Azért vedd hozzá azt is, hogy a bárónő pont az az ember, aki bármikor, bárkinek, bármiről hajlandó teljes átéléssel állítani valamit - vagy éppen valaminek az ellenkezőjét is... Szóval az, hogy Zalánnak kétértelműen kijelentette, hogy vele szeretne élni a báróval akár annyit is jelenthetett mindössze, hogy lehetne egy újabb huncutkodós félórájuk. (Más kérdés, hogy picit fura, hogy egy vetélés után ilyen rövid idővel... de ez mindegy.)
Az előzetes szerint aztán ez tovább bonyolódik azzal, hogy Zalántot akarja felbérelni, hogy a bárót eltüntesse az útból - és ha ez igaz, akkor valóban az van, hogy ugyan a bárónő mondatának második felét (amiben a Zalánnal való közös életre célzott) kaptuk fel mi is és a kovács is, de a lényeg az első felében volt, ti. hogy NEM akar a báróval élni. A mondat második fele pedig éppen Zalán gyanakvásának elaltatására szolgált.

Mellékesen megjegyzem: a báróé a hatalom és a pénz, tehát valahol kicsit fura, hogy mit is akar a bárónő? Eltünteti a bárót, és? Utána majd egy kovácslegénnyel fog reprezentálni, világcsúfjára? Vagy odaköltözik hozzá a műhelybe és ő lesz a szurtos segéd?! :D

A kastélyba kellene minimum 3 vadászkutya, vagy magyar vizsla, vagy magyar agár, ezekkel járhatna a báró vadászni. sajnos tényleg annyira szűkös lehetett a költségvetés, hogy ez már nem fért bele. Pedig nagyon látványos lett volnaa, ha a báró, a fia, meg valami vadászmester, esteleg pár szomszéd együüt indultaak volna lóháton vadászni néhány ebbel.
És a Torzsa házba is kellene legalább egy, vagy két zsinóros szőrű fekete puli, vagy legalább egy puli-pumi-mudi keverék.
A kakas mellé láttam, hogy beszereztek néhány kapirgáló tyúkot, de a küszöbön heverészhetne egy pulikutya. Néha a szőlőben is szaladgálhatna Mihály és Sándor lába körül.

Torzsa Rózsa: Magabiztosnak tűnő, önálló nő, aki ugyanakkor nagyon is sebezhető. Fiatal lányként szerelmes let egy nincstelen béresbe , aki teherbe ejtette és eltűnt. A lányt, hogy az anyja megmentette a szégyentől azzal, hogy magáénak vallotta Rózsa újszülött kislányát. De tette miatta család kitagadta őt, ezért kénytelen volt a kocsmában munkát vállalni csaposként. Itt jól kiismerte a férfiakat, de inkább csak a köznépet, mert a báró úrfi könnyedén megszéditette, a szeretőjévé tett. És bár Rózsa tudja, hogy ez a kapcsolat hivatalosan soha nem realizálódhat, mégi kptelen ellenállni a szetrelm látszatának.

Torzsa Gyula: Kamaszfiú, aki alig várja, hogy apja őt is felnőttként kezelje. Okos fiú, célltudatos, hajlandó keményen megdolgozni a céljaiért. Nem ért mindenben egyet az apjával, bátyjával, de a csaaládját mindenek elé teszi. Szimpatikus egyéniség, aki a kis Rokoczay lánynak is igaz barátja lesz.

Csizmadia Imre: Zsandárhadnagy, korábban a monarchia katonatisztje. Fiatal kora ellenére egy vidéki kisváros biztonságának védelmével bizta meg a kormányzat, amelynek igyekszik eleget tenni.
Mindig is császárhű volt, ezért kevéssé érti meg a magyarok szabadáságvágyát, lázadozását. A rendet kemény kézzel igyekszik fenntartani. Flesége halála után már nem is reménykedik a személyes boldogságban, egészen addig, amig a bárókisasszonnyal nem találkozik. Kicsit nehezen indul a kapcsolatuk, Imre érzi, hogy nem egy szinten vannak, de Anna szivós, kitartó udvarlására elhiszi, hogy van számukra közös jövő.

