ Miller Lujza érzelmi ingadozásait fantasztikus sokrétûséggel mutatja meg, - elutasítja a szeretett férfit, de ott reszket benne a kényszerbõl elfojtott vágy, Zsigmondi Emõke teljes színészi fegyverzetben, kimunkált eszközökkel alkotja meg lenyûgözõ hõsnõjét. A felismert halál pillanatában sír, nevet, átkozódik, végleteket ölel egybe egyetlen eszelõs tirádában: felejthetetlen!
Sopsits Árpád produkciója megmutatja, hogyan lehet avittá leharcolt klasszikus drámát mai nézõnek, friss szemlélettel igazán élvezhetõvé tenni.