uristen még a büdös életbe nem láttam ilyen t...plot, épitõ jellemzést nyomattál,

Szép kerek, érvekkel és indokokkal alátámasztott vélemény! Nem gondolkodtál még el, hogy esetleg filmkritikusnak menj? :-P

uristen...a büdös életben nem láttam ekkora szar filmet.. unalams, nincs története és a képi hatás is gagyi....1/10... aki teheti ne egy ilyen filmel töltse a drága idejét..

Néztem és tetszett, de a végén nem. Kicsit gyenge film volt. 6/10

nem, valóban nem lehet befejezésnek nevezni ... de nem is akarták befejezni ... a könyv is 3 részes ... a filmet is biztosan annyira tervezték, csak hát tulajdonképpen a kutya se ment el a moziba megnézni ...
azért remélem lesz még folytatás ...

tegnap néztem meg. az eleje tetszett nah de a vége...ha ezt lehet befejezésnek nevezni:P:P sztem csak elhuzták az egész sztorit nem történt benne semmi 10/6

nekem nagyon tetszett a film, úgyhogy neki is estem elolvasni a könyveket ... persze nem érnek Harry Potter közelébe, de szerintem tuti jók ... aki teheti olvassa el õket ..

Tegnap este néztem meg a filmet dvd-n. Nekem a Spiderwick Krónikák egy kicsit jobban bejött, de attól függetlenül ez is jó volt. A vége tetszett leginkább, várom a folytatást.
7/10

Hát, igen, viszont õk Tokay-nak írták :)

Hát, én azért mondtam, hogy remélem nem lesz 2. rész egyrészt, mert Willecskét elképzeltem valahogy, nem akarom, hogy eltörlõdjön bennem a kép, ahogy megformáztam az agyamban... :( Amúgy a legszebb részt levették a hülyék az elsõbõl - *spoiler* hogy belép Lyra a másik világba. Fenn van a Jutubon, rá lehet keresni.

Lehet, hogy az én ízlésemmel van probléma, de nekem a Narnia krónikái sokkal jobban tetszett. Az sem remekmû, ez igaz, de szerintem az Arany iránytûnél jobb.
Egyébként valaki megmondaná nekem, aki látta eredeti nyelven, hogy ott is Tokaji bor az a bizonyos bor amibe a mérget keverik, vagy ez csak a fordításnál alakult így?

Nekem nagyon tetszett a film,habár néhány rész elég furcsa volt benne,de ,hogy már láttam eredeti nyelven,nagyon tetszett. (Lehet,hogy azért,mert én a film után olvastam a könyvet és nem elõtte.)Én eddig akinek mutattam mindenkinek nagyon tetszett,és mondták,hogy alig várják a folytatást,ami nembiztos,hogy lesz.Hát igen azt énsem értem miért nem lehetett a könyvhöz hûen megcsinálni a filmet,hogy elõbb Bolvangarben utánna meg a jegesmedvéknél legyenek meg a végét is nagyon els*arták,de ezt csak akkor vettem észre igazán,amikor elolvastam a könyvet.

Kedves kifinomult, sok filmet látott, teszem azt 26 éves Miki ;) csak nem te is a Magisztrátus tagja vagy, hogy így bírálod, ki mit gondolhat? és aki nem úgy gondolkodik, mint Te, annak mindjárt fejletlen a stílusérzéke? hmmm :/

Én nagyon szerettem a Gyûrûk Urát, bár a könyvhöz képest az is picit csalódás volt, miközben ott sokkal pontosabban ragaszkodtak a szöveghez+történethez. Ha van is Az arany iránytûnek gyengesége, akkor nem a szöveghûség hiánya az, szvsz ez mind belefért a "költõi szabadságba". És ha a GYU forgatására nem is, de a marketingjére holtbiztos elköltötték az Iránytû költségvetésének sokszorosát ;)
De kár, hogy úgy írtok Az arany iránytûrõl, mint egy Narniáról, vagy Eragonról, ezeknél azért fényévekkel jobb film. Fenntartom, a látvány is igényes, és nekem a történet is kerek és élvezhetõ volt, pedig rég elmúltam 13 :P

Találtam egy érdekes elmélkedést a filmmel kapcsolatban. Számomra elég érdekes volt, gondoltam bemutatom.

"A fantasyfilmek hollywoodi dömpingjének áldozata a Philip Pullman regényébõl készült mozi, Az arany iránytû. Bátran ki merem ezt jelenteni, mivel A gyûrûk ura trilógia (rendezõ: Peter Jackson) frenetikus sikere (bevétel: hárommilliárd dollár – Cinema-adat) után elhatároztam, hogy megnézek minden hasonló tematikájú, történetû és szagú filmet. Vannak köztük tényleg kevésbé sikerült alkotások (ilyen például a Magyarországon is forgatott Eragon vagy a szörnyû klisékkel dolgozó Ébredõ sötétség), de Az arany iránytû bukása érthetetlen. S nemcsak azért, mert nem hozott kétszer akkora bevétel sem (323 millió dollár), mint amennyibõl készült, hanem azért, mert nem csupán a filmkritikusok, de ennek hatására szinte mindenki temetni kezdte a filmet.

