Sajnálom:-( Érdekes én amúgy nem terveztem hogy érdekelni fognak, de az elsõ, horvátok elleni meccsüket nagy társasággal néztem, és körülöttem mindenki a hotvátoknak drukkolt és egyszer csak azt éreztem hogy nekem ez rosszul esik, akkor döbbentem rá hogy engem még az eb-n is üldöznek a törökök. Komolyan még Kenan is eszembe jutott, hogy milyen érzés lehet neki a felesége exének a csapatának szurkolni:-))) Akartam is kérdezni tõletek hogy ti is ilyen mániákusak vagytok?, tehát nem csalódtam Abla:-)

És mivel nagyon-nagyon szurkolok nekik, még egy picit elidõznék a csapatukon... ;)
Ahogy kedvenc egykori zenekarom (Republic), és örök kedvenc énekesem, ikonom (Cipõ) énekli: "Egy balta száll..." (Jelen esetben nagy B-vel). :))

Focilázban ég az ország, nahhh... :))) (Hurrá, gyönyörûen szerepelünk!)
De egy igazi török sorozat rajongó természetesen figyelemmel kíséri Törökország csapatát is. ;))

Ja, így már értem, mit akartál mondani. Nazif papa nem volt elég szigorú Orhannal, ez igaz. Amikor "annyira liberálisnak" neveztem dicséretnek szántam, mert engem pont az nyûgöz le ebben a török apukában hogy soha nem parancsolgat a gyerekeinek sem, (és azt hiszem, pont ettõl válik annyira tiszteletreméltóvá, a diktátor komplexusos MS vagy Sami papákkal ellentétben) de jobban belegondolva szülõ-gyerek viszonyban valóban lehetnek hátülõtõi a dolognak fõleg egy ilyen magatartás-zavaros Orhanka esetében. Nekem ez mindig dilemmám, hogy meddig mehet el a szülõ a gyereknevelésben, meddig korlátozhat egy ember egy másikat még ha az egy gyerek is, szóval fogalmam sincs hogyan lehetett volna megzabolázni ezt az Orhan fiút helyes eszközökkel.
Szerintem a komoly mentális problémái vannak opció a legvalószínûbb :-))
Én a Necdettel elkövett gyilkosság óta haragszom rá nagyon, még Yasin ellen ott volt az az "mentség", hogy Mahir életét védi (szerintem leginkább elismerést akart kivívni) a pisis gyilkosságnál meg elborult az agya, de Necdetnek csak menõzésbõl ölt, ez volt az igazán gyomorfogató benne. Ja meg, amikor ráakarta venni Bülentet, alias az unokaöccse apját egy kis "takarításra"...
De mondom, mióta õ a Keresztapa a böriben, azóta nagyon szórakoztat, nem tudom nem körberöhögni szegényt :-)) Serdar is nagy kedvencem:-) Hiányozni fognak ezek a börtönös jelenetek ha már nem lesznek:-)

Török Toldival ugyanígy vagyok:-) Én pláne nem szoktam a fõhõsökkel haverkodni, szintén nem igazságosztó alfahímekkel, mindig is a sérültlelkû mellékkarakterek voltak a gyengéim (szóval nekem elvileg Orhanhoz kellene vonzódnom:-)), de Mahir kb. az elsõ "Mahir mosoly" után szívemcsücske lett. Még a néhai hisztijeit, féltékenységi rohamait is aranyosnak találom :-)
Talán azzal tudnám ezt magyarázni, hogy azt hiszem ha valamihez van tehetségem a való életben, akkor az az hogy nagyon hamar ki észre tudom venni az álszentséget, megjátszott jóságot és megkülönböztetni a valóditól. És amíg sok forgatókönyvírót rajtapok ezen a "csaláson" vagy manipuláción addig tudom hogy ez nagyon hülyén hangzik egy fiktív karakter esetében, de Mahirban meg azt érzem, hogy õ olyan õszinte, és õszinte jóság árad a lényébõl. Nem tudom érted, vagy érzed hogy mirõl beszélek:-) És igen, ez leginkább Kenan játékának (és mosolyának) köszönhetõ :-)

Egyebek:
Na belenéztem Burak Denizünk limonádéjába... Eddig elég gagyi. Vígjáték, de én még a mosolygásig se jutottam el (Ask Yenidenben már az elsõ részt végigröhögtem.) Burak Deniz nem rossz, de a külseje...túl jól néz ki! De tényleg. Pedig pont az dícsértem benne hogy nem az a tipikus atomtrendi, agyonfésült, 3 milliméteres borostás szépfiú. Erre fel...:-(
A színésznõ meg egyszerûen harmatgyenge. Nagyon próbálkozik (Meryem jegyzetelhetne...) de tehetsége, hát az nincs sajna. Nem tudom, talán még adok neki egy esélyt.

