Programkereső

Az abszolút nulla

Bakancslistához adom
Absolute Zero
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott angol dokumentumfilm sorozat, 2007

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?
11 hozzászólás
Az abszolút nulla fok című film filozófusok, tudósok és mérnökök a "hideg" lényegének megértését célzó és az "alacsony hőmérsékletek technológiáját" létrehozó, több mint négy évszázados munkájával ismertet meg. Ez a munka a társadalom változásához és az anyag mibenlétének mélyebb megértéséhez vezetett.
Az abszolút nulla fok Szent Grál lett az alacsony hőmérsékletet kutató fizikusok számára, akik azt akarják kideríteni, mi történik olyan alacsony hőmérsékleten, ami nem fordul elő a természetben. Az abszolút nulla fok közelében olyan furcsa kvantumvilágba kerülünk, ahol az áram szabadon, ellenállás nélkül folyik, és a folyadékok dacolnak a gravitációval.

Egyéb epizódok:

Epizód lista

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
twillight 2010 szept. 10. - 20:44:37
Üdv!

Bocs a beszólásért, de: kis "t", két "l". Köszi.

Én elfogadom Einstein anyag = energia (E = mc2) egyenletét, szerintem lehetetlen hogy bármelyik megsemmisüljön.
Szóval szerintem nem termel energiát semmi, és a kvantummechanika azon gondolata melé teszem le a voksot, hogy az anyag természetes állapota a mozgás, így valójában nem érhetõ el az abszolút 0 fok, akármit is csináljunk.

Bár különös módon azt is megengedem hogy a világegyetem nem egy örök óta létezõ valami, de azt úgyis csak most számolják :D
Válasz
twillight 2010 szept. 08. - 08:11:28
Nyilván éppúgy visszarendezõdnek, mint a szilárd-folyadék (vagy a többi) átmenet esetén, vagy az atom-molekula átmenetnél.

Amúgy tök jó ez a topic. Amit itt beírtatok simán ér annyit mint egy Stephen Hawking-könyv a boltból :P Csak így tovább!
Válasz
attika007 2010 szept. 05. - 21:48:06
Szia Ildi

Nos, jól sejtettem - relativitáselmélet (is)meg qvantumelmélet.
Az u.n. De-Broglie hullámhossz, mely minden mozgó tárgyhoz kapcsolható, pl. egy krumplihoz is - csak nagy tárgyaknál ez rettenetesen hosszú, érzékelhetetlen, mérhetetlen.
- de, egy kicsi, csóró pici elektronnál már igenis észlelhetõ. Sõt, egy egész atomhoz is kapcsolható hullámhossz,
- de még nagyobb atomcsoprtoknál, mint pl Fulleréneknél (kb 60 szénatom labda-alakban)is megmérték.

Nos, ez az u.n. termikus De-Broglie hullámhossz lessz akkora az atomoknál nagyon alacsony hõmérsékleten, hogy a hollámok egymásba érnek, egy egész "kupacot", szénakazalt alkotnak alkotnak. Ez a Bose-Einstein kondenzátum. Egy ilyen kondenzátum fénytörési értéke kb. 15 000 !!! körüli - a legyszebb tüzû gyémánt is csak kb. 2 fénytörési értékû. - ezért halad a fény olyan lassan a B-E kondenzátumban.

És, ha ez már nem tûnne neked olyan izgalmasnak, mint a szegény kis atomkák "halála", hát szerintem még izgalmasabb - igazolása az anyag kettõsségének: energia(hullám) -> anyaggá és vissza is.
Persze hogy a sötét anyag ilyen formában lehet rejtve: Nagyon jó ráérzés, így is próbálják megtalálni - persze csak még elméletben. Igazolása még nehezebb lessz talán, mint a Bose-Einstein kondenzátum igazolása.

Ha tudsz angolul, Az egészrõl van egy könyv: Tom Shatchman: ABSOLUTE ZERO and the THE CONQUEST OF COLD ( Abszolút zéró és a fagy meghódítása)- Google bookon olvasható.
Válasz
attika007 2010 szept. 05. - 10:56:50
Az atomok mérete nem nulla. Az atommagé sem - így lehet õt pl neutronokkal bombázni, és szétbontani. Az atommag viselkedése olyan, mint egy vízcsppé, még rezeg is stb. Az azomban jó kérdés, hogy hullámmá alakulva, megtartja-e az atom-struktúráját a Bose-Einstein kondenzátumban. Mert akkor hogyan "halad" benne a fény? Ez már tiszta Goauld-technológia (nagy Csillagkapu fan vagyok)
És nem vagyok kvantumfizikus sem, de biztos hogy majd ráolvasok ezekre.

A qvarkok, amibõl az anyagi részecskék állnak (állítólag :-) )azok is önmagukba visszaforduló hullám-gömböcskék, 7. v talán még 11.-ik dimenzióban... (lásd: Brian Green: Az elegáns Univerzum)

Úgyhogy talán nem is olyan nehéz az atomoknak hullámmá válniuk... (persze azt nem tudom hogy hogyan, a matematikai eszköztáram nincs ilyen magassan)
Válasz
attika007 2010 szept. 05. - 10:20:16
Nos, szerintem az atomok nem meghalnak, hanem az E=mc2 alapján átlépnek az anyag-állapotból az energiahullám-állapotba.
Válasz
attika007 2010 szept. 05. - 10:11:01
Szia Ildi,

Max Planck idejében egy fizikus azt mondta:
- még egy két apró részlet, és mindent tudunk a fizikában. Ezután jött a kvantummechanika és a relativitáselmélet ... :-)
Talán egy új fizika elõtt állunk. Van valami olyasmi elmélet, hogy az anyag, az õsrobbanás által keletkezése egy posztulátum: nem magyarázzuk, elfogadjuk. Újabban, ha az ûr "elég üres" hullámok töltik ki, anyaggá válva (E=mc2), és ez az õsrobbanás. Amibõl persze nem csak egy van, rettenetes távolságokban még számtalan - párhuzamos világok.
Fizikatanár vagy, Ildi? Lenne egy ötletem ilyesmiket felhasználni fizikatanításban...
Válasz