Ha emberi fogyasztásra termeled a kukoricát és nem takarmánynak akkor zölden kombájnozod.
Egyébként az USA-ban ma már az ún. "stay-green corn" a legelterjedtebb.

Egy tudományos igényû scifit nem tudsz mondani. Ottvan a Contact, kapcsolat amit Carl Sagan írt. Az is fikció, nincs ilyen a valóságban. Vagy a solaris, szintén feltételezés. Stalker, szintén fantasy, misztikum. Nem is értem, hogy mit jelent az hogy tudományos igényû. Dokumentum film esetleg. De ami fikció? Komolyan ott tartunk, hogy egy scifin az van számonkérve, hogy ilyen nincs a valóságban ?

Érdekes ez a demonstráció, amit itt elõadsz. Fõleg mert ez a film legalább szól valamirõl, nem mint a többi ostoba jurassic park meg mindenféle marvel szemét, amire szintén szórják a 10 pontokat. Ha azoknál lenne a kirohanásod, még érteném is. Amúgy meg egy science fictionon, vagyis tudományos fantasztikumon számonkérni a valósághûséget, butaság. Ez a rendezõ víziója a tér és idõ ugrásról, ebbe fölös belekötni. Majd ha már ott tartunk, hogy betudunk juttatni valamit egy fekete lyukba okosabbak leszünk, addig marad a feltételezés.

De a film szerintem nem is arról szól, mint amit a felszínen látunk. Számomra mûködött egy allegória, ezért nekem élmény volt. Nem a világ legjobb filmje, de a batman pl adott esteben top 10es imdb 250ben, ami szintén érthetetlen, pedig az aztán egy kalap szar. És arra is szórják a 10/10-eket, peidg az aztán semmirõl nem szól. Milliárdos playboy denevérnek öltözve csépeli a bûnõzõket.... és ez top 10....

Igazából a hosszú leírásom azoknak szól, akik méltóztatnak itt isteníteni ezt a filmet. Minden 5. hozzászóló dob egy hátast ezen a fórumon, jó látványosan, hogy ez mekkora nagy film. Ennyi sok "kevésbé intelligens" ember van itt, mint egy elõttem hozzászóló írta, vagy ennyien füveznek? Még a kritikusok is 10/10-eztek, én szegény megvezetett meg elmentem moziba, hogy valami nagyot látok, de bõven elég lett volna fél év múlva megnézni videón. Ha az átlagpontszámot nézzük, akkor is egy kritikusnak - még ha el is van ragadtatva - akkor is 10/8-nál többet nem szabadott volna adni erre. Jól becsapott mindenkit a rendezõ, leírtam néhány durva részt, hogy mivel... Minden egyes jelenet szembe akar menni a valósággal. Rengeteg mindenre ki sem tértem. A szoba jelenet, az egész háttértörténet, a robot, minden olyan távol esik a science-fiction szellemétõl, hogy csak vígjátéknak öltöztetve ment volna el ez a forgatókönyv. Akinek itt nincs kedve olvasni, annak valószínûleg kozmológiai, vagy mûszaki könyveket sincs kedve olvasni, amikbõl megtudhatná valójában mirõl is akar szólni ez a bizé. Annak follyon a nyála tévénézés közben, azután meg jöjjön ide, és itt gyõzködje a többieket, hogy ez mekkora szuper-hiper valami. Amennyit itt hazudtak errõl, megérdemli a bõvebb ellenvetést.

Felõlem meg is nézheti (még egyszer) a filmet, akinek nincs kedve olvasni.
De itt egy rövidebb verzió:
Napjaink istenített sci-fi-je helyett, ez inkább egy megvezetõs-grandiózus fantasy film, tele logikátlan katyvassszal.
Tudományosnak nevezett hazugságaival átlagembert sikeresen becsapja, igen, ha fizikusok alkották, akkor is. Egyszer nézhetõ, azért. Aki nem tudományos igényû, nem zavarja a logika megcsúfolása, csak grandiózus képekre, drámára, és jó színészekre vágyik, mindezt csillagos háttér elõtt, azt nem fogja zavarni.
6/10

A KRITIKÁM ÖSSZEFOGLALÓJA. AKIT BÕVEBBEN ÉRDEKEL, AZ OLVASSA FORDÍTOTT SORRENDBEN AZ ELSÕ HOZZÁSZÓLÁSOMTÓL.

