Csodálatos film, Szabó István remekműve!

A NFI -nél sajnos sportot űznek a filmek hangjának tönkretételéből. Az ún. digitális feljavítás címszóval valami barom társaság manipulálja a hangot. Levágják a halk részeket, majd széthúzzák a dinamika tartományt. Miután elkészültek vele, hátradőlnek és elégedetten nézegetik a film új dinamika karakterisztikáját. Az eredmény érthetetlen dialógusok, furcsa és zavaró "süket" csend és a hatalmas hangerővel berobbanó zenei aláfestések ill. zajok. Folyamatosan kapkodsz a távirányító után, de azzal már nem lehet ezt helyrehozni. Nem tudom eldönteni, hogy ilyen dilettáns a bagázs vezetőjükkel együtt vagy szándékosan teszik tönkre a hangokat. Ha legalább a másodlagos hangcsatornára feltennék az eredeti hangot akkor lehetne választanunk...

Elszomorító látni, hogy - témától függetlenül - milyen minőségű filmek születtek akkor és milyenek manapság.

Íme, e kiemelt figyelmet érdemlően jó film előzetese:
https://youtu.be/On0bxc9tRmU

... és egy hozzáillőn elgondolkodtató, felemelő remeklésű Garai Gábor vers a bizalomról, Sunyovszky Szilvia előadásában:
https://youtu.be/W2h4uGt1oqY

Nem tudom ti milyen kópiát néztetek; ami a Dunán ment, abban a sutyorgások és pusmogások - és azért a film nyolcvan százalékban ilyenekből áll - teljesen érthetetlenek. Annyira gyatra a hangminőség, hogy csak tippeltem a dialógusok tartalmára. Kár érte...

Nagyon jó film. Vajon miért 6-os, miért nem 9-es? Teljesen ellentétes a hozzászólásokkal. Talán valaki gonoszságból 1-est adott? Mindegy...... de mégse mindegy!

Gyönyörű film.

Szerintem nem vágták le, legalábbis nem a csatorna. Szép film, méltatom én is, viszont ez az egyetlen bajom vele nekem is, hogy úgy lett vége, mintha ollóval vágták volna el. Kár, mert nekem imponált volna egy egyértelműbb befejezés.

Jól tudja.....van akiknek megéri....sőt díjeső....a bizalom...meg a biztos témakörökben.

"Azok az emberek, akik akkor a Dunába lőtték a zsidókat, akik feljelentettek, akik odarohantak az első német tiszthez/orosz katonához az utcán, hogy bemószerolják a másikat, ma is köztünk élnek."
A filmbéli Pali is lényegében ugyanezt mondta, ha nem is szószerint. A film 1980-ban készült, amikor
még közelebb voltak a háború borzalmai, tehát ezek a szavak másképpen csengtek. Akkor ténylegesen köztünk éltek azok az emberek. Negyven évvel később már nem így van, ezért a mondatok hatása is egészen más.
Egyéb: Jól látom, hogy középső képen maga a rendező ül a filmbeli kávéház asztalánál a férfi főszereplővel?

jót toszik?
az is vmi..
köszönjük
megnézzük

Régen láttam ezt a filmet,de csak arra emlékszem,hogy egy jót toszik benne a Bánsági Ildi..