Csizmadia Zsuzsa: Özvegyasszony, akit sok gyász ért már. A férjén kivül több gyermekét is elveszitette már, csak Imre fia és a kisunokája, Palika maradtak meg neki, nekik szenteli életét. Nehezen indul kapcsolata amagányos szolgabiróval, Lobsinger Ödönnel, de végül elfogadja a férfi házassági ajánlatát. A kapcsolatuknak a férfi erőszakos halála vet véget, ami Zsuzsa asszonyyt némileg kiforditaj magából. többet lát bele ebbe a sosemvolt kapcsolatba, mint az valaha volt és erősebben gyászolja a vőlegényét, mint az valaha is megérdemelte volna.

Ilona: kedves kislány, csupa sziv, csupa érdeklődés, segitőkészség. Az anyját nem érdekelte ezidáig, csak a zogoraleckék és a német fogalmazás erejéig. Mariska nevelte, sok szeretettel, mintha csak a saaját kislánya lenne. Figyelmes és alig várja, hogy beleüthesse valamibe az orrocskáját.

Torzsa Mihály: Jómódú parasztember, szőlész, borász, aki büszke a munkájára. Egykor harcolt a szabaadságért, de manapság már csaak a családja jóléte, biztonsága érdekli. Minedenáron meg akarja védeni mindazt, amit az elért élete során. Hirtelenharagú, de igazságos ember.

Terka: Nem lehet tudni, hogy ez a tót lány hogy ykötött ki a magyar szőlőbirtokos mellett, de igazi magyar anya lett, jó társa a kicsit hirtlelen haragú Mihálynak. Gondoskodó jó feleség, gyermekeit nagyon szerető édesanya. Rózsa lánya szégyenét megelőzendő elvállalja a gyermekét. Igyekszik Mihályz és Sándort a túlkapásaaiktól visszafogni.

Torzsa Sándor: rebellis hajlamú ifjú borász. Gyerekkori mesék alapján egy egészen más korban "küzdene a szabadságért", ami mostanra már inkább anarchizmus. Egy véletlen folytán megismerkedik a baronesszel, ami végzetes hatással van rá, habár eleinte a sokkal reálisabb kapcsolatot keresi a kis cselédlánnyal. Később teljesen belehülyül az ötletbe, hogy ővé kehet a baronessz és mindent félredob az illúziói miatt.

Móric: Unszimpatikus, kellemetlen fickó. Nem túl okos, kicsit sem tehetséges, de a szokásoknak megfelelően tanittatott ember, megfelelő alapműveltséggel. Az apja a fejlesztésben, épitésbenn nemigen tudja hasznát venni. Önző, kicsinyes, kistilű, aki lelkifurdalás nélkül kihasználja az embereket. Mikor nagykorúvá vált, elvetettek vele egy "hozzáillő" bécsi baronesszt, akivel nem tud mit kezdeni. Annyira nem birja szegény nőt, hogy még férfiként is csődöt mond a közelében, holott a szülei egy fiú utódot, egy örököst várnak tőle. A kalandjai a szobalánnyokkal, cselédekkel jellemzőek rá egy kicsikét erősebb kapcsolat fűzi Rózsához, de a kezdeti megtévesztés után Rózsa szeméről lehull a hályog és rájön, hogy a férfi csak kihasználta.

Anna: Svájci nevelőintézetből tér haza és anyja reményei szerint hamarosan jó partit csinálva férjhez megy. De anna túl okos, túl inteligens, túl emancipált ahhoz, hogy a kedve ellenée valaki felesége legyen és azontúl semmi mással ne foglalkozzon, csak a háztartása irányitásával és a leendő gyermekei nevelésével. kiforraatlan egyéniség, a lovas balesete arra inditja, hogy gyógyitásal foglalkozzon. Meg is kezdi tanulmányait a helyi javasasszonynál és arról ábrándozik, hogy majd orvosnő lesz. Közben azért nem átall a "megmentője" a zsandárhadnagy után szaladozni, hogy rávegye ,hogy udvaroljon neki.
Rábukkanva Katica "titkára" a rejtegetett hidrobbantóra, előbb a segitségükre lesz, azután meg ő is elkezd ábrándozni a jóképű, férfias külsejű zsiványról-
Innentől már nem logikus a visekedése, megszéditi a nyers erő varázsa és Sándorért kezd epekedni, és bizony nem foglalkozik azzal sem, kinek milyen kárt, bánatot okoz.

