Téma: Az ajtó

Gaj 2012 máj. 16. - 18:06:39 Előzmény zsolthedi
(48/148)
A film zenéjét három magyar zeneszerzõ írta:
Barabás Béla, Józsa Sándor, Kósa Dávid
Nem klasszikus zenékbõl vett részletek. Ld. http://doily.hu/2012/04/24/filmzene-az-ajto/
A filmzenei album május 2-án állítólag megjelent.
Üdv, Gaj
10/10
zsolthedi 2012 máj. 16. - 06:47:14 10/10 Előzmény kiralyek
(47/148)
Valaki meg tudja mondani egészen pontosan mi az a visszatérõ zene, ami filmben megszólal? Azt tudom,hogy Schumann, de pontosan melyik mûve? Tûvé tettem érte mindent, de hiába! Nagyon köszönöm!
9/10
Emerenz 2012 máj. 12. - 00:03:24 9/10
(46/148)
Jó történet, jól elmesélve - szinte végig lebilincselt.
Akiknek nem tetszett, egy részüknek talán azért, mert nem ismernek ilyen karaktereket, nem voltak ilyen helyzetekben, mint a filmbeli szereplõk. Én tudtam mihez kötni az életemben, talán ezért is hatott olyan erõsen - ezzel biztos nem vagyok egyedül.
Az a pár "hatásvadász" jelenet nekem nem rontotta el, a történet szempontjából szinte mellékes.
10/10
locsogó 2012 máj. 09. - 20:46:24 10/10 Előzmény Hemish
(45/148)
Üdv!
Most érkeztem a moziból, elmentem és megnéztem a filmet... még mindig a hatása alatt állok!
Egy jó színésznõnek el kell tudni játszani az angol királynõt, a japán gésát, a francia masamódot, a magyar házmester-cseléd-bejárónõt - és Helen Miren jó színésznõ.
Kérlek, nézd meg a filmet, aztán majd kíváncsi lennék ismét a véleményedre!:-))
Hemish 2012 máj. 02. - 13:26:24
(44/148)
Nem láttam még a filmet, de az elõzetes alapján Helen Mirren játéka nagyon nem tetszik. Szerintem ezt a fajta történetet egy USA-ban szocializálódott asszony nem értheti meg.

Ez a történet annyira kelet-európai, hogy tényleg nem értem mi a fenét akart Szabó István Helen Mirrentõl.

Meg fogom nézni, de az biztos, hogy nem moziban. A történetet ismerem, de Emerenc szerepére én biztos inkább magyar, vagy kelet-európai színésznõt választottam volna.

Eperjes Károlyt nem értem miért kell favorizálni, a ripacskodásig túlozza a szerepeit és mellette 20 perc alatt bárki más is ripacsnak tûnik.
haho75 2012 ápr. 27. - 08:50:14 Előzmény kiralyek
(43/148)
Szia!
Ez nem baki, mert a protestánsoknál szólhatnak a harangok Nagypénteken. Szabó Magda pedig református volt.
kiralyek 2012 ápr. 23. - 11:50:00
(42/148)
Nekem a könyv hatalmas élmény volt, a film is tetszett.
Találtam benne egy bakit: amikor Emerenc a kapun kilépõ Magdának azt mondja: (nem pontos idézet)-Könnyû annak a templomban páváskodni, aki azután a készbe jön haza. Magda erre: - Jaj, Emerenc, legalább nagypénteken tartsa a száját (vagy valami ilyesmi), és közben zúgnak a harangok!!! Nagypénteken a harangok nem szólnak. Rómában vannak nagycsütörtök este óta...
10/10
Asimov60 2012 ápr. 22. - 20:31:56 10/10
(41/148)
Nagyon tetszett. Kitûnõ adaptáció, Szabó Istvántól megszokott precizitással, képi megjelenítéssel. Feledhetetlen karakterek.
offtopic
kõmacska 2012 ápr. 09. - 21:12:49
(40/148)
Köszi, hogy ezt leírtad. Nem olvastam, Szabó Magdától csak a Zeusz küszöbén-t ismerem. De azért lehet, hogy még sort kerítek rá :)
cidri 2012 ápr. 09. - 20:37:02 Előzmény kõmacska
(39/148)
"nem vagyok benne biztos, hogy ez a lakás valóban egy református értelmiségi házaspár lakása volt."
- nincs szó református házaspárról; kettejük közül Szabó Magda kapott hangsúlyos vallásos nevelést és rendelkezett vallásos körben mozgó, lelkipásztori felmenõkkel - ugyanakkor a férjével például nem tartott egyházi esküvõt; nem is kérte rajta számon - házasságkötésük elõtt sem, tudva az akkor még csak leendõ férje számos viszonyáról - az ún. erkölcsös életet.
Szabó Magda édesanyja elszegényedett dzsentrilány volt; az értelmiségi és - még a nagypolgári felett is álló - nemesi ízlést, tehetséget, mûveltséget, olvasottságot örökölte a szüleitõl, hozta hazulról. Az emberi - emberszeretõ, emberbarát - kvalitásairól ez term. nem mond semmit, ennek megítélése az olvasói és a kritikusai között is ellentmondásos.


