Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Birdman avagy (A mellõzés meglepõ ereje)

Spoiler
breeder 2015 szept. 09. - 14:13:56
(303/383)
Igen, csak az önmegvalósítás és a túlzott elégedetlenség között van egy árnyalatnyi különbség.
És én utóbbival kapcsolatosan írtam le a véleményemet.
A helyzet az, hogy igen kell hogy legyen egy egészséges elégedetlenség az emberben, mert az motivál, az visz elõrébb mindenkit. Az mondja azt, hogy ez így nem jó, vagy tudok ennél jobbat is, mert van tehetségem és akaratom és kitartásom megvalósítani. Akiben ez nincsen meg, az teng-leng, és semmit sem ér el az életben.
Nyilván mindenki feljebb akar lépni a piramis legteteje felé. Aztán van akinek ez sikerül, van akinek meg nem.
Viszont még egy: Sokszor ha újat akarunk alkotni, akkor gondolkodást kell váltani, vagy tanulni és figyelni, hogy nálunk okosabbak mit mondanak. :)
Válasz
jani-wan 2015 szept. 09. - 13:12:34
(302/383)
Nehéz kilépni abból ha valakire valamilyen karaktert ráhúztak egyszer.
Néhány akiknek sikerült:
https://www.youtube.com/watch?v=IbJwRcRSRyE
Válasz
jani-wan 2015 szept. 09. - 13:05:31
(301/383)
Alaptétel Maslow szükségleti piramisa (kép), illetve az hogy a piramis lépcsõin csak felfelé lépegetés az elfogadható az emberek számára. Amirõl te beszélsz az az hogy az önmegvalósításon is túlmutató totális sikerbõl kellene visszalépni.
És minél többet kell visszalépni, annál nehezebb ezt elviselni és feldolgozni.
Ez csak azoknak tûnik nyavalygásnak akiknek az is illúzió hogy elérjék a valós önmegvalósítás szintjét vagy akár megbecsülést ebben a világban.
Az átképzés, tovább lépés stb... sem megoldás. Az nem önmegvalósítás. Az valamiféle önmegvalósítás helyetti pótlék megvalósítása.
Ha pl. egy színész oktatásra adja a fejét az sem önmegvalósítás, hacsak nem azért csinálja mert kifejezetten azt szeretné csinálni.
Szóval nem jó az ötleted, a nagy filmsztárok nem akarnak átképzést.
Sõt senki sem akar átképzést. Mindenkinek az a legjobb, ha azt csinálhatja amit szeret csinálni. Minden más kényszer. És a kényszert mindenki utálja.