Vegyük sorra a szereplőket:

Rokoczay báró úr: A sorozat elején hideg-rideg embernek tűnt, aki a Habsburg érdekeknek megfelelően igyekezett élni és közben a saját pecsenyéjét is sütögetni. A vasút épitése nemcsak országos érdek volt, hanem a sajátja is, és invesztált is bele. A személyes élete szokványos, megfelelően nősült, bár meglehet, hogy ő hozta a nevet a házasságba és a felesége a pénzt. A rokocai kastély, birtok nemzedékek óta a családja tulajona és igyekezett azt felvirágoztatni. Nagy bánata, hogy törvényes fia nem egy észkombájn, de nincs mit tenni, kénytelen lesz rá örökiteni mindent. Ifjúkori "botlása" a csinos kis szobalány, Mariska, akit talán valóban szeretett is, ez látszott azon, hogy mennyire aggódva és izgatottan várta a Mariskától származó gyermeke születését.
Széles látókörű, korekt, higgedt emberként ismertem meg, némi kis humorral és nagy csalódásként ért, amit a Torzsa család kamasz fia ellen elkövetett, hogy a borszállitmányuk megsemmisitése mellett a félig még gyerek Gyulát és kisérőit tönkreverette. Ezzel, hogy ilyen aljas esszközökhöz nyúlt, minden korábbi érdemét anulálta nálam.

A báróné: Fiatalon nyilván úgy adták férjhez, hogy cseppet sem érdekelte a szüleit, hogy szereti-e a kiválasztottat, vagy sem. Még jól is járt, hogy valamelyest szimpatizált a választott vőlegénnyel. Mivel a báró nem volt kellemetlen ember, valószinűleg a kezdetekben viszonylag jól elműködött a házasságuk.
Első gyermekét, Móric fiát istenitette, és isteniti most is, habár azért látja a hiányosságait. Ezeket igyekszik takargatni, korrigálni, amennyire lehet, titokbanmindig súg a fiának.
A két lánya kevésbé érdekli, a lázadó hajlamú Annát, férje kedvencét svájci nevelőintézetbe dugja, ahol - reméli, majd megszeliditik, betörik. Hát ez nem sikerül, Anna túl művelt, túl képzett lesz ahhoz, hogy férjhez kényszeritse egy neki tetsző vőhőz.
Ilona, mint kislány pont nem is érdekelte kicsit sem, vagy alig, talán csak a zongora leckék és a német nyelv ismeretére oktatással foglalkozott komolyabban. Ezért IIonának h- Mariska védőszárnyai alatt - hálisten szabadabb gyerekkor jutott és a kislány viszonylag nagyobb szabadságot élvezhetett, mint az agyondresszirozott Anna.

A báróné kijelentése most azért meglepett. Azzal kell éljek, aki ki nem állhatok, ahelyett, akivel szeretnék élni, mondja Zalánnak. Azt még megértettem, hogy egy elhanyagolt, hervadó szépasszony unalmában viszonyt kezd egy fiatal, jókötésű paaraszttal, de azért azt, hogy szerelmes belé, meg vele szeretne élni, sehogy nem tudom elhinni.
Akkor talán megértené Anna vonzódását is a parasztfiúhoz? valahogy ezt sem hiszem.

