Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Az úszó ember

Spoiler
7/10
IDS márc. 19. 22:32:54 7/10
(2/2)
Egy DVD-bolt egyik eldugott sarkában találtam rá erre a számomra ismeretlen filmre. Vagy inkább úgy érzem, hogy a film talált meg engem. Korábban sosem hallottam róla, mégis, mintha pont a megfelelő pillanatban bukkant volna az utamba.

Egy méltatlanul alulértékelt, de rendkívül erőteljes alkotásról van szó, amely mind vizuálisan, mind tematikusan egyedi élményt nyújt. Mélyen filozofikus és vizuálisan is lenyűgöző mű.

A Swimmer szerintem metaforikusan az amerikai álom hazugságáról szól. A főhős úszása az életút szimbóluma, a medencék pedig az emlékeket és a társadalmi rétegeket jelképezik. A film végére minden illúzió szertefoszlik, és Ned kénytelen szembenézni a valósággal, amely elkerülhetetlenül fájdalmas és magányos.
Válasz
feketevipera 2011 szept. 21. - 14:13:35
(1/2)
Az úszó ember Burt Lancaster idehaza aligha ismert - itthon talán nem is vetített - filmje. A cselekmény tkp. meglehetõsen egyszerû, talán még kicsit laposnak is lehetne mondani. Inkább csak szimbolikus értelemben lehet felfogni, a valóságban szerintem nem túl életszerû, hogy valaki a medencék sorozatán keresztül "úszik haza", nem tudom, mennyire engednék meg ezt a tulajdonosok, így a kiindulópont meglehetõsen abszurd lenne. Egyébként az is furcsa, hogy fõhõsünk mezítláb teszi meg a hosszú utat, erdõkön, réteken, úttesten át, ez így szerintem elég meredek, nem lép bele semmibe. A film nagy erénye nem is ebben rejlik, hanem a színészi játékban, a fényképezésben, illetve abban, hogy ironikus és szatirikus körképet ad arról a társadalomról, amelyikben a felszínes kapcsolat és a pénz az úr. Közben persze láthatjuk azt is, ahogyan Ned laza felfogású, életvidám emberbõl a végére testileg-lelkileg meggyötört figurává válik, s szembesül mind önmagával, mind a korábban általa elkövetett tettekkel. Rájön arra, hogy lényegében véve senki nem szereti õt, mert õ sem szeretett (és nem tisztelt) igazán senkit. Fejlõdéstörténet a film, de ez a fejlõdés kétirányú: egyrészt a fõszereplõ fokozatosan megismeri önmagát, ráébred a hibáira és bûneire, ugyanakkor egy lefelé mozgó fejlõdés is megfigyelhetõ (ti. az, hogy mindent elveszít, "barátokat", családot, vagyont, összeomlik a látszólag fényes élete). Összességében véve szerintem érdemes megnézni a filmet, még ha inkább csak egyszernézõs is, és valószínûleg nem lehet remekmûnek nevezni.
Válasz