Mahir –a török Toldi : ))

Komolyan nem értem miért,de én nagyon bírom a fiatalembert,pedig távol állnak tõlem az ilyen bájos-bajszos alfahím jellembajnok igazságosztó karakterek. Szerintem ez elsõsorban Kenan érdeme, valami olyan pluszt ad ehhez a karakterhez,hogy totál természetesnek veszem,hogy beletenyerel egy üvegpohárba, átszúr egy ceruzát Necdet kezén, sorba osztogatja a „dupla hangszórót” többszörös erõfölényben lévõ ellenségeinek azzal a hatalmas tenyerével és az említett kikapom a kést a hátamból,mint répát a földbõl jelenetet csak mint hab a tortán írhatom le. És ez csak a fizikális fölénye volt! Mert nem csak cm-ben áll ellenségei felett hanem erkölcsiekben is.
Csak megemlítve Mahir-Nazif papa közös jelenetek a kedvenc momentumaim az egész sorozatban :)) nem tudom miért,de beleborzongok amikor ez a két ember,mint "férfi a férfival" egymással beszél,vagy csak ahogy jelentõségteljesen egymásra pillantanak uhhh..

nahhh léptem szurkolni :*

Sziasztok!! :)
Így a meccs elõtt egy gyors Orhan :))


Nagyon hajlok arra,hogy maguk a készítõk sem akarták Orhant túl bonyolítani vagy lélektani szennyesét nekünk nézõknek kiteregetni, hanem egyszerûen kellett a sztoriba egy olyan intrikus aki az „azonos térfélen játszik” és néha még ha indirekt módon is, de bekavar .Volt idõszak mikor elõszedték,mint konfliktusgenerátort és nagyobb hangsúlyt fektettek rá, máskor meg hosszú részeken át börtönben pihentették.
Orhan a család fekete báránya, de ugyanakkor õ is rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal amik jóformán „emberfelettivé” emelik,mint a többi Kara férfitagot – bátor,makacs,büszke ha kell önfeláldozó, családjáért bármit megtenne, egyenes, gyûlöli a hazugságokat, õ is ugyanolyan hirtelen természetû mint Mahir – de nála ezek a tulajdonságok,kevésbé dicsõ sõt! néha egészen mocskos tettekkel párosulnak.
(tényleg! Nazif papa szöktetésénél,õ miért maradt mégis a börtönben?? a család meg olyan könnyedén hátrahagyta :( pedig még én is, naiv leányként egyszerre levágtam,hogy nyilván valahogy infót akarnak majd kicsikarni belõle, hát akkor még Nazif papa akit embertelenül megkínoztak,erre hogy nem gondolt??!)

Kicsit félreérthetõen jött le az irományomban,de Nazif papa apaságát semmi esetre sem akartam degradálni! Õ amolyan mindenki apja a történetben  Vagyis kicsit úgy viszonyul mindenkihez, mintha a saját gyermeke lenne. (Nekem is favorit az öreg )
A problémám az vele ,hogy nem sikerült igazán Orhan mögé (pontosabban megfelelõen mögé) állnia,hanem Mahirral együtt várták a sült galambot,ami majd megszállja Orhant,hogy férfivá érjen.  (ez a” válj férfivá aztán beszélünk” dolog is egy erõs török hülyeség,szerintem). Pedig azzal sem gyanúsíthatom Nazifot,hogy Orhant kevésbé szerette,mint Mahirt – minden gyermekével egyenlõen és lehetõ legigazságosabban bánt és egyetértek,hogy soha nem rótta fel egyik gyermeke jellembeli hibáját,hiányosságát sem. Mégis szerintem Orhannak nyíltan ultimátumot kellett volna adnia, hogy fiam kezdj valamit az életeddel,keress egy járható utat én segítségedre leszek (nem pedig a háta mögött intézkedni,titkolózni,susmusolni és púderezni)