Egy sportoló, fõleg élsportoló igen nehezen tudja magát képezni bármire is miközben élsportol. Az élsport egyszerûen túl sokat kivesz az emberbõl. Az hogy jár közben iskolában nem jelent sokat, mivel különleges státusza van, és neki elnézik hogy kevesebbet tud, és nemcsak Amerikában, ahol ez általános gyakorlat, és közismert tény hogy jó néhány "egyetemet végzett" élsportoló tökhülye, hanem mindenhol a világon. Persze van néhány kivétel, de igen kevesen.
Viszont mikor befejezi a pályafutását ott áll valós képzettség és tudás nélkül, ráadásul sokkal idõsebb mint a többiek akik pályakezdõként, gyakorlat nélkül akarnak elhelyezkedni.
Szumma szummárum, ha nem sikerül élsportolói ideje alatt a "megfelelõ" kapcsolatokat kiépítenie, és/vagy nem keresett annyit hogy egzisztenciát teremtsen belõle, akkor mehet a tescoba polcot pakolni, vagy egy benzikúthoz töltõembernek (már nem emlékszem de egyik volt magyar élsportoló dolgozott benzinkútnál).
Válasz
breeder 2015 szept. 09. - 00:51:57
(300/383)
Vagy ott van például Tom Selleck (aki örökké Magnum marad), vagy David Duchovny (aki miután minden földönkívüli elhagyta a Földet, állítólag szexfüggõ lett). Õk ketten például annyira egy sorozathoz voltak köthetõk.
Vagy mint a Birdman színésze Keaton. Õt meg a Batman filmekhez köthetjük (bár nálam a Csendes terror filmje a favorit). :)
Válasz
breeder 2015 szept. 09. - 00:37:21
(299/383)
Persze, nem vagyunk egyformák, mindenki másképpen dolgozza fel a körülötte zajló eseményeket.
Csak én például azt mondom, hogy ha valaki fent volt már egyszer a csúcson, akkor ne nyavalyogjon, hogy nem 1000 évig õ van a csúcson. Például a sportban is ha egy sportoló okos, akkor képezi magát, amíg aktív, hogy amikor visszavonul, legyen mibõl megélnie és legyen miért továbbra is (meg)küzdenie. A nagy filmsztároknak is kitalálnék valami hasonló továbbképzõ programot. Mondjuk képezzék magukat át színész oktatóvá, vagy nyissanak szini tanodát. :)
Válasz
jani-wan 2015 szept. 07. - 15:43:23 Előzmény breeder
(298/383)
Rossz irányból közelítettél a kérdéshez. Nem a pénzkereset kiesése és az élet vitel fenntartása az igazi problémájuk, hanem az hogy nem tudják feldolgozni egyrészt azt hogy már mivel már mindent elértek, nincs tovább, nincs mit elérniük, nincs miért küzdeniük.
És cél nélkül nagyon nehéz. Lelkileg kiégnek.
A "vajas kenyeres lecsós embernek" egész életében van miért küzdenie.
Másrészrõl pedig, ami minden embert érint, nem csak a sztárokat, csak sokkal kisebb mértékben, hogy a szórakoztató iparban általában egy idõ után lefelémenetbe kerül az ember, és aki nagyon magasra került az sokat megy lefelé is.
Ezt a két dolgot nagyon nehéz lelkileg feldolgozni. Travolta is ki volt akadva egy idõben, Stallone és Schwarzi is visszanyúlnak a sikereikhez, mivel szükségük van rá, mert belül tátong bennük egy nagy üresség. És végül ott van pl. Robin Williams akinek nem is sikerült ezt az ûrt feltöltenie sajnos.
Szóval ennek az egésznek semmi köze a pénzhez vagy az anyagi javakhoz.
Válasz
breeder 2015 szept. 05. - 23:46:37
(297/383)
Régebben sokat gondolkodtam azon, hogy több nagy színész miért lesz depressziós ha elkezdik mellõzni.
Ez a kérdés fõleg azért foglalkoztatott, mert sok ember még csak a középszerû szinten sem tudja elérni, nemhogy nagy film szerepet kapjon. Erre itt van ez a nagy halom sztár, aki már a 20. villáját veszi, és basszus, egyszer csak eljön az az idõ, amikor már nem dõl a lé, és nem tud több luxus ingatlant venni. Sõt ott tart, hogy minden házát beterheli, hitelt vesz fel rájuk, és elkezdi magát sajnálni, hogy õ a világ legszerencsétlenebb embere. Más meg örül ha nem minden nap vajas kenyeret eszik reggelire meg lecsót ebédre. Hát ez van, ilyen az emberi természet. :-)
Válasz
10/10
Edit29 2015 szept. 03. - 08:50:37 10/10
(296/383)
Ez egy remek film. Bocs, de szánalmas olvasni a negatív kritikák gyûlölködõ hangvételét. Ettõl nem lesz se jobb, se rosszabb a film. Az én észrevételemtõl se lesz jobb. Bölcs és kidolgozott forgatókönyv, kitûnõ színészek, erõs kezû és intelligens rendezõ, egyedi képi világ, katarzis. Tökéletes.
Válasz
5/10
molnibalage 2015 aug. 30. - 01:34:52 5/10
(295/383)
Ha mintha az Insterstellar nem elle egy hipergyenge film. A sci-fi buzi bátyám is húzta a száját, hogy "ez mi volt"...?

A film körüli hype akkor nevetséggé tette a filmet számomra, hogy arra szavak nincsenek.
Válasz
5/10
molnibalage 2015 aug. 26. - 17:21:19 5/10
(294/383)
Nekem teljesen egyszer nézhetõ film. Nem értem, hogy mitõl voltak tõle oda annyira. A filmben iszonyatosan sok ripacskodás van pont amiatt, ami miatt menta hype, hogy nagyon hosszú vágásokkal operál. Technikaialg nehéz lehet megcsniálni? Igen, le a kalappal? Volt értelme? Hát az én szememben nagyon nem...

A film "zenéje" legtöbbször meg csak simán idegesítõ volt...
Válasz
Lincoln Hawk 2015 júl. 29. - 08:52:58
(293/383)
Ahogy írtam is, számomra ez volt a film leghangsúlyosabb vonulata, így az egyetlen, ami valamennyire lekötött. Az egójával való tusakodással, meg a lányával való bénázással (stb.) nem igazán tudtam mit kezdeni, mert vontatottnak és üresnek unalmasnak találtam, másként fogalmazva: untam. Ez van.
Válasz
10/10
Gollam24 2015 júl. 28. - 14:55:42 10/10
(292/383)
Úgy érzem te nem igazán értetted meg ennek a filmnek a lényegét, gondolod, hogy ennyi díjat kapott volna, ha csak arról szól, hogy mennyire nehéz egy jó színházi darabot összehozni és hogyan vívódik a fõszereplõ emiatt.....ez csak a film háttérstory-ja, nem errõl szól...
Válasz
jani-wan 2015 júl. 28. - 11:00:09
(291/383)
Hangsúlyos és szinte egyetlen. A másik fõ vonal a lányával való kapcsolata. Szerintem minden más marginális. De akkor sem errõl szól. Arról hogy hogyan áll össze egy színdarab mondhatni semmit sem tudtunk meg. A Chorus Line például sokkal inkább az a film ami valósabb betekintést enged a folyamatba.
Véleményem szerint sok is volt ebbõl a kínlódásból két óra, de én speciel nem szeretem az ilyen nyüglõdõs filmeket, és elismerem hogy mûvészileg igenis jó film. Láttam Branagh Hamletjét de már nem emlékszem rá, így nem tudom összehasonlítani.
Válasz
Lincoln Hawk 2015 júl. 28. - 10:05:07
(290/383)
Szerintem a mûalkotás létrejöttének története elég hangsúlyos vonulata a filmnek; kizárólag a küzdelmekbõl és a belsõ vívódásokból sok volna ez a két óra. Annál is inkább, mivel a kezdet kezdetétõl világos volt, mi a szitu: arathat még sikereket, és nyújthat jó alakításokat a színpadon, de sosem lesz újra A kategóriás filmsztár, aki blockbusterekben szerepel, szuperhõsök jelmezébe bújva. És nagyjából ennyi, ezt teljességgel értelmetlen lett volna száztizenkilenc percen keresztül ragozni.