"De ez a nagydarab, molett hölgy, vastag bundában, tûsarkúban, feltûnõ fülbevalóval, és végig inkább lenézõ, mint vallásos szeretetet keresõ hozzáállásával egyáltalán nem tûnt olyan "gyerekesnek", hogy bármiféle bejárónõnek eszébe juthasson róla a "lyány" megnevezés. Inkább csak a "naccsága"."
- Emerencnek éppen az volt a sajátossága, hogy nem társadalmi állásuk szerint ítélte meg az embereket.


"Emerenc egyszemélyes birodalom egyszemélyes lakója volt, szuverénebb, mint a római pápa, magatartása, tökéletes közéleti közönye néha éles jeleneteket eredményezett köztünk, úgy hathattunk idegenek elõtt, mint egy kabarészám, ha tanúnk lett volna, én az Árpádokig visszafutó családfámmal a dühtõl majdnem sírva próbáltam meggyõzni Emerencet arról, mit jelentett hazánkban a háború után megindult fejlõdés, mit a földosztás, mit a dolgozó osztályok – nem az én osztályom, az övé – elõtt megnyíló beláthatatlan lehetõségek, Emerenc azt felelte, ismeri a parasztok gondolkozásmódját, neki is az a családja, azoknak édesmindegy, ki veszi meg a tojást vagy a tejfelt, csak meg tudjanak gazdagodni, a munkás meg csak addig fenyegetõzik a jogaiért, míg maga is úr nem lesz, õt a proletártömegek – nem ezt a szót használta, de körülírta – nem érdeklik, a semmittevõ, hazug urakat pedig különlegesen utálja.
(...)
Kimûvelt? Ez volt a csóva Emerenc értelmiségellenes olajkútjára, mert ahogy elméjének rendkívüli volta azonnal szembetûnt, betûtõl való irtózását maga közölte mindenkivel, nagyformátumú szónok volt, vérbeli.
"Én nem akarok már semmit a kriptán kívül, hagyjanak engem békén, ne oktassanak, tudok eleget, bár kevesebbet tudnék. Tartsa meg az országot, ami maga szerint teli van lehetõséggel, aki még kíván tõle valamit. Nekem nincs szükségem senkire, semmire, értse meg végre.”
(...)
Mindenki közös nevezõn volt a tudatában, az Isten, a jegyzõ, a pártmunkás, a király, az ítélet-végrehajtó, az ENSZ elnöke, s ha véletlenül mégis szolidaritást vállalt valakivel, részvéte egyetemes volt, nem csak annak járt, aki megérdemelte. Mindenkinek. Akárkinek. Bûnösnek is."
fáncsi28 2012 ápr. 08. - 18:19:29
(38/148)
Azoknak, akik lelkesen szidják a filmet, ajánlanám, hogy olvassák el a regényt is, és látni fogják, Szabó István mennyire jól adja azt vissza. Szabó Magda örülne, ha látná, mennyire méltó alkotás született a regényébõl. Annak idején nekem is voltak fenntartásaim Helen Mirrennel kapcsolatban, nem tudtam elképzelni ebben a szerepben. De már az elõzetes meggyõzött, hogy jó lesz. És valóban, minden szereplõ tökéletes. De dicséret illeti a többi alkotót is: az operatõrt, a maszkmestert, a díszlet- és jelmeztervezõt.
Annak, aki a hatásvadászatról ír, szintén a könyv olvasását javaslom. Ott ezek a momentumok mind megjelennek.
De hát ahányan vagyunk, annyiféle véleményünk van. Én úgy érzem, szerencsés vagyok, mert nekem nagyon sokat adott a film is és a regény is.
offtopic
kõmacska 2012 ápr. 08. - 01:06:29
(37/148)
Húha... nehéz ítéletet alkotni. Kábé: "kicsi, savanyú, sárga, de a miénk..." Szóval minden hibája ellenére is szerethetõ, kell ez. A hibáiról, elrontott giccsességérõl már annyit írtak a kritikusok, hogy én nem keresek többet benne.
Inkább azt írom le, amit nekem adott a film. Két dolgot: egyrészt a múltidézést. Egy olyan elmúlt világot, amit a történelemkönyvek elfelejtenek. Hogy a múlt nem csak a politikai döntésekrõl, háborúkról, szabadságharcokról és nagyemberekrõl szólt, hanem "az utca emberérõl". Hogy valójában a hétköznapok a múlt, mert ezt élték meg az elõdeink, és mi ebbe születtünk bele. A konyhakredenc íve, a giccses kiskutya, a sült hús és a szoba hûvöse, a szálló por szaga és a keményített blúz, a mosóüst fakanala, a zöldségesbódé és a postás egyenruha pont ugyanannyira fontos része a múltnak, mint egy Kádár-beszéd és az MSZMP ikszedik kongresszusa.
Én nem éltem a hatvanas években Budán, de elhiszem Szabó Istvánnak, hogy õ ilyennek élte meg; és hogy számára így nézett ki egy szocializmusba átmentett polgári miliõ. Nem mondom, hogy nem lehetett volna még jobbra, hitelesebbre megcsinálni; de akkor is, maga a korhangulat, a látható, érzéki részletek fontosak voltak.