A legnegatívabb szereplő: Sándor, ez nem is fog változni, a geróf vagy a báró hozzá képest dedósok.
Ilonkát mindenki szereti, a mindenlébenkanál lükeségeivel szerintem ő Sándor ellenpontjaként a legpozitívabb szereplő.
Anna szép csaj, okos, szimpatikus - legalábbis az VOLT, de amit az utóbbi részekben művel, az nekem már nem fér bele, gusztustalan: simán hagyja, hogy Imre leánykérjen, hogy a báró megvesztegesse és parancsoljon neki, miközben édesAnna édeleg Sándorkával és még csak lelkifurdalása sem nagyon van, ugyanúgy szervezi az eljegyzési bálját tovább.
Imre szerintem jó karakter (jól játssza a színész is), számomra legalábbis tökéletesen érthető a katonás gondolkodása és az ebből fakadó, irtózatosan szögletes viselkedése is. Ő (nyilván a korábbi felesége elvesztése miatt) nagyon nehezen tud érzelmi oldalról közelíteni egy problémához, ezért próbál szabálykövető, logikus és illedelmes maradni a legvégsőkig (kivéve persze az Annával való rendszeres csókdosásait, ami után eléggé fura, hogy még mindig úgy üdvözlik egymást, mint két majdnem idegen ember.)
A bárónő aljas, a báróval együtt - ugyanakkor mégis szerintem a két legjobban kitalált szereplő, a párbeszédes csatáik briliánsak.
Katicát imádom, és én mondjuk meg tudom érteni a bosszúját Sándorral és Annával szemben is, mert mindketten vele toltak ki a legjobban, ő meg ottmaradt pasi és legjobbbarátnő nélkül - azért ez eléggé durva, főleg hogy utóbbi meg elvárná, hogy mindezek után minden maradjon ugyanúgy, mint korábban.
A kovács család kettőse olyan kis idétlen töltelékfigura, Zalánnal és Mariskával kapcsolatban sincsenek "érzelmeim": jó, hogy ott vannak, de ha nem lennének, akkor sem lenne semmi. Mellékszereplők. Sajnos - mert amúgy jó karakterek lehetnének.
Móric a sorozat második leghülyébbje (Sándor után), szerintem az a figura, akire nem csak a szülei, de a nézők is legyintenek, hogy "oké, hagyjuk rá, ő ilyen".
Gyulagyerek aranyos, de nekem kicsit szögletesen, darabosan játszik. Ilona belejött a szerepbe, most már sokkal kevésbé lámpalázas, de Gyula hangsúlyozása, modoroskodása továbbra sem természetes.
Terka asszonyt szintén imádom (lehetne sokkal több tót megszólalása!), az öreg Torzsát meg szinkronszínészként és a Mi kis falunkban is nagyon szeretem, itt is nagyon jó. És nekik is adnak néha kitűnő szócsatákat.
Rozsdát azt hiszem, most szerettem meg, amikor kinevette a felfuvalkodott Sándort. Szép a mosolya. :) Jákobot szerintem meg lehetett volna kicsit jobban is írni, mert a figurából őrült sokat ki lehetett volna hozni. De így sem rossz. Igaz, az exfeleségével olyan vontatott nyammogás volt a szerepük, de most Rózsával egész jó kettőst alkotnak, tényleg lehet izgulni, hogy lesz-e elég bátor(!) ahhoz, hogy lépjen. :)
A papot is nagyon szeretem, szerintem sikerült a szájába adni kulcsmondatokat és jól megírni a karakterét.

Eleknek kár, hogy ilyen kevés szerep jutott, kellemes volt a hangja és jó lett volna a karakter is (még akkor is, ha negatív). A szolgabírót nem annyira szerettem a beszéd közbeni szuszogása és a sok pökhendisége miatt, de sajnálom, hogy így fejezték be a szerepét. Ahogy nem különösebben kedveltem Sárát sem, valahogy nem sikerült a túlságosan tankönyvízűre sikerült hangsúlyozásaival megkedveltetnie magát.
A két kisgyerek tüneményes - de hát őket pont EZÉRT írták bele a sorozatba. Egy kutya mondjuk még hiányzik, lehetett volna valami kölyök golden retrieverje valakinek, hogy a cukiságfaktor még nagyobb legyen. :)

Hát az mindenesetre biztos, hogy eddig sem szívbajoskodtak a készítők, ha ki kellett ütni egy-egy szereplőt végleg. Szóval a maradék 13 részbe még valóban simán belefér egy főszereplő kinyírása.