Szóval, erre a turbó-butaságra picsognak egyesek, csak azért mert a rendezõ érzelmes köntösbe csomagolta és jól eladta a hazugságait, magát a logikátlan tudománytalanságot. Ez a film nem más, mint egy szemenszedett „fantasy” film. Sokan azt mondják, hogy mit fizikuskodnak itt egyesek, a film így is élvezhetõ és nem kell, hogy valóságalapja legyen. Továbbá, hogy a Star Wars is tele van valótlansággal. Sokat gondolkodtam ezen, hogy az Interstellar valótlanságai miért zavarnak, míg a fénykard nagyon is tetszik. És rájöttem.
A fénykard ellen nincsen olyan tudományos eredmény, vagy létrejövési valószínûtlenség, ami annak létét egyértelmûen cáfolná. A hiperûr-sebesség is elég valószínûtlen egy materiális tárgy esetében, de nem kizárt, és egyértelmûen nem áll ellentétben a tudománnyal úgy, mint a szingularitásban való emberi drámázás lehetetlensége, hiszen ott logikai elvek zárják ki egymást. Az Interstellar fikciói pedig akár ismert tudományos, vagy logikai alapon, vagy valószínûség szerint kizárhatók, vagy erõsen vitathatók, illetve kritizálhatók. Az Interstellar szembemegy a valósággal. Továbbá nagyon fontos, hogy a végkifejlett szempontjából a többi filmben nem a megoldás múlik a valótlanságon, vagy pedig egy vígjáték nem veszi ilyen komolyan magát (Pl. Vissza Jövõbe). Van, hogy a fikciós képekben egy spirituális szint adekvát kategóriái és struktúrái fejezõdnek ki (Pl. Mátrix).

Továbbá az is elõfordul, hogy az alkotást egyszerûen 6/10-re és 7/10-re, vagy jó esetben 8/10-re értékelik, és nem istenítik feleslegesen.

Válasszuk csak le a filmrõl ezeket a „behazudott” sci-fi elemeket! Egy szülõ elhagyja a gyerekét, de késõbb visszatér, és közösen megoldanak egy társadalmi problémát. Ezt a filmet sci-fi díszletek nélkül is 10/10-re értékelték volna? Poros kukoricásban, ezekkel a színészekkel, ebben a formában? Ugyan! Csak a fekete lyuk és a szuggesztív zene segített, hogy az emberek beérezzék a tutit! - Sajnos, kamu volt.
Itt nem kívánom részletezni Földön ható planetáris-élettani és vitális-társadalmi tendenciákat, valamint az emberi psziché motivációit és valószínûsíthetõ viselkedési formáit, amiben a film ugyanúgy valótlanságokat állít, és az egyszerû emberekkel igyekszik mindezt elhitetni.

Mindemellett az Interstellar egy érzelmesnek mondható, drámai film, és ha a tudományos és észbéli igényességtõl elvonatkoztatunk, akár még élvezhetõ is. Már akinek nem fontos az igazság. Én a grandiózus és szép képek miatt, és mert új kozmológiai témát dolgozott fel 7/10-et adtam volna rá, de mivel a rendezõ nem törekszik õszinteségre és tudományos hitelességre, mi több a tudományt és a logikát lealacsonyító módon megvezeti a nézõt, ezért 6/10-et adok, magára a filmre. Az alkotás komoly ember számára szigorúan egyszer nézõs. Én másodikra a feléig sem jutottam. (Próbáltam elhinni pedig hogy jó film, de nem az.)

Viszont, továbbra is elszörnyülködve nézem az emberek kicsavarodott értékítéletét, hogy egy ilyen átlagosan jónak mondható fantasy- és nagyjából értékelhetetlen sci-fi filmet (magyarban a két mûfaj jelentéstartalma egyben van ezért nehéz elkülöníteni „tudományos-fantasztikus” két oldalát, az eljövendõ valóságnak a megsejtését és a szkizofrénül szárnyaló fantáziát), szóval egy ilyen filmet képesek határtalanul isteníteni. Még a kritikusokkal is elszaladt a ló. Mindenki felelõtlenül 10/10-ezik, és kész elhinni ezt a blõdlit. Ezért a fórumra azt hiszem jogosan 1/10-et adok.