Régi felismerés, hogy el kell fogadni a piac törvényeit. A New Line Cinema például egy csomó rossz döntést hozott A gyûrûk ura trilógia sikerét követõen, és bizony alaposan leapadt emiatt a számlája, s most Peter Jackson felügyeletétõl – azért nem rendezésétõl, mert Jacksonnak elszámolási vitái voltak a stúdióval – várja, hogy a trilógia elõzményébõl, a Hobbitból készülõ film majd visszarepíti a csúcsra. Az arany iránytû pedig nem hozott annyit a konyhára, amennyit szerettek volna. De ez a film csak ebbõl a szempontból bukás. Minden más szempontból nem az.

Hozzá kell tenni az igazság kedvéért azt is, hogy nem a világ legjobb filmjérõl van szó. Fantasyklisék ebben is vannak bõven, de mégsem úgy, ahogyan az Ébredõ sötétségben, és mégsem annyira fájón, mint az Eragonban. Technikailag viszont kiválóan összerakott film, a vágó pedig különösen érti a dolgát.
Ettõl kap olyan lendületet, hogy Jules
Jules Gabriel Verne (Nantes, 1828 – Amiens, 1905): francia író. Temérdek közismert ifjúsági regény szerzõje, szinte mindegyik földrajzi (utazási) témában íródott, és telis-tele van az író korában ismeretlen technikai vívmányok jóslataival. Idehaza több nemzedék magyarosított nevén, Verne Gyulaként ismerte meg. Fõbb mûvei: Nemo kapitány, 80 nap alatt a Föld körül, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget, Utazás a Föld középpontja felé, Sztrogof Mihály, A tizenöt éves kapitány, Kétéves vakáció, Sándor Mátyás.
Verne bármelyik regényének izgalmával felveszi a versenyt. Sokkal izgalmasabb, mint a Narnia krónikáinak elsõ része (bevétel: 738 millió dollár), de a nézõk hangulatát nem lehet elõre megjósolni.

Minden filmnek megvan a titka, és nem csupán a sikereinek, hanem a bukásainak is. Az arany iránytû szerencsétlensége az is, hogy megfogalmaz némi társadalomkritikát is, nem is kicsit, és szembemegy a jelenünkben is tapasztalható vallási, dogmatikus gondolatokkal. Nem véletlen, hogy még a Vatikán is fanyalgását fejezte ki a filmmel kapcsolatban (igaz, megtette ezt A Da Vinci-kód esetében is), s bár beleszólása általában nem sokat nyom a latban (lásd a Tiltott gyümölcs címû összeállítást a Film.hu oldalon), valamiért elfordultak a filmtõl a mozinézõk.

Vannak filmek, amelyek csak késõbb kapják meg megérdemelt helyüket a filmtörténelemben. Ilyen lesz Chris Weitz filmje is, Az arany iránytû, amely valójában nem más, mint az igazmondás képességének biztosítéka. Nem könnyû a sorsa egy olyan világban, amelyben a hazugmondásnak legalább akkora kultusza van, ha nem nagyobb, és úgy sem, ha a fõhõs küldetését egy páncélozott harci jegesmedve segíti. S persze mosolyogtató, de csak nekünk, magyaroknak, hogy a mérget a filmben éppen egy tokaji borba keverik, de ettõl még a bor az bor, a méreg pedig méreg.

A DVD számos bónuszt és háttérinformációt tartalmaz, a film honlapját pedig minden dicséret megilleti, hiszen szerkesztõi igen komoly oldalt raktak össze, tele megfejtendõ titokkal, és mindeközben még arra is gondoltak, hogy több nyelven is elérhetõvé tegyék, így magyarul is."

Elhiszem, hogy könyvben izgalmas lehet ez a történet, de a film ... Nekem nem tetszett. Bár talán ha kicsit hosszabb lenne, akkor talán úgy is meg tudták volna csinálni, hogy érthetõbb legyen. Egyetértek azokkal, akik szerint egy film nem jó, ha csak úgy lehet megérteni a lényegét, ha elolvasod a könyvet is. A filmnek önmagában is érthetõnek kell lennie, maximum felkeltheti a nézõ érdeklõdését a könyv iránt. A másik ami nagyon nem tetszett, hogy nem zárták le a végét. Értem én, hogy trilógia, és hogy fel kell kelteni az érdeklõdést a második rész iránt, de ez így szörnyû. Bocsánat, hogy én is a Gyûrûk Urát hozom fel példának, de ott meg tudták azt csinálni, hogy lezárták az elsõ és a második részt, úgy hogy nem volt hiányérzetem, de mégis alig vártam, hogy láthassam a következõ részt. Ez itt nagyon nem sikerült.