A két részes TV filmet egyszer érdemes megnézni, kikapcsolódásnak jó. A ruhák, kiegészítők, smink, frizura, a szinkron tetszett. A főszereplő Barbora B-nak jól állt a szerep, de nem hasonlított Coco C-re, ahogy Shirley MacL. sem.

2008-ban olasz-francia-angol koprodukcióban készült egy TV film, amit a napokban láttunk a Dunán. Coco avant Chanel címmel egy évvel később mozifilmet is forgattak. Természetesen más a rendező, mások a szereplők, de legalább a magyar cím azonos és ezzel jól megkavarták a dolgokat.
A mozifilmet nem láttam. A TV film első része izgalommentes életrajzi történet korrekt rendezővel és jó színészekkel. Egy apróságot lenne jó tisztázni csupán: melyik film közelíti meg legjobban az igazságot és melyik írás? Hol két nagynéni neveli fel és tanítja meg varrni, hol a ciszterciek. Van, amikor babaruhák és kelengyék varrásával indul, van amikor egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat.
Van, amikor énekesnő és van úgy, hogy kezdő kurtizán. Boy valóban segíti a kalapszalon megnyitásában, de Chanel abortuszáról és egyéb szerelmeiről: hercegekről, katonákról, Svájcról – ahová menekülni kényszerült – nem esik szó a filmben csak az újra indulásról, amikor 71 évesen folytatja a pályát. A kalapok, a parfüm, a dzsörzékosztüm, a kardigán, a kis fekete ruha, a bizsuk és ékszerek már a múlt, de a láncos steppelt táska, a fekete orrú szandál és Amerika meghódítása még előtte áll. Sok filmet kell még megnéznünk, hogy közelebb juthassunk a Mademoiselle-hez.

Elhiszem, hogy mindig csak az igazat mondod de nem biztos, hogy mindenkinek a Te verziód a megmásíthatatlan igazság . :)

Elhiszem hogy tündér angyal cukorborsónak születtél.

ui:
Nálunk a szomszéd tagadja, hogy Down-kóros de hiába egyértelmûen látom rajta, hogy AZ ha nem koncentrálsz akkor is.

Nincs konkrétum bázis :-) Ja hát persze...., ez az....... Ha azt mondom perverz vagyok elhiszed, ha egy tündér angyal cukorborsónak születtem azt nem.

Nincs konkrétum bázis :-)
Annyit tanácsolhatok az ügy érdekében, hogy a dolgokat ne erõsen vagy koncentrálva nézd
hanem fókuszálás nélkül.
Így sok minden megjelenik a szemed elõtt.

Ahol ezt látod ott keresd a Cocot!

Valami konkrétumot mert ez így ebben a formában, tudomány nélküli csak helyben tipródás.
"Ma majdnem minden tíz év alatti gyerek ilyen "indigó"[1] A fogalmat Lee Carroll és Jan Tober közös könyve (The Indigo Children: The New Kids Have Arrived) tette népszerûvé ezoterikus körökben. Carroll médiumként végzett tevékenysége közben figyelt fel ezekre a gyerekekre. Ezeket a gyerekeket más szerzõk kristálygyerekeknek vagy szivárványgyerekeknek is nevezik.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Indig%C3%B3_gyerekek

Az indigó-jelleg ott látható az aurában.
Vannak, akik ezt látják. Vannak, akik nem látják.
De felismerhetõ egyéb, határozott jelekbõl is, ami durvább fizikai síkon is simán érzékelhetõ.

A feltámadás az idõutazás által elképzelhetõ, lehetséges.... Nagy általánosságban az emberiség a jelenben illetve a jövõben gondolkodik, éli mindennapjait.
Ez az "indigó" adottság egy kategorizált jelzõ mely tulajdonságok akárkire ráaggaszthatók kortól nemtõl függetlenül. Hiteltelen mint egy szemfényvesztõ jósda.
Amikor csoportok egy irányba haladva elveszítik függetlenségüket.... ilyen lehet a vallás de pontosan ilyen a kommunizmus. A történelemben ezek az "identitások" mégis szemben állnak egymással. Csak azért mert az egyik hit a másik tudomány? Szerintem egyik sem létezhet függetlenség nélkül.
A vallás misztikus a született adottságokra alapoz (lásd, királyságok), míg a kommunizmus az egyéni nem a született kiváltságokra, az abszolút tudásra alapoz.