Ezen összeesküvési elméleteim alapján enyhültem meg Orhan irányába, de a bûneit,idióta cselekedeteit én sem tagadom! Yasin elleni merénylet vágta ki nálam leginkább a biztosítékot – hidegvérrel,tudatosan,kétszer is megkísérelte szerencsétlent eltenni láb alól,mindezt Mahir elleni bosszú köntösébe bújtatva (nem tudom miért,de nekem ez az ok annyira abszurd :) De ott van még a „pisilõs gyilkosság” illetve egyszer még Necdet megbízásából is ölt és kitudja még mi jön … Szinte hihetetlen,hogy ez a srác Nazif papa nevelését kapta vagy Nazif papa tényleg képtelen volt megnevelni (bár ez a neveletlenség határát mérföldekre átlépi) vagy Orhannak komoly mentális problémái vannak. Na,mindegy egyelõre kíváncsian várom,hogy alakul Orhan maffia-karrierje, engem kifejezetten szórakoztat ahogy körbeugrálják ezt a nyegle legényt a cellatársak és Serdar a korrupt õr aki mindig és mindenhol ott van : ))

Hát ma egyszerûen szómenésem van :-) Mahir parancsolgatására visszatérve. Az egyetlen elévülhetetlen rossz pontja nálam amikor megtiltotta Aytennek hogy énekeljen. Na ilyet pl. Nazif papáról el se tudnék képzelni. És most megint visszajött nálam ez a momentum amikor a lépcsõn éjszakáztak Feridével, és mondja Mahir hogy persze hogy dolgozni fog Feride házasság után is, és õ büszke hogy ilyen asszonya van. Na az kicsit fájt, hogy ezzel szemben Ayten álmait mennyire semmibe vette.
Egyébként az énekesnõ ennyire alantas foglalkozás (volt) törökhonban?

Még egy gondolat Orhanhoz, ezt írtam már hogy ami igazán irritál ebben a karakterben az a szélsõségessége. Ha úgy is van, ahogy te írod Jasszus, hogy túlságosan hagyta Nazif papa hogy Mahir fölé kerekedjen erkölcsileg, ezt a szintû elzüllést, hogy a családi fészekbõl gyilkosok, kabadayik közé vágyakozzon, ez a "lelki trauma" akkor sem indokolná. Itt nem az van mint tini Kuzey esetében, hogy eljárkált bunyózni meg elkártyázta az apja óráját, hanem õ egy gyilkos. Azért általában ha valaki ilyenné válik ott komoly traumák vannak a háttérben, pl. egy Osman sorsú gyerektõl jobban megérteném. Szóval ezért sem tudok együtt érezni soha szegény Orhannal. Bár Orhant én inkább a forgatókönyvíri hiányosságának érzem, ezért se nagyon analizáltam soha. Mondjuk bevihettek volna egy olyan szálat hogy molesztálták szegényt a hadseregben és ezért lett ilyen, vagy ilyesmi.

Bevallom nekem is röhögnöm kellett kicsit Õzink rémült ábrázatán, és hogy még ilyen jelenetsor után is milyen tökéletes a hajzata. :-) Samponreklám felkérést nem kapott még?

Hú Orhanról nagyon érdekeseket írtál mert mi soha nem analizáltuk nagyon õt csak elkönyveltük egy gyökérnek szegényt. Nem tudom, mert a sorozat nem igazán fejtette ki hogy hogyan cseszõdött ennyire el, ezt nagyon hiányoltam is, mert egyáltalán nem tudtam azonosulni vele. Én általában a szülõket hibáztatom. De Nazif papa annyira liberális, megértõ, mindent megbocsátó és pont azt szeretem benne mint szülõben, hogy soha nem látom rajta hogy õ korlátozni akarná a gyerekei életét vagy gondolatait, sõt én azt se látom benne, hogy másoktól is olyan nagyságot várna el amivel õ rendelkezik, (pl. amikor hazavitte a prosti Nilayt nekem az egy nagyon szép momentum volt, az tökéletesen szimbolizálta hogy milyen ember is Nazif papa) ezért nem nagyon tudom õt hibáztatni Orhanért. De lehet hogy én már túl elfogult vagyok vele :-) De mivel nem fejtették ki az elõzményeket így csak az adott jellemekbõl tudok következtetni. És ezek alapján én úgy gondolom hogy Mahirt se tudatosan formálta a saját képére, Mahir pusztán követte az apja példáját mert látta hogy az jó. Orhan viszont mind IQ-ban, mind erkölcsben alul maradt ezektõl a Kahramanoktól, (ezzel nem nézem le Orhant, minden halandó alul marad velük szemben:-) ezért magát a féltékenység érzését tõle és Bülentõl is megértettem) ezt õ is hamar beláthatta, így jött a frusztráció, féltékenység, figyelemfelkeltés stb, aztán az alvilág, ha a paradicsomba már úgy se juthat be, legalább a pokolban legyen sztár logika alapján.
Mahirral kapcsolatban már inkább egyetértek. Õ azért kicsit parancsolgatós típus. Róla nem tudom ugyanazt elmondani mint Nazif papáról, Mahir nem jutott el arra a bölcsességi szintre hogy ne legyenek túl magas elvárásai másokkal szemben. Hogy Mahir milyen jogon szólt bele Orhan nevelésébe? Hát Ilknur meg Songül miért Mahirtól és miért nem Safiye mamától kér engedélyt? Ez amolyan török dolog.:-)
Én egyszer sajnáltam meg Orhant. Amikor leszúrták vagy lelõtték és a kórházban volt. Azt összehasonlítottam Mahir kórházi jelenteivel, hát volt egy kis különbség a család reakciójában...:-)