Ugyanakkor ehhez kapcsolódik a másik, ami számomra felmerült a film kapcsán: úgy gondolom, hogy ez személyesen Szabó István átirata, valamiképp a saját múltját tette hozzá a regényhez. Mert nem vagyok benne biztos, hogy ez a lakás valóban egy református értelmiségi házaspár lakása volt. Nem vagyok benne biztos, hogy Szabó Magda alakja a regényben is ilyen (sajnos nem olvastam). De nekem az egész miliõ inkább tûnt zsidó nagypolgárinak, azt pedig Szabó István nagyon jól ismeri. Az írónõ külseje, viselkedése inkább polgári, mint értelmiségi benyomást keltett. (Persze a valóságot nem ismerem, tehát lehet, hogy az egész így volt reális). De ez a nagydarab, molett hölgy, vastag bundában, tûsarkúban, feltûnõ fülbevalóval, és végig inkább lenézõ, mint vallásos szeretetet keresõ hozzáállásával egyáltalán nem tûnt olyan "gyerekesnek", hogy bármiféle bejárónõnek eszébe juthasson róla a "lyány" megnevezés. Inkább csak a "naccsága". Ezért ez a film számomra Szabó István személyes múltidézése is volt. Õ így látta a "prolik" és a "jómódúak" viszonyát, ami még a szocializmusban is megõrzött valamiféle patriarchális ízt. És ezzel semmi baj sincs, teljesen rendben van.
Mint ahogyan az is, hogy éppen ezért gondolom azt, hogy Szabó István személyesen érezte kötelességének, hogy kifejezze TISZTELETÉT az ilyen elesett és egyszerû, sanyarú sorsú ÖREG asszonyok felé. És ez is teljesen rendben van, nagyon is szép gesztus, sõt igenis megható, és ez szerintem minden esztétikai szempontot felülír a filmmel kapcsolatban. Ha nem is sikerült elég ütõsre, akkor is nyilvánvaló TISZTELGÉS, köszönet (mint ahogyan az Szabó Magda regénye is). Mivel Szabó Magdának ez volt az alapvetõ célja a regénnyel (utólagos hálaadás, köszönet és gyónás) - ez a szándék szerintem a filmben is maximálisan átjött.
Sõt, az is lehet, hogy a film talán DIREKT lett giccses - mivel azoknak készült, akik ezt a nyelvet értik és ismerik (a szegény, tanulatlan, dolgos asszonyoknak).

Ha belegondolok, hogy a magyar film "nagy öregjei" (Makk Károly, Jancsó Miklós) mit hoztak össze az utóbbi években, akkor még inkább kitûnik Szabó István nagysága. Hogy egy idõs ember egy (talán utolsó) filmjében megpróbálja a tiszteletét és köszönetét kifejezni azoknak a "névtelen senkiknek", a "láthatatlan embereknek", akik nélkül "a látható életmû nem jöhetett volna létre" - ez szerintem nagyon-nagyon értékelendõ és szép dolog.
Pláne, hogy ezt egy nõvel teszi. Pláne, hogy öregasszonnyal.

