Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Az Orfeo csoport

Spoiler
offtopic
adamnagysweetmovie 2011 szept. 10. - 11:28:19 Előzmény feketevipera
(6/6)
Igaz,igaz. A nyugati talán még naívabb volt...
Válasz
feketevipera 2011 szept. 09. - 10:07:41
(5/6)
Végül is kimondhatjuk, hogy szinte minden eszme hatalmi célokat szolgál(t), már csak abból kifolyólag is, hogy az emberben megvan az "uralkodási" vágy. A szocializmusban is benne van ez, még az eredeti formában is (hiszen a szocializmus, majd a kommunizmus eléréséhez meg kell változtatni a fennálló rendet, amit valakinek véghez kell vinnie, vagyis kimondva-kimondatlanul valamilyen szinten vezetõ szerephez jut - az ember pedig nem szereti feladni a megszerzett hatalmat), vagyis soha nem lesz egyenlõség, ez csak álom. Egyébként a keleti és a nyugati kontextus teljesen más. A nyugati fejlõdési út eltért a keletitõl (leegyszerûsítve most keletit írok), teljesen más tapasztalatok álltak a nyugati ember háta mögött, és nem ismerkedett meg a szocializmus keleti-despotikus formájával sem. A keleti "alternatívok" az államszocializmussal szemben léptek fel, kerestek új utakat, míg a nyugati "eurokommunisták" egy-egy kapitalista államon belül tevékenykedtek, nem feltétlenül jutottak jelentõs szerephez, illetve sokszor csak "átmeneti" idõre. Tehát szerintem az "újbaloldaliság" kicsit mást jelentett nyugaton, mint errefelé, még ha a vágyódás "tárgya" ugyanaz volt is (ti. a szocializmus eredeti fogalmához való visszatérés), más-más kiindulási helyzetekkel, más mentalitással, más történelmi háttérrel és tehertételekkel. Bizonyos szempontból összemérhetõ a két "újbaloldali" felfogás és elképzelés, bizonyos szempontból viszont - szerintem - nem.
Válasz
feketevipera 2011 szept. 09. - 09:48:21
(4/6)
Kérdés, hogy a kialakuló modell mennyire életképes, nem jutunk-e zsákutcából zsákutcába, mennyire teljes az átalakulás, mennyire erõs a fennálló hatalom (mennyire lehet mondjuk egy diktatúra szorításában reálisan kísérletezni, és vajon nem tudja-e rávenni a hatalom ezeket az embereket, hogy álljanak át az õ oldalára). Na és az is, hogy az alternatív kísérletezõk mennyire gondolják komolyan, mennyire elszántak, van-e társadalmi bázisuk, jó vagy rossz irányba viszik-e a fejlõdést (ezt persze úgyis csak a jövõ dönti el). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akkor hagyjunk fel a kísérletezéssel, csak éppen rengeteg összetevõje van a dolognak, de buktatója is.
Válasz
adamnagysweetmovie 2011 szept. 08. - 23:42:14 Előzmény feketevipera
(3/6)
Keleti és a nyugati verziójában a radikalizmus, az szocialista alapeszmékhez való visszanyúlás igénye a közös. A létezõ szocializmusokkal szemben, ami hatalmi célokat szolgált. Che és Mao is ilyesmit hírdetett anno. Persze Mao tudjuk, mennyire gondolta komolyan...
Válasz
adamnagysweetmovie 2011 szept. 08. - 23:35:05 Előzmény feketevipera
(2/6)
Pedig alternatív kísérletek nélkül nincs esély, hogy a zsákutcába jutott társadalmi fejlõdéssel szemben életképes modell forrhassa ki magát.
Válasz
feketevipera 2010 júl. 31. - 23:12:17
(1/6)
Véleményem szerint túl hosszú volt a film, és egy idõ után fárasztóvá vált a sok beszéd, megterhelõ volt végighallgatni a sok-sok részletet. Alapvetõen izgalmas volt a téma és az adott idõszak is, csak az ilyen dokumentumfilmeknél fennáll a veszély, hogy túlságosan belemélyednek az apróságokba, illetve hogy a nézõ beleun az egészbe. Amúgy érdekes dolog az "újbaloldaliság", hiszen a fennálló rendszert balról támadták, ami természetesen nem volt illendõ dolog, hiszen egyrészt a hatalom ellen dolgoztak, másrészt ezzel kvázi megkérdõjelezték a magát baloldalinak valló rendszer baloldaliságát is. Az újbaloldaliság azért is furcsa jelenség Magyarországon, mert nyugati hatások érték, az ottani baloldali mozgalmak viszont semmit sem tapasztaltak meg a bolsevik diktatúrából, Közép- és Kelet-Európával ellentétben. A párizsi '68 vagy az eurokommunizmus éppen ezért majdnemhogy "értelmezhetetlen" a mi diszciplináris közegünkben, hiszen nyilvánvalóan mást mond a hatalom balról való megtámadása egy demokratikus országban, illetve egy baloldali diktatúrában élõ ember számára. Ahogy azonban az már lenni szokott, az Orfeo csoport sem úszta meg a vitákat, az ideológiai, mûvészet(elmélet)i nézeteltéréseket. Egyfajta társadalmi-mûvészeti kísérletnek érdekes volt, de aligha nevezhetjük életképes elgondolásnak.
Válasz