Einstein néhány politikai témájú írásából kiderül, hogy õ személy szerint baloldali beállítottságú volt, de nem volt elvakult, világnézeti meggyõzõdése nem gátolta abban, hogy felismerje az épülõ szocializmusban rejlõ veszélyeket:

" Mindazonáltal nem szabad elfelejtenünk, hogy a tervgazdaság önmagában még nem szocializmus. A tervgazdaság mint olyan, az egyének teljes rabszolgaságát is magában hordozhatja. A szocializmus megvalósításához feltétlenül szükséges választ találni néhány nagyon súlyos szociálpolitikai kérdésre: a nagymértékû politikai, és gazdasági centralizáció keretein belül hogyan lehet meggátolni, a bürokrácia teljhatalmát és gõgjét? Hogyan lehet az emberi jogokat garantálni, és ezáltal biztosítani a bürokrácia hatalmának demokratikus ellensúlyát?"
"Az egyénnek a társadalomtól való függése természeti törvény, amelyet nem lehet felszámolni – akárcsak a hangyák és a méhek társadalmát. Míg azonban a hangyák és a méhek életfolyamatait a legapróbb részletekig merev, örökletes ösztönök szabályozzák, az emberi lények társadalmi viselkedése és kölcsönkapcsolatai rendkívül változatosak és változékonyak. Az emlékezet, az új kombinációk kidolgozásának képessége, a szóbeli kommunikáció áldása lehetõséget adott az emberi társadalmak olyan fejlõdésére, amelyet nem biológiai szükségszerûségek irányítanak. Ez mutatkozik meg a hagyományokban, az intézményekben és szervezetekben; az irodalomban, a tudományos és a gyakorlati eredményekben, a mûvészetekben. Ez magyarázza azt is, hogyan lehetséges, hogy az emberiség bizonyos értelemben képes életét a saját kezébe venni, s hogy ebben a folyamatban a tudatos gondolkodás és az akarat is szerepet játszik." Albert Einstein

A történethez kapcsolódva a tanulság.... az embert sodorja az ár (jó értelemben) hiszen egy ilyen "Coco" kaliberû nõ elképesztõ nehezen talál magára (társra).

egyetértek.

Senkinek nem jutott még eszébe, hogy Chanel indigó volt?
Hibás az az állítás, hogy csak az ötvenes évektõl kezdtek szállingózni.
Az azt megelõzõ nagyjából száz évben is potyogtak le elvétve ilyen forradalmárok és kutyanehéz sorsukkal veszkõdve formálták a világot.
Ilyen indigó volt a magyaroknál Petõfi Sándor, akit a sors iróniája folytán éppenhogy a magyar õshazába küldtek -vissza- számûzetésbe :-)
A Teremtõ humorérzéke bámulatos :-)

És ilyen volt, ha más feladattal is született, Coco Chanel.
Nem kell egy szót sem érteni franciául ahhoz, hogy lássuk:
ez a finom vázszerkezet, ez az androgén, szinte kölykös atmoszféra, a magas intellektus
és egy kellemesen pompous, ám végtelenül könnyed fluidum által mozgatott, repkedõ lény
egy újabb korszak elõfutára.
Dupla tisztelet neki, hogy túlélte azt a sûrû kort
és nem is akárhogyan!
https://www.youtube.com/watch?v=qu3-Z32ljIE

.

nagyon szeretem ezt a filmet:)valaki nem tudja hogy hol lehetne ezt a filmet letölteni? vagy DVD-n megvenni?

Még valami: kifelejtették az egyik fõszereplõ, Boy Capel alakítójának nevét a szereplõlistából, pedig igazán nem érdemelte meg,mert jól játszott (és emellett sármos színész is!:)): Olivier Sitruk.

Teljes mértékben egyetértek. Árnyaltabb, kifejezõbb, és nem elhanyagolható szempont, hogy nõk írták a forgatókönyvet. Sokkal többet megtudtam a személyiségérõl, mint a másik filmbõl. Kiváló volt! Várom a július 9-ét, hogy felvehessem!

Én eddig két részt láttam belõle. Az origo filmklub lapján azt olvastam, hogy "háromórás eposz", tehát valószínûleg három részben mutatják be??? - de ennek ellentmond az a 139 perc, amit az adatlapra írtak, az inkább két óra és 19 percnek számít barátok között is...

Számomra érdekes, hogy egy 139 perces filmet, hogy tudnak 90 percben bemutatni. A mûsorban ugyanis 21.00-22.30 között szerepel a vetítés ideje. A másik aggodalmam, hogy szerintem ez egy többrészes sorozat - a múltkor legalábbis a film végére Coco nem jutott el még a kalapüzlet megnyitásáig sem. Mikor lesz tehát a folytatás?

Nekem ez a Chanel-film jobban tetszik, mint az Audrey Tautou-féle feldolgozás. Szenvedélyesebb, árnyaltabb, mélyebb, jobban bemutatja azt a küzdelmet, amit ez a nagyszerû nõ vitt véghez önmagáért és a többi nõ "felszabadításáért". Jók a színészek!