A rendezõ a nagy többség által nem értett, – ezért démonizált - kozmológiai kategóriák elhazudására épít, így ér el jogtalanul sikereket.

Szép napot!

FIGYELEM A KÖV. NÉHÁNY HOZZÁSZÓLÁS SPOILER-T TARTALMAZ.

A fekete lyuk segítségével való utazás is hasonlóan lehetetlen az anyag számára. Két-, vagy több helyen nyitott fekete lyuk, azaz a féregjárat, más néven Einstein-Rosen híd akkor keletkezik, ha szingularitás vonzó ereje olyan nagy, hogy a tér (és akár az idõ) két távoli pontja összekötõdik általa. Ennek lehetõsége azonban még csak hipotézis, de logikailag lehetséges. Senki nem látta még, hogy melyik két fekete lyuk és hol van össze kötve az univerzumban, ráadásul az idõben.

Fizikai, anyagszerû dolgoknak, mint amilyen az ember, vagy az ûrhajó azért nem valószínû, hogy lehetséges utazni benne, mivel a kulcslyukon, ha benézel az egyik oldalon, akkor az ajtó másik oldalán is kulcslyuknak kell lennie, hogy kinézhess rajta. A féregjárat elve csak két azonos dolgot köthet össze. Az ûrben (és akár az idõben) két távoli fekete lyukat tud összekötni, amelyeknek így közös a szingularitása. Éppen ezért, materiálisan, továbbá emberi léptékben nem köthet össze könyves polcot, földi gyerekszobát, embereket, vagy ezeknek bármilyen reprezentációját, (képét, képzeletét, hallucinációját sem) továbbá fekete lyukat egymással. Csak „fekete lyukat” és „fekete lyukat” köthet össze a féregjárat, amelyekben az univerzum legerõsebb erõi hatnak, és mint fentebb írtam nincs benne semmi, vagyis „semmi.” van benne. Ezen materiálisan, emberi technikával áthaladni logikailag is lehetetlen, hiszen a téridõ két pontja között nem a téridõ, hanem csak maga a szingularitás a kapcsolódási pont. Azaz, ami átmenne a féregjáraton elõször szingularitássá (egynemû semmivé) kéne feloldódnia, hogy azután a másik oldalon kijöhessen. Ez a híd csak egy panteisztikus szuperintelligencia számára lehet híd, (egy olyan szuperlény számára, akinek már az elméje is galaxis méretû) azonban ez már nem emberi lépték.

A film által bemutatott fekete lyukas jelenetek megint csak anti- science-fiction negyedszer, hurrá!

Végezetül pedig jöhet a lényeg, amiért az Interstellar megérdemli az 1 pontot.

Az egyik filmes oldalon írja egy rajongó: „Senki sem tudja, hogy mi van a fekete lyukban, így bármi lehet benne.” Szerintem ezt sokan gondolják így, és nem árt a felvilágosítás. Azért mert sokan nem tudják, hogy mi van a fekete lyukban, azért elég sokan tudják, hogy mi van a fekete lyukban. A film készítõivel ellentétben. Aki még szeretné tudni, hogy mi van, az figyelje a következõ sorokat: Szerintetek, azt lehetne mondanunk, hogy nem tudjuk, hogy mi van a Napban, ezért bármi lehet benne? (Könyvespolc, stb.) Nem lehet. A Napban nagy forróság van, sok-sok energia, hidrogén, valamint hélium atomok vannak kötött és megkötetlen formában, továbbá egyéb kémiai elemek kisebb mértékben. Honnan ismernék tehát a tudósok a fekete lyuk mibenlétét, hogy egyáltalán létezik olyan dolog, hogy fekete lyuk, ha nem ismernék az alapelvét? A fekete lyuk alapelve az úgy nevezett SZINGULARITÁS.