Hát nem tudom, én ilyen vuduzásról még nem hallottam. Meg ugye az ilyennek az lenne a lényege, hogy valami hajszálát, körmét, akármicsodáját beleszövi a babába - egy meg sem született magzatból meg mit tudott volna beleszőni?
Márpedig nagyon hangsúlyozták, hogy azzal a babábal babázik Baba (a megtámadásnál ülhetett volna simán a tűznél is, a vége ugyanez lett volna).

Van rá esély, hogy erre akarja Sanyika kifuttatni az álarcosbált.
Más kérdés, hogy ha képes Annácska a saját eljegyzési bálján is, a saját vőlegénye előtt egy paraszttal cicázni, akkor szerintem azzal eléggé olcsó utcalánnyá teszi saját magát is, nem csak a vőlegény, de úgy általában mindenki előtt.
Mondjuk szerintem már így is túlzásba esett ezzel a hintázós-sétálgatós kavarással, de hát mindenkinek máshol van a határ.

Ez valóban jó lenne, de: Sándor már huszonéves, tehát elvileg letudta a katonáskodást. Igaz, erről nem beszél senki, és amilyen kis takonypóc, nem is tűnik úgy, mintha bármiféle rendszerhez szokott volna, szóval tudja fene. De ha '65-ben kitör egy második '48, akkor még elmehet katonának másodszor is.

Az még valahol érthető: egy részeg ember elmegy aludni, mert részegen is álmosnak érzi magát.
No de éjjelre kisminkeli magát?! Részegen?! És nem is rontja el?!?!?! :D

Szerintem a báróné túl finnyás lenne az istállóhoz. Jobb szereti ő ágyban,párnák közt.

De mit keresne Dzsozefin egy istállóban? mert a kastély nem gyulladhat ki.

És kire gondolsz? A szinészekre, vagy a szerepükre?

Csak hasonlitsd össze Ilonkát a DÖ 14 éves Marlenkájával. Hát Iluska minimum 2 évvel idősebbnek tűnik. Nagyobb, fejlettebb, nőiesebb, meg minden. A gondolkodása is.

Marlenka annyira naiv, gyermeteg, elhisz minden hülyeséget, hogy az anyja a munkája miatt utazgat, az apja meg egy hős és nem egy tolvaj. Meg hogy a szülei majd utána mennek és együtt fognak élni.

Ilonkát 13 évesnek mondani, háááát. Én azért is lepődtem meg, mert a báróné már a férjhezadásáról ábrándozott. Valahogy az annyira idő előtti volt már akkor is 13 éves korban. Ha 16 évesnek mondták volna, akkor már inkább lehet a jövőjéről gondolkodni.

Ilona 15-16? Neeem, olyan kisgyerekes még :)
Azért sajnálnám , ha bennégne bárki is az istállóban :(

"De a szinész (Kenderes Csaba) azért jól csinálja, jól hozza ezt az öntelt, pökhendi figurát."

Igen, az előzőben azt is hozzá akartam tenni, hogy szinte már sajnálom a srácot, mennyi negatív kritika zúdul rá :D Ez is azt mutatja, hogy jól hozza a figurát.
Ettől függetlenül nekem sehogy sem jön be, a méla arcú hadnagy sem, Móricról ne is beszéljünk..Zalán sem..
Talán a báró egy kicsit. És Jakab. (Bár a haja két oldalt erősen egy spaniel lelógó. göndörödve lobogó füleire emlékeztet.)
Nem feltétlenül a karakterekre vonatkozik , hisz Jakab pl. már többször kivágta nálam a biztosítékot a hülyeségeivel.
A lányok közül csak Anna és Jozefina.
A kis Ilonka helyes, kis naiv, de egyre okosabb lesz és remélem Gyulával megszeretik egymást majd.
Gyula mintha nem is Torzsa lenne, olyan jó karakter.
Babát is értékelem, nagyon okos nő,átlát minden szitán.
Katicát egyre jobban utálom az álnoksága miatt .

UFF. :)

Szívesen olvasnám ,kinek ki hol áll a listáján és miért :)