Az egész, így összességében nagyon is tiszteletreméltó, és jó, hogy létrejött (még ha nem is lett remekmû).

A moziban a film után senkinek nem akaródzott felállni és elmenni. Mindenkire hatott a film és ez a lényeg.

Nekem egy vers jutott eszembe róla: http://vers-versek.hu/juhasz-gyula/a-munka/
Másnak inkább ez: http://www.birtalan.hu/balazs/olvasokonyv/babits_oszestavaszkozott.htm
1/10
Szasa. 2012 ápr. 07. - 22:49:06 1/10
(36/148)
Mérhetetlenül, undorítóan hatásvadász a film. A könyv mondanivalóját nem hozza, cserébe viszont kaphatunk a legolcsóbb horrorfilmekbe való jeleneteket villámcsapástól elszenesedõ kisgyerekekrõl és élve széttrancsírozott kis üszõrõl. Gusztustalan! (Elõbbi ráadásul fizikai lehetetlenség, pláne zuhogó esõben.) A temetõi vihar pedig már tényleg egy am.rom.drámába illik. Felháborító, hogy egy ismert, befutott rendezõ ezekkel adja el magát...
1/10
csipi73 2012 ápr. 06. - 16:17:34 1/10
(35/148)
Nem tetszett nekem sem a film. Álproblémát, álnaiv módon boncolgat a film. Szabó Istvántól láttunk már ennél SOKKAL jobbakat is! Ez gyenge film.
9/10
Sinclair 2012 ápr. 01. - 04:24:29 9/10
(34/148)
Esetleg valaki nem tudja, hogy Schuberttõl mely darabok hallhatók a filmben? Sajnos nem találtam ezzel kapcsolatban információt, a film végén pedig nem jegyeztem meg.
9/10
4427 2012 márc. 29. - 09:20:36 9/10 Előzmény Elen
(33/148)
Én is "csak" a filmet láttam. Teljes élmény volt!

Amikor és ahol én láttam, teljesen rendben volt a kép minõsége.

Talán nem a hagyományos filmtekercsekrõl (kópiákról) megy a vetítés, hanem un. digitális technikával.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a filmforgalmazók már nem készítenek kópiákat, hanem digitális technológiával sokszorosítják a már többnyire digitális kamerákkal forgatott filmeket. Az eddig celluloid szalagra elkészült filmeket is átírják új hordozóra, csak az egészen régi, muzeális értékû filmekbõl marad meg egy-egy archív kópia. A hagyományos, 35 mm-es vetítõgépek alkalmatlanok az új technika vetítésére. Az analóg 35 mm-es vetítést felváltja a digital cinema rendszerû, direkt erre a célra kifejlesztett digitális mozikópia. A filmek ezentúl nem celluloid szalagon, hanem számítógép winchestereken érkeznek a gépházba, ahonnan nagy teljesítményû projektorokkal kerülnek vetítésre.
9/10
Sinclair 2012 márc. 28. - 23:23:19 9/10
(32/148)
Nagyon tetszett a film, de ehhez kellett a könyv elolvasása is. Anélkül szerintem nem lehet igazán átérezni.
norika23 2012 márc. 27. - 09:56:42
(31/148)
Nekem van egy új Szabó Magda: Az ajtó c. könyvem, 2400 Ft-ért odaadnám...
Érdeklõdni: nori-15@freemail.hu
Elen 2012 márc. 23. - 20:09:48 Előzmény zsolthedi
(30/148)
Köszönöm, ez sokat segít az értékelésben, mert csak nem megy ki a fejembõl a film, tehát erõsen hatott rám, igazán sajnálom, hogy kisvárosban élek, és nem tudom itthon újra megnézni.

Viszont van még egy kérdésem (de ne nevessetek ki): másnak is volt látásproblémája a filmnél, vagy én ültem rossz helyen a moziban? Korábban soha nem tapasztaltam ilyesmit, de egyszerûen nem láttam élesnek a film nagy részét, sokszor alig tudtam kivenni a képeket.
10/10
zsolthedi 2012 márc. 22. - 20:03:50 10/10 Előzmény Elen
(29/148)
nem olvastam a könyvet, úgy néztem a filmet. így is megállta a helyét! Alig várom,hogy újra lássam!