Programkereső

Téma: Családi tûzfészek

Spoiler
1/10
ligetiz51 jan. 09. 19:20:43 1/10
(13/13)
Tarr Bélának fogalma sincs a vidéki munkás házaspár család életéről. Hamis "film".
Válasz
FilmExpert 2023 aug. 06. - 19:40:32 Előzmény tóthlászló
(12/13)
Férgek nem csak a szegény emberek közt vannak. De tény, hogy ők 5 Ft-ért is hamarabb mennének gyilokra, mint tehetősebb társaik.
Nézd meg a Hotel Magnezit-et, ott választ kapsz a kérdésedre.
Válasz
10/10
tóthlászló 2023 aug. 06. - 19:00:12 10/10 Előzmény FilmExpert
(11/13)
Hát a nyomorúság nyomorult embereket szül, akik semmitől nem riadnak vissza, amikor el akarják venni azt, amit akarnak.
Válasz
FilmExpert 2023 aug. 06. - 09:30:23 Előzmény tóthlászló
(10/13)
"Ami engem foglalkoztat: vajon a lakáskörülmények teszi ilyen primitívvé és önzővé az embereket vagy maguktól ilyenek és a lakáshelyzet csak konzerválja pitiánerségüket."

Inkább az utóbbi. Látod, még vérségi rokonságban lévők sem férnek meg egymás mellett, nem hogy vadidegenek. Állatok vagyunk.
Válasz
10/10
tóthlászló 2023 aug. 06. - 09:17:36 10/10
(9/13)
A film egészen kitűnő dacára a zavaros hangnak. Ami engem foglalkoztat: vajon a lakáskörülmények teszi ilyen primitívvé és önzővé az embereket vagy maguktól ilyenek és a lakáshelyzet csak konzerválja pitiánerségüket. Emlékezetet Ivan Passer: Intim megvilágításban című feledhetetlen csehszlovák filmjére.
Válasz
=== 2022 máj. 01. - 02:49:41 Előzmény Kuttyánszki
(8/13)
A 70-es évek nyomoránál [sic!], bugris, primitív, ostoba és undorító prolijainál egy dolog biztosan rémesebb: az ilyen magadfajta mai „kultúrlények” visszataszító korlátoltsága és szellemi nyomora. Tudod, Kuttyánszki, ezek a szalvéta nélküli bugrisék voltak azok, akik a háború után komplettre felépítettek egy működő, kulturált országot, amelyben a proli anyuka, a primitív após, de még a pici lány is olyan választékosan és értelmesen beszélt magyarul, hogy ahhoz képest a te kifogástalan pedigréjű, szalvétahasználó, sokdiplomás új nemzedéked már csak artikulálatlanul röfög az anyanyelvén.
Válasz
6/10
Kuttyánszki 2022 febr. 06. - 16:27:34 6/10
(7/13)
Hihetetlenül bugris és primitív család, élükön a borzasztóan ostoba fiatalasszonnyal, aki hülyeségre neveli a gyereket is. Undorító, ahogy ujjakat nyalogatva falnak, szalvéta ismeretlen... Még a 70-es évek nyomorában is meg tudták volna oldani az életüket, ha tényleg komolyan szeretik egymást és felelősséggel állnak az élethez, a gyerekhez. 6 pont
Válasz
György Kádár 2018 dec. 22. - 21:02:27
(6/13)
A megerőszakolós jelenet nem passzol a filmbe, és rosszul is van koreografálva.
Válasz
7/10
Sadenal 2015 máj. 19. - 23:02:03 7/10
(5/13)
Komoly egy film, és ez még talán nem is annyira depresszív mint a késõbbi Tarr-filmek. Ennek a filmnek a végén még pislákolt egy kis reménysugár, de úgy tûnik most, hogy olvasom mi történt már az sincs.


7/10
Válasz
10/10
Hidetoshi Nakata 2011 dec. 09. - 22:08:38 10/10 Előzmény Grigorij
(4/13)
nagyon durván ott van az egész.
kb a 80-as évek közepén láttam elõször,azóta egyben tegnap.
2éve körül vmi multi polcon ott hagytam ,pedig olcsó volt,utána sajnáltam a dolgot.
Válasz
Grigorij 2010 okt. 31. - 09:15:13
(3/13)
Pontosítanám a dolgokat!
A szereplõk amatõrök voltak, kizárólag a szülõket és a Horváth Laci testvérét játszották mások.
Nemrég szereztem meg a filmet a Lacinak, aki elmondta az egész történetet, hogy a feleségével akkoriban valóban megromlott a viszonya, aki valóban félrekefélt - a forgatás után el is váltak!
A kislány is a valódi lányuk, a Krisztike ma már nagy, felnõtt, neki szánta az apja a filmet.
A Laci ma munkanélküli piás, aki a testvérénél húzza meg magát, a exnejét és a lányát gyakorlatilag alig látja...

Másik szörnyûség, hogy a helyszín, a Tripolisz, már nem sokáig állt, nemsokára lebontották és a neten gyakorlatilag egyetlen fotó, videó nem lelhetõ fel errõl a hírhedt teleprõl.
Válasz
seressandor 2008 okt. 02. - 09:09:52
(2/13)
Nagyszerû látlelet ez a mozi a szocializmus "fénykoráról".
A filmben szereplõ Kovács család az átlagembereket képviseli, akik a 70-es évekre olyanok lettek, amilyeneknek itt megmutatkoznak. A TV-ben csak villanásnyira látható fõelvtársak "munkája" nem volt hiábavaló. '56 és '68 után, kicsivel a 80-81-es lengyel válság elõtt a "legvidámabb barakk" lakói isznak, dohányoznak, erõszakot tesznek, egymást fúrják, marakodnak az anyagiakon, gyermekeiket félrenevelik és a segítséget életük megjavításához föntrõl várják. Mivel semmiben sem hisznek, így ez a várakozás a film által rögzített pillanatban üres és reménytelen... fõleg azért, mert a kádári apparátus aknamunkája miatt már senki nem bízik senkiben és nem vállal közösséget a másikkal. Nem véletlen, hogy ekkoriban Lengyelországban a Szolidaritás nevû szakszervezet a változások mozgatórugója...

A 10 évvel késõbbi Kárhozattal szemben ez még egy optimista darab, ami egyszerûen és dinamikusan sarkallja arra a nézõt, hogy nézzen magába és bízzon végre a másikban.

Tarr megmutatja - a diktatúra és a hatalom mûködése helyett (lásd Jancsó Miklós mûveit) - a hétköznapi áldozatok arcát.

A filmben látott és a többi, akkori kisgyerek ma felnõttként "szépen" produkálja azokat a tüneteket, amiket akkor szüleik beléjük neveltek.

A filmet vetíteni kellene a középiskolai történelemórákon, annyira találó és lényegre törõ ábrázolás a 70-es évekrõl. A lakásprobléma csak egy ablak, amin keresztülnézve ráláthatunk az igazán mély, és az élet minden területére kiterjedõ torzulásokra.
Válasz
Redfield 2008 szept. 20. - 18:14:42
(1/13)
Tarr depresszív, és aki már látott tõle legalább egy filmet, az tudja ezt a nagy igazságot. Ez a mû nem a legjobbja, de nem is
elhanyagolható alkotás. Nagyon jól és fájdalmasan bemutatja, hogy sok ember mennyire képtelen békességben meglenni
egy fedél alatt, ha a kényszer alakítja a sorsukat, még akkor is, ha egy családról van szó, és nem idegenekrõl.
7/10
Válasz