Ez a szingularitás nevû képzõdmény óriási nagy tömegû, összeroskadó csillagmagok, vagy nagy gravitációs térben összesûrûsödõ anyagfelhõk eredménye, amelyben a részecskék teljesen egymásba préselõdnek. Elõször kialakul egy ún. neutroncsillag. Ez már olyan borzasztóan sûrû, egynemû-halott anyag, hogy a Föld közel kerülve hozzá egy gombostûfejnyi méretre zsugorodna össze. A szingularitásban az összezsugorodás nem áll meg, hanem a végtelenségig folytatódik, és minden dolog, ami elválasztható vagy megnevezhetõ egymásba préselõdik. Ezután minden egy óriási gravitációs erõt és némi sugárzást kibocsátó homogén „semmivé” alakul át. A szingularitás tehát maga is semmi, innen van a neve: Szingularitás, azaz egynemûség. Ami odakerül, azt magába szívja, magába olvasztja, azaz eltünteti. A fekete lyukban lévõ szingularitás lényege éppen az, hogy nincs benne semmi külön, ezért neve is mutatja: szinguláris. Ami körülveszi, ezt a szingularitást nevezik fekete lyuknak, mert még a fényt is olyan erõsen vonzza, hogy az nem tud belõle kijönni, ha átlépte a határt, az eseményhorizonot.

Tehát valaminek, aminek a lényege az, az alapelve az, hogy minden egyben van benne, azaz logikailag nincs benne semmi külön (ehhez már kell egy kis metafizikai és logikai felfogóképesség), abban lehetõség szerint nem lehet semmilyen könyvespolc, semmilyen apuka, semmilyen kislány, semmilyen morze, nincs benne semmi, mert végtelenül összezsugorodott „anyag” vagyis éppen „anyag- és létezõ- nélküliség” van benne. A fekete lyukban csak és kizárólag hatalmas vonzóerõ van, amely mindent el akar tüntetni. Az anyagot, a teret, az idõt, s az egész valóságot széttépi, miközben irgalmatlanul vonzza, majd egy semmivé elegyíti, így lesz szingularitás. Miközben az anyag szétszakad, az energia ki is sugárzik, még onnan ahonnan el tud szökni. A fekete lyuk közelében minden eltorzul a tér és az idõ is, mert azt is magába szívja, és azokat is egyesíti „semmíti.” Minden anyag, ami a fekete lyuk közelébe kerül nanoszekundomok alatt szétszakad. Ezt a folyamatot úgy nevezik, hogy spagettizálódás, mert például az ûrhajós teste elejére már sokkal nagyobb gravitáció hat, mint a végére.

Tehát, ezen alapelvekbõl kifolyólag semmiféle földi formájú, vagy struktúrájú, vagy lefolyású, vagy arra a legkisebb mértékben hasonlító dolog nem létezhet benne, hiszen a jelenségnek az elve éppen a végtelen egység, azaz egyfelõl a semmi. Az a drámai tipródás, amit a film ábrázolt, logikailag teljesen ellentétes azzal, ami a tudományos eredményekbõl következik.

Az a bolygó például, amelyiken a nagy hullámok jöttek, - szerintetek -, hogyan alakul ki egy ilyen bolygó? Megmondom: Sehogy. Hallottatok a Jupiter IO nevû vulkanikus holdjáról? Ez a Jupiter óriási tömegvonzása miatt állandóan képlékeny forró masszaként viselkedik, és geológiailag össze-vissza törik-nyúlik. Olyan félig olvadt tûzköpõ, mint a Föld volt kialakulása idején. A Jupiter tömegvonzása (gravitációja) pedig nagyságrendekkel kisebb, mint egy fekete lyuké. Természetfilmekben szoktátok látni, hogy egy-egy sziklát, vagy folyómedret hogyan munkál meg a víz, akár évtizedek alatt? Nos, egy ilyen bolygó, amin ilyen árapályerõk és ekkora hullámok lennének, egyszerûen nem létezhet. Vagy a gravitációs erõ vulkanikus masszává formálja (nyújtja-tépi) a bolygót, vagy pedig, ha ez nem olyan nagymérvû, akkor a vízmozgás akár évek alatt leszedi a