Ja még Mahirról valami vicces, ezt azoknak akiket idegesít hogy mennyire tökéletes, ezen már nekem is mosolyognom kellett: hátbaszúrják ezt az embert(?), lazán kikapja a bökõt a hátából és tovább megy :-))))) (

ÉK. kapcsán nagyon sok dologban, szinte mindenben egyetértettem, habár nemigazán jutottam egyrõl a kettõre, de jövõhetem lazább lesz, szerintem majd akkor kivégzem és jövök egy kis okoskodással. :)

Orhant amennyire utáltam, egyszerûen idiótának bélyegeztem meg, a sztori elején,ennek ellenére én komolyan kezdem egyre inkább megérteni - félve mondom ki: megkedvelni :') Összeállt néhány dolog (visszagondolva még kezdeti részekre) és nagyon úgy érzem,hogy a család nem megfelelõen állt Orhan mellé ill. képtelen volt kezelni vagy valamilyen útmutatást adni neki. Nazif papa nagy és õszinte rajongójaként mondom, hogy már pedig én õt érzem Orhan "lecsúszásának" a fõ okozójának (a család nõi tagjai pedig ráerõsítettek erre) Ugyanis kicsit úgy éreztem,hogy Orhant nevelése kapcsán egy kalap alá vette Mahirral - érdekes de szerintem Nazif papa Mahirt is valamilyen szinten a saját képére formázta (fúúú de csúnyán hangzik) - de enyhítõ körülmény,hogy ezt nem rossz indulatból tette! - ellenben Orhan nem felelt meg vagy nem hajolt meg ennek az ideálnak.
Persze nem vitatom el Orhan kissé (nagyon) hektikus természetét sem! és valóban birka türelem és megértés valamint egy nagy csepp empátia szükséges tetteinek a megértéséhez, de akkor is a család a felelõs,hogy a tökéletes férfitagok skatulyájába nem sikerült Orhant beletuszkolni, így egyszerûen "bolondnak" "hülyének" nevezték (még Safiye is :) és csak csodálkozni meg hüledezni tudtak Orhan orbitális baromságain.
És ott van a jellembajnok alfahím Mahir (egyébként imádom a pasit :)) ....anno nagyon kiakadtam szintén a sorozat elején Orhan leszerelése után,azon az ominózus jeleneten, amikor (persze egy újabb Orhan balhé után), Mahir felelevenítette Nazif papának,hogy mi mindent megpróbáltak megtenni,hogy FÉRFIVÁ neveljék/válhasson Orhan de mindez hasztalan volt(pl katonaság,ill. fiatalkorában egyéb dolgok) No, de Mahir hogy jön ahhoz hogy beleszóljon a testvére nevelésébe???? Nazif papa hogy engedhette meg,hogy ilyen módon ütközzön ki a különbség, a jellembeli fölény(?) az egyik testvér javára? - de lehet ebben az esetben tényleg én vagyok túl szõrszálhasogató,(vagy a családi hátterem az oka) mert nem vitatom Mahir jószándékát, de nekem ez kicsit több,mint sok hogy egy testvér tölt be egyben szülõi funkciót,szerepet is :))
"Ah Orhan Ah..nem tudok röviden írni rólad" :))

Sziasztok! :)