Az igazi magyar tragédia az , hogy mindkettõtök hozzáoszlásában benne van a múltunk és remélem a jövõnk nem, bár nem vagyok igazán optimista.
Az teljesen köztudott, hogy aki miatt kirobbant ez a vita olyan mint a nyomtató ló csak az ellenzõje által meghatározott irányban képes menni, de több szót nem is érdemel.
Mindenkit ért veszteség, talán tényleg nem lehet olyan családot találni akit így vagy úgy ne érintett embervesztesség és fájó emlékkel nem rendelkezik halottjairól.
Történelmünk egyaránt "verte" bármelyik ideológia, politikai elkötelezett csoport sorait.
A mennyiség mérlegelése pedig sehová sem vezet, az egyéni fájdalomnak nincs mértékegysége.
Nem tisztem egyikõtöket sem megítélni és végképp nem érdekel pártállásaitok de úgy gondolom, a hazafiasságot nem sértette meg efes.
Az én szövegelemzésem szerint csak annyit írt, hogy voltak, léteznek, és vannak olyan emberek akik ebben az országban éltek és élnek akik a költõvel élve: – Radnóti Miklós: Töredék. "Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, ...".
Mindig lesznek feljelentõk akik saját lelkük önös érdekében, politikai meggyõzõdésbõl, vagy csak kedvtelésbõl teszik a dolgukat.
Ideológiával gyilkolók, akik az ügy nevében sem Istent, sem embert nem ismernek.
Így és tovább lehetne folytatni a sort.
Abban van igazad, hogy mindig lesznek emberek akik a konszenzust fogják keresni, megérteni a másikat, embernek maradnak nem csak béke idõben de szorongató körülmények között is.
Megbecsülik más fájdalmát és sors közösséget vállalnak a hõsi és nem hõsi halottak életben maradottjai iránt.
Nem mérlegeli patika mérlegen, hogy kis volt áldozat és ki nem, de képesek a nem miattad haragszom helyeztet az érted haragszom nemes eszméjéért felcserélni.
Vitatkozhatunk itt arról , hogy a bûn megbocsájtható, a bûnös feloldozást nyerhet-e, elévülhet-e?
Kinek lehet és kell jobban bánni és fájdalmát piatesztára emelni, mert ebben a medencében már fújt szél innen is onnan is a borzalmak viszont minden irányból csak szenvedést emberi keserûséget és acsarkodó szembenállást hoztak.
Legyõzni a vesztest, megalázni a sebzett "állatot" gyûlölni és örömtáncot lejteni, ha ez a fontos ma és holnap akkor valami nagyon elromolhatott.
A BIZALMAT elveszteni könnyû az igazi munka az, hogy megtartsuk, képesek legyünk párbeszédet folytatni, számomra az a szörnyû , hogy ennek esélyét nagyon kevésnek látom.

"Azok az emberek, akik akkor a Dunába lõtték a zsidókat, akik feljelentettek, akik odarohantak az elsõ német tiszthez/orosz katonához az utcán, hogy bemószerolják a másikat, ma is köztünk élnek. Õk a magyaremberek."

Két mondaton belül annyi csacsiságot összeírtál, - ne haragudj, de legnagyobb sajnálatomra, így kell fogalmaznom, -hogy meg kell szólaljak. (Írhattam volna keményebb jelzõt is, csak akkor az írásomat valószínûleg... khm... elvitte volna a cica.. Ez persze még most sincs kizárva...:))

Liberális értelmiségi barátaink véleménye szerint mindenki magyar, aki ebben az országban él.
Fogadjuk el ezt a logikát.
Akkor viszont te általánosítasz, és degradálóan nyilatkozol mindazokról a svábokról, zsidókról, romákról, tótokról, rácokról, bunyevácokról, jászokról, és tucatnyi más népcsoportról, kisebbségrõl, vagy éppen a saját identitásukat ebben a kavalkádban meghatározni nem tudó, a többséget kitevõ embertársainkról, akik ennek az országnak a népét alkotják.
A magyaremberekrõl.
Biztosan elõfordult, - aljas emberek mindig voltak, - hogy valaki odarohant egy német tiszthez az utcán, hogy bemószerolja a másikat, olyat azonban én még nem hallottam, - vagy csak nem készült róla feljegyzés, - hogy valaki orosz katonához rohant volna oda az utcán, hogy bemószeroljon bárkit is.
Miért tette volna?
Ha pedig mégis megtette, akkor az csak azért történhetett, mert mondjuk, felismert egy civil ruhában bujkáló egykori nyilast, aki annak idején zsidókat lõtt a Dunába, és ezzel a gesztussal, egy embertársa feljelentésével, csak az állampolgári kötelességét teljesítette...:))
A te logikád szerint, amit most a könnyebbség kedvéért, elfogadtunk!

