Programkereső

Téma: Az abszolút nulla

Spoiler
twillight 2010 szept. 10. - 20:44:37
(6/6)
Üdv!

Bocs a beszólásért, de: kis "t", két "l". Köszi.

Én elfogadom Einstein anyag = energia (E = mc2) egyenletét, szerintem lehetetlen hogy bármelyik megsemmisüljön.
Szóval szerintem nem termel energiát semmi, és a kvantummechanika azon gondolata melé teszem le a voksot, hogy az anyag természetes állapota a mozgás, így valójában nem érhetõ el az abszolút 0 fok, akármit is csináljunk.

Bár különös módon azt is megengedem hogy a világegyetem nem egy örök óta létezõ valami, de azt úgyis csak most számolják :D
Válasz
twillight 2010 szept. 08. - 08:11:28
(5/6)
Nyilván éppúgy visszarendezõdnek, mint a szilárd-folyadék (vagy a többi) átmenet esetén, vagy az atom-molekula átmenetnél.

Amúgy tök jó ez a topic. Amit itt beírtatok simán ér annyit mint egy Stephen Hawking-könyv a boltból :P Csak így tovább!
Válasz
attika007 2010 szept. 05. - 21:48:06
(4/6)
Szia Ildi

Nos, jól sejtettem - relativitáselmélet (is)meg qvantumelmélet.
Az u.n. De-Broglie hullámhossz, mely minden mozgó tárgyhoz kapcsolható, pl. egy krumplihoz is - csak nagy tárgyaknál ez rettenetesen hosszú, érzékelhetetlen, mérhetetlen.
- de, egy kicsi, csóró pici elektronnál már igenis észlelhetõ. Sõt, egy egész atomhoz is kapcsolható hullámhossz,
- de még nagyobb atomcsoprtoknál, mint pl Fulleréneknél (kb 60 szénatom labda-alakban)is megmérték.

Nos, ez az u.n. termikus De-Broglie hullámhossz lessz akkora az atomoknál nagyon alacsony hõmérsékleten, hogy a hollámok egymásba érnek, egy egész "kupacot", szénakazalt alkotnak alkotnak. Ez a Bose-Einstein kondenzátum. Egy ilyen kondenzátum fénytörési értéke kb. 15 000 !!! körüli - a legyszebb tüzû gyémánt is csak kb. 2 fénytörési értékû. - ezért halad a fény olyan lassan a B-E kondenzátumban.

És, ha ez már nem tûnne neked olyan izgalmasnak, mint a szegény kis atomkák "halála", hát szerintem még izgalmasabb - igazolása az anyag kettõsségének: energia(hullám) -> anyaggá és vissza is.
Persze hogy a sötét anyag ilyen formában lehet rejtve: Nagyon jó ráérzés, így is próbálják megtalálni - persze csak még elméletben. Igazolása még nehezebb lessz talán, mint a Bose-Einstein kondenzátum igazolása.

Ha tudsz angolul, Az egészrõl van egy könyv: Tom Shatchman: ABSOLUTE ZERO and the THE CONQUEST OF COLD ( Abszolút zéró és a fagy meghódítása)- Google bookon olvasható.
Válasz
attika007 2010 szept. 05. - 10:56:50
(3/6)
Az atomok mérete nem nulla. Az atommagé sem - így lehet õt pl neutronokkal bombázni, és szétbontani. Az atommag viselkedése olyan, mint egy vízcsppé, még rezeg is stb. Az azomban jó kérdés, hogy hullámmá alakulva, megtartja-e az atom-struktúráját a Bose-Einstein kondenzátumban. Mert akkor hogyan "halad" benne a fény? Ez már tiszta Goauld-technológia (nagy Csillagkapu fan vagyok)
És nem vagyok kvantumfizikus sem, de biztos hogy majd ráolvasok ezekre.

A qvarkok, amibõl az anyagi részecskék állnak (állítólag :-) )azok is önmagukba visszaforduló hullám-gömböcskék, 7. v talán még 11.-ik dimenzióban... (lásd: Brian Green: Az elegáns Univerzum)

Úgyhogy talán nem is olyan nehéz az atomoknak hullámmá válniuk... (persze azt nem tudom hogy hogyan, a matematikai eszköztáram nincs ilyen magassan)
Válasz
attika007 2010 szept. 05. - 10:20:16
(2/6)
Nos, szerintem az atomok nem meghalnak, hanem az E=mc2 alapján átlépnek az anyag-állapotból az energiahullám-állapotba.
Válasz
attika007 2010 szept. 05. - 10:11:01
(1/6)
Szia Ildi,

Max Planck idejében egy fizikus azt mondta:
- még egy két apró részlet, és mindent tudunk a fizikában. Ezután jött a kvantummechanika és a relativitáselmélet ... :-)
Talán egy új fizika elõtt állunk. Van valami olyasmi elmélet, hogy az anyag, az õsrobbanás által keletkezése egy posztulátum: nem magyarázzuk, elfogadjuk. Újabban, ha az ûr "elég üres" hullámok töltik ki, anyaggá válva (E=mc2), és ez az õsrobbanás. Amibõl persze nem csak egy van, rettenetes távolságokban még számtalan - párhuzamos világok.
Fizikatanár vagy, Ildi? Lenne egy ötletem ilyesmiket felhasználni fizikatanításban...
Válasz