Jelentem én is bekukkantottam a Kara Sevda szenzációs szezonzáró részébe :D Már csak kíváncsiságból is,hogy mi lesz az a sorsfordító momentum, ami meghatározza Õzi második évadbeli picsogását :)) Deeee ez annyira klisé...gondolom Õzi a pörkölt helyett böribe fog kerülni, hogy további több százezer nõi nézõ szívet facsarjon ki, hétrõl-hétre :') - nekem mosolyognom kellett a záróképen a tökéletes fizimiskájú,szemtelenül mûkönny áztatta szemû Kemalunkon.
Emirt nem hiszem,hogy kiírják, ha mégis minimum 3 fokozatot rontana a sorozat minõségén...Turgut is megkente valahogy a kaszást, valahogy Emir is megfogja ;)
Hardcore Nihan szerintem is ütõs volt (tényleg nem rossz színésznõ a csajszi),viszont nálam azt a jelenetet Zeynep vitte el! A sori elején ki se néztem volna,hogy ilyen rejtett potenciál rejtõzik a hölgyben. :)

javítás a Kartalos mondathoz: nem nem megszeretni nem tudtam, hanem megszeretni:-), bár úgyis értitek de olyan csúnyán nézett ki.

Belenéztem én is a KS évadzáró végébe. Ó, szegény antipatikus-arisztokratikusom :-( De sebaj, majd biztos kap valami nyálas szépfiú szerepet.
Viszont Emirt nem hiszem hogy kinyírták ha csak a színész nem lépett le, mert ahogy látom elég nagy rajongói tábora van a nézettség meg a legfontosabb. Viszont így nem tudja majd zsarolni a lányt, tehát behozzák a miattad halt meg a testvérem effektust, ilyen még úgy se volt Hilalnál. Egyébként miért Burak hibája? A színésznõ õrjöngése viszont nagyon jó volt.

Burak Denizes és Hazaros sorikba még nem néztem bele, most nagyon visszakattantam a Karadayira. 66-67-68 bölümök nagyon csokgüzelllek voltak, brühü. Ó és Orhan kezében végre megjelent a rózsafüzér is, már vártam! :-) Amikor csókolgatták a rabok a kezét a böriben azóta nem tudom nem azt hinni hogy ezt az egészet nem poénnak szánják a forgiírók :-)) A Gümüsbõl Orhan közben azért fogadta kegyeibe Orhant mert megölte a legkedvesebb emberét mert az lehugyozta? Ez is okkkééé:-) És az mi hogy Orhan néhány hét múlva szabadul? Gyilkossági kísérletért + szökésért kapott vagy negyed évet? Az szép.

Sziasztok!

Akkor egy kis Éjszaka királynõje.
Nekem ez ilyen 5/3,5-ös sorozat volt. Sok szempontból nagyon tetszett, sok szempontból viszont nagyon nem, és a végére több maradt az utóbbiból sajnos.
A sorozat legnagyobb hibája számomra pont a fõvonal és a fõszereplõkben keresendõ.
Elõször is Osman papa bosszúja nem kicsit volt szappanoperák naivitásával megírva. Honnan tudta hogy Aziz, aki 2 évtizede a halott feleségét siratja, majd beleszeret Selinbe? Ránézett arra a remek hajzuhatagra és elképzelhetetlennek tartotta hogy férfiember ne vágódjon hasra tõle?
Másrészt hogyan vette rá erre a tisztességes lányát? Mármint oké hogy a török fõhõsnõk zöménél alapkövetelmény a 80 alatti IQ, de Selin hogy tervezte ezt az egészet Azizzal? Lehet hogy túl sok Kuzey Güneyt és Kara Sevdát nézett és elhitte hogy majd nem kell lefeküdnie a férjével? Vagy azt is bevállalta volna a papáért? Na itt legalább el lett hálva, az nagyon tetszett hogy álszentségbõl alig-alig volt ebben a sorozatban.

Voltak problémáim a szerelmi szállal is. Lehet ez most szõrszálhasogatásnak hat, de én szeretem tudni, hogy két szerelmes miért szeretett egymásba, itt ezt nem igazán tudtam meg. Gyakorlatilag a rendes kapcsolatuk elõtt nem is ismerték igazán egymást, mert nem volt idejük, módjuk rá, egyszerûen csak érezték hogy õk egymáshoz tartoznak. Hát lehet hogy van ilyen szerelem, de engem nem tud megérinteni, sorry not sorry.

Kartalt nem tudtam nem megszeretni. Mint mondtam a picsogását megértem, minden oka meg volt rá, nem csak Selin miatt, hanem egyébként sem volt semmi oka a boldogságra. A problémám hogy miért kellett végignéznem ezt a picsogást? Ez olyan mintha lenne egy halálos betegrõl szóló film aki végigsírja az egészet. Õt is megérteném, de attól még nem szívesen nézném. Valahogy így voltam Kartallal is. Nem sok szerethetõséget láttam benne sajnos, Murat játékát és férfiúi báját leszámítva. Vagy közömbösen, lenézõen fintorgott a környezetére, vagy Selin után picsogott, vagy elfojt a lávtól, és mivel rühelltem az életeszerelmét, ez utóbbitól se tudtam olvadozni.