(Egyébként eszembe jutott egy film, ami a Birdman számos elemét tartalmazza: egy darab létrejötte, a színészek önértékelési "sajátosságai" és küszködései, egy filmszerepre szóló ajánlat, melynek során egy maszkos figurát (!!) kellene alakítani... Ez a Hamlet, vagy amit akartok. Kenneth Branagh készítette, még 1995-ben. Valahogy sokkal sikerültebb darabnak érzem, mint a Birdmant.)
Válasz
jani-wan 2015 júl. 27. - 18:42:03
(289/383)
Valamit nagyon félreértettél, mert a film egyáltalán nem "Egy mûalkotás (adott esetben színielõadás) megszületésérõl szól".
A színdarab csak háttereként szolgál a fõszereplõ belsõ vívódásának és kétségbeesett küzdelmének, hogy újra elérje azt amit már egyszer elért, de elvesztett, hogy újra sikerüljön önmagát megvalósítania elõadómûvészként ami az élete, és hogy újra emelt fõvel nézhessen a tükörbe, és mások újra tiszteljék és elismerjék mint mûvészt és mint embert.
Válasz
Lincoln Hawk 2015 júl. 27. - 16:13:50
(288/383)
Eddig a Grand Budapest Hotel vezette nálam a leginkább túlértékelt filmek listáját, de a Birdmannek sikerül letaszítania az elsõ helyrõl. Hosszú, unalmas és semmitmondó. Egy mûalkotás (adott esetben színielõadás) megszületésérõl több, ennél jobban sikerült film is szól (pld. Chorus Line - Tánckar; Fekete hattyú); aki pedig Carverre vágyik, inkább olvassa el a feldolgozott novellát (magyarul is megjelent, pld. a Nem õk a te férjed c. kötetben). Az öregedõ sztár önnön egójával folytatott harca kicsit sem tudott lázba hozni, a Madárember színre lépése, és a "negyedik részbõl" való fantáziajelenet azért emlékezetes marad. De mást nemigen õrzök meg ebbõl a filmbõl. 10/5
Válasz
breeder 2015 júl. 05. - 01:24:45
(287/383)
Nekem nagyon tetszett ez a film!
Amolyan görbe tükröt tart(ott) a kommersz, pénzéhes film- és színház világ elé.

Rám maga a színház - ahol Birdmanék felléptek - eléggé csehó hatással bírt.
Ritka lepukkant hely volt. Ha a McBookot leszámítom, szinte minden a középkort idézte. LOL
Koszos, ósdi és lehangoló volt a környezet.
Ilyen helyen felkészülni egy színésznek egy elõadásra, hát hogy is mondjam, belõlem nagy tiszteletet vált ki!

Mint dráma nálam a 10/10-es pontszámra hivatott.
Mint vígjáték is szuper film. A poénok cinikusak, de ütnek (talán rajtam kívül ezt tetszett benne a többi nézõnek is).
Válasz
7/10
felhasználónév18 2015 júl. 02. - 10:54:16 7/10
(286/383)
Ez mi a f*sz volt?
Végig néztem, hátha megértem mi sül ki belõle, de semmi.
Egy zavaros, se eleje se vége történet.
De legalább jó színészek szerepelnek benne.
Válasz
7/10
JasonStatham 2015 jún. 23. - 19:14:18 7/10
(285/383)
Kifelejtettem, hogy szerintem elég mûvészi és sokatmondó voltak az imaginárius és fantazmagóriai dolgok/részek benne. Csak nagyon sajnálom, hogy unalmasra sikerült kicsit. Megnéztem másodjára is és elviselhetõbb volt, szerintem akár 8-ast is érdemelhet. De nem egy mestermû azért. Elég megosztó.
Válasz
7/10
JasonStatham 2015 jún. 23. - 18:14:26 7/10
(284/383)
Elgondolkodtatónak elgondolkodtató, de annyira unalmas, hogy 10/7-nél jobbat nem tudok adni rá.
Válasz