"Ezek az emberek ma is köztünk élnek." -írod.
??????????
Ennél a mondatnál - pestiesen szólva, - letettem a kistáskát.

Könyörgöm, 69 év telt el a szörnyûségek óta! (Ha 1944-et vesszük alapul).
Aki akkor húsz éves volt, - mondjuk egy nyilas suhanc, - az ma közel 90!!!
Hol élnek ezek köztünk???
Nagy számban, általánosságban, egy egész népet megbélyegzésre okot adó módon?
Sehol.
Akit lehetett, aki még egyáltalán életben van a régi bûnösök közül, azt elkapták, leleplezték, bíróság elé állították, börtönben senyved, vagy idõközben meghalt.
Az indulatból való írásnak mindig megvan az a kockázata, hogy valaki elhamarkodottan leír valami butaságot, aztán esetleg nincs módja megbánni, mert az írás életre kel, nyomot hagy, vitát és indulatokat gerjeszt, személyeskedésbe torkollik.

Ha pedig ezt a mentalitást általánosságban gondoltad, hogy a másikat feljelentõ, bemószeroló embertípus köztünk él, azzal még akár egyet is tudnék érteni, - hiszen ilyen emberek mindenhol, a Föld minden országában élnek, - csak éppen az általánosítás akkor is teljesen elfogadhatatlan.
Bizonyíték nincs rá, a mindenkire kiterjesztõ, mindenkit egy kalap alá vevõ vélemény pedig soha nem vezet sehová.
Mert igazságtalan, azokat is bántja, akik semmivel sem szolgáltak rá.
Mert még vagy meg sem születtek, - mint én, - vagy mert 4-5 éves gyermekek voltak akkoriban, - mint a szüleim.
A nagyapám bûnös lehetett volna ártatlan emberek legyilkolásában, csak õ éppen a Don kanyarban tartózkodott egy téli társasutazás keretében, - mint gyalogos közkatona, - és annyira megtetszett neki a táj zord szépsége, hogy azóta sem jött haza.
Ennyi...

Számodra hitelesebbek azok a politikusok, akik mocskos politikai, hatalmi érdekbõl továbbra is azon mesterkednek, hogy továbbra se kerülhessen nyilvánosságra az ügynökök névsora, vagy azért, mert köztük is vannak egykori ügynökök, vagy azért, mert most már õk zsarolhatják tovább az egykori ügynököket!?

Én nem hiszem, hogy helyes utólag ítélkezni Szabó felett. Utólag okosnak, bátornak lenni nagyon könnyû.
Azért javasoltam itt egy korábbi hsz.omban, hogy bátorság-próbaként tessék beolvasni holnap a fõnökünknek. (Legyen az állami vagy magáncég, azt hiszem, másnap már nem kell bemenni.)
Ami, ugye, azért nem ugyanaz, mint, amikor az ÁVH pincéjében "beszélgetnek" velünk.

Ezt a magyaemebereket hogy érted? Ezt mint piréz mondod, vagy milyen alapállásból?

zseniális film a Bizalom, az nem vitás. Ettõl függetlenül Szabó besúgó volt, ezt kár szépíteni. Addig míg õ ki nem áll nyilvánosan és nem mondja el, hogyan történt, zsarolásra, vagy elõnyökért vállalta el a besúgást, kikrõl és miket jelentett, addig kár találgatni is.
Lehet, hogy senkinek nem ártott, mert ártatlan dolgokat jelentett csak, de lehet, hogy börtönbe kerültek miatta emberek.
Hogy mi az igazság, azt jelenleg leginkább csak õ tudja.