Selin Cemre után a valaha létezett legidegesítõbb fõhõsnõ volt számomra. Az elején amikor egy Kartalon bosszútálló ellenszenves femme fatale-nek gondoltam, még elment volna más színésznõvel, de amikor kiderült hogy az egész Osman papa terve onnantól kezdve csak egy buta apucikislányává degradálódott a szememben. De nem is ez a baj, hanem hogy ezt a semmi dögunalom nõt akarták elõadni mint minden férfi álmát? Nekem inkább rémálomszerû volt bocsika.
Meryem szultána felmondta a szövegét, többet nem nagyon csinált. Én ennyire pocsék alakítást fõhõsnõtõl még nem láttam. Az egy dolog, hogy színésznek gyenge, de ami még rosszabb hogy még csak nem is próbálta leplezni ezt, se azt hogy mennyire unja a szerepét. Az az unott pofa amivel végigvitte az egészet még hiteltelenebbé tette a "magasztosságot" amit elakartak hitetni.

Az émelyítõ befejezésrõl mindent elmondtatok elõttem. Nálam ami végképp kicsapta a biztosítékot nem is nyáltenger, hanem amikor Kartal és Selin beállítanak Burcu születésnapjára. Né??? Egyrészt képes volt õrült Esra elõtt megjelenni a menyasszonyruhás feleségével amikor Esra mellett még az esküvõi fotón se volt képes mosolyra görbíteni a száját? Másrészt Kartal nem évekig azon picsogott hogy mennyire nem bírja ezt a családot?

És ennyi elégedetlenség után, a pozitívumok.

Amivel mindenképp kiemelkedik ez a sori a többség közül azok a remek mellékszereplõk, egyes jelenetek és amit a legjobban szerettem azok a magasztos, költõi képekkel teletûzdelt párbeszédek, ebben fõleg Aziz papa vitte a prímet. Bírtam ezt az ambivalens családját - önzõ - módon szeretõ, költõi lelkû, sorozatgyilkos gengszter karaktert. Az öngyilokkal pedig egy fokkal magasztosabb szintre lépett, a maga módján mint olyan ember akinek még sem a hatalom és a pénz csak a mindene. Egyébként nagyon tetszett a közte és Kartal között lévõ apa-fiú kémia, a közös nagy jeleneteik nagyon erõsek voltak.

Ha már a papák, Osmanon vagy inkább az õt játszó színészen besírtam. Észrevettétek hogy a felsõ testéhez képest milyen vékony a lába?:-))) Azt az ártatlan bárány pofát amit elõadott a családnak:-))) Már-már Turguti szinteket ütött. (Egyébként vicces hogy a fiatalkori Osman szerepére a három pasi közül a legjóképûbb színészt választották:-))

Hümát sajna nem nagyon bírtam, de maga a karakter (az utolsó részes elcukisodását leszámítva) szerintem nagyon jó volt, már-már regény fõhõsnõi, mint az elnyomó hatalommal (Aziz) és török konvenciókkal - majdnem - szembeszálló, önálló életre kelõ nõkarakter. Amolyan török Anna Karerina féleség lehetett volna, de azzal hogy visszament a férjéhez megfosztották tõle, hogy egy szinttel feljebb lépjen. Ezt kicsit sajnálom, pedig Hakant kedveltem míg Oktayt ki nem bírtam állni.

És végül jöjjön az imádnivaló testvérpárom.
Burak Deniz és a fura feje volt az egyik szempont ami rávitt erre a sorozatra, és tényleg Mert lett az egyik ok ami miatt nem bántam meg. Az õ karakterfejlõdését fogjuk rá, hogy még viszonylag jól megcsinálták ahhoz képest hogy kevés idõ volt rá, de itt legalább volt egy folyamat, Esrával ellentétben. De persze mint sötét oldalas azért a drogos, kicsinyes, apja szeretetéért picsogó, Selint gyûlölõ Mertet, bevallom százszor jobban bírtam mint a kiegyensúlyozott és hõsszerelmes Mertet. Egy kis rosszat meghagytam volna benne :-( Burak Denizt azért felvettem a követendõ színészek listájára.

Esrát egyszerûen imádtam. Szerintem az eddigi kedvenc török nõkarakterem. Ennyire egyszerre bájosan szánalmas, cuki, naiv, és közben pszichós hajlamokkal megvert karakterrel még nem találkoztam. Kész felüdülés volt Selin/Meryem mellett, juj de nagyon lenyomta szerencsétlent a közös jelenteikben. Bocsi de még a gyújtogatós jeleneten is röhögnöm kellett. "A legjobb ha nem látjátok egymást, és én se látlak titeket együtt, tehát a legjobb, ha megöllek":-))))))
A másik kedvenc jelenetem, amikor Aziz átadja a cég felét Osmannak, megy a családi perpatvar, õ meg megkérdezi hogy hát nekik ez miért akkora baj?:-))) Neki mindenképp boldog befejezést kívántam, de nem így, ez így hülyeség. Legalább a partyn "véletlen" összetortázta volna Selin esküvõi ruháját, vagy akármi :-(
A színésznõ szerintem zseniális volt, õ a szememben tényleg egy igazi színésznõ (mert nem tartok mindenkit színésznek, aki filmekben szerepel). Szeretem látni egy színészen, hogy élvezi csinálni azt amit csinál, ilyen szempontból is totális ellentéte volt az unottképû Szultánnknak. Én nem éreztem túljátszottnak se, mert egyrészt bolond másrészt török, és egy õrült török nõt én pont ilyen harsánynak képzelek:-). Drámai alakításának csúcspontja az Aziz papa halála utáni örjöngése volt. Nagyon várom hogy összeeresszék Turguttal a Karadayiban :-))

Hú ez még se lett olyan "kis", befogom most már. Köszönöm a figyelmet:-)

Nekem még egy részem van a királynõbõl aztán ha feldolgoztam jövök egy kis kritikával:-)

Ja a Filintára elfelejtettem a múltkor válaszolni hogy igen, tényleg benne van Kaan koala úr én a 4. bölümben láttam, és a szakálla alapján szerintem itt is negatív karakter. Amúgy fogalmam sincs hogy milyen sorozat, csak pár dörmögõ husky puppy jelenetet láttam, ask itt is van, de a hangulata jobban megfogott mint a Dirilisnek ami nekem is túl szõrõs és komor bár nem láttam belõle sokat.

Burak Denizes gagyi sori ma kezdõdik, szerintem én is belenézek.

Utánanyomoztam, és azt az információt kaptam, hogy a 18. bölüm lesz a finálé, mashallah. Egyébként az utolsó két részt még nekem se állt módomban megnézni, de láttam, hogy Efe szépfiúból elõ fog törni a Kuzey, és leteríti a férjemet, ez ugye nem maradhatott el. A fragmani alapján a 17. rész már ZS-kateógriás eksönmûvi, és hogy 2016-ban még képesek eljátszani a "ki lõtt le kit?" hosszasan egymás szemébe nézõ, szánalmas klasszikust, az szépen reprezentálja, hogy miért bukott meg ez a sorozat... De mazochista vagyok, és elhatároztam, hogy nyáron csakazértis végig fogom pörgetni és szenvedni a szerelmi szálat, már csak a testvér exe tematikáért is.

Óh, Burak kosztümös sorozatban? Hát azt meg kell néznem, remélem, valami merev karaktert kap, az biztos menne neki. Egyébként én Öyküs jeleneteket én néztem a Kösemben, reménykedve, hogy egy negatív karakter jobban állna neki, de nagyon halvérû, a kis cincogós hangjával nekem nem tûnt egy hárpia karakternek, nagyon unhatta a szerepét.

Szervusztok, Ti régi játszótársak! :)

Azt nem kérdezem, hogy hol vagytok, mert Ti itt vagytok, csak én nem, mert nagyon-nagyon el vagyok havazva mostanság. Sajna voltak olyan napok, hogy még olvasgatni sem értem rá Titeket. :(
Mary, az a kormos orr nekem is bejövõs, és Jasszus, ugyanazt vallom, amit Te. Ha nincs ez a sorozat, szerintem sosem figyelek fel erre a kis csalogányra (vagyis sasmadárra), alias Murat Yildirimre. Úgyhogy nagy ívben nem is érdekel már Hürrem szultána felejtõs alakítása. :)
Önkéntes munkaszolgálatom idején jelentõsen lecsökkent azon sorozatok száma, amit figyelemmel tudok kísérni. Azt gondolom mondanom sem kell, hogy Kurt Seyit Eminof hadnagy ténykedését üveges és párás szemmel követem minden este a Duna TV-n. Anno ezen a sorozaton kezdõdött a szerelem... :))
Karadayi csak nagyon ritkán került terítékre nálam. Egészen pontosan egyszer sem. :) Az egyik FB oldalon nagyon részletesen le vannak írva (angolul) a bölüm tartalmak, párbeszédekkel, egyebekkel, így nekem ez tökéletesen meg is felel, ha esetleg hiányérzetem támadna. De mostanság nincs. Nekem ez a Mahir Kara annyira tökéletes, hogy ezáltal baromira unalmas is. Kuzeyemnek legalább voltak hibái, nemhiába imádtam annyira azt a karaktert. Pont a hibáival együtt volt számomra sokkal emberközelibb, mint a tökéletes jellembajnok Mahir Kara. Úgyhogy nálam a KG erõs KO-val gyõzedelmeskedik a Karadayi ellen.
KS: ezt sem nézem momentán. Talán ha majd több idõm lesz, újra bekapcsolódok, de ez a sorozat sem kelt bennem hiányérzetet amiatt, mert a jóval kevesebb szabadidõmben nem tudom követni.

Amit viszont nézek, az a Dirilis. Egyre jobban tetszik. Külön felüdülés számomra, hogy nem a szerelem a fõ csapásvonala. Picit besokalltam már ettõl a "szeretjük egymást, de a tesóm/tesód/apám/anyád miatt nem lehetünk egymáséi, és ezen könnyes szemmel tipródunk évadokon keresztül" témákon. Itt is van persze seni seviyorum, de nem ezen van az elsõdleges hangsúly, van egyéb vonal is. A fõszereplõ srácot (illene már megtanulnom a nevét) egyre jobban bírom. De ami még nagyon-nagyon fontos: végre teljesült az álmom, és HD minõségben készül a feliratos változat, továbbá minõségi, érthetõ, és helyesírási hiba mentes a magyar fordítás. Látszik, hogy nem a google fordító alapján készül. Úgyhogy mind témában, mind látványban, mind érthetõségben messze magasan viszi a pálmát az általam eddig látott ÖSSZES lefordított és feliratozott török sorozat és film közül (beleértve a saját munkáimat is!). Szóval ezt nézem és biztos, hogy a késõbbiekben is nézni fogom. Ajánlom Nektek is jó szívvel, nem fogtok csalódni. :)
Itt a vége, el is futok véle, mert nem haladok semennyire a mai teendõimmel.

Ja, igen: Mankos, basszus, hogy te milyen klassz helyeken csavarogtál!!!! Nem kicsit irigykedem ám... :)

Mindenkinek ölelés és puszi, írjatok sokat és vicceseket, nagyon bírom a T. Ház humorát! :))

Úgy vettem ki,hogy férjhez ment (?) valami bajszos-szakállas bácsihoz,aki elég befolyásosnak tûnt - láttam tõlük egy jelenetet -talán a házasságkötést - felért egy cemre-kuzey "sevgili sahneleri" szenvedélyküszöbével :))

Sziasztok! :)

Ohh igen ez az orr *-* Számomra ez a sorozat legnagyobb érdeme,hogy felfedeztem magamnak ezt a jóembert, biztos nézni fogok tõle valamit a jövõben.
Selin szultánával egy kicsit belassultam, jelenleg a 6. bölümön rágtam át magam - ugyanis elkövettem megint azt a remek szokásomat,hogy belenéztem a végébe...bár ne tettem volna!(plusz az eb is elveszi az idõmet,komolyan egyes focisták klasszisokkal jobban színészkednek,mint M.Üzerli nagyasszony) no de a final bölüm olyan borzalmasan hatott rám,hogy jóformán elvette a kedvemet a sorozattól :) de! nem adom fel, mert a színészek és a történet ér annyit,hogy végignézzem....de akkor sem értem..miért kellett ezt tenni?! :'))
A spoilerek pedig nyugodtan jöhetnek, majd én is jövök egy kis véleménnyel ;)

Dirilis E.-ba amilyen lelkesedéssel vágtam bele,olyan szinten rémített el,hogy 4 évadosra tervezik,de még csak a 2. évadnál járnak (micsoda nagyképûség :D ) Az hogy Erdogan elnök úr ellátogatott gratulálni a stábnak,színészeknek - mínusz egy pont :))

Hazar Engin soiba tuti,hogy belelesek aztán elválik,hogy követem e vagy mehet a lecsóba. Úgyis új sorozatok terén uborka szezon van, már ami az értelmesebb fajtákat illeti :)

Egyébként a Hazar - Engin öztürk sori érdekel valakit? A nevek jók de sajna elég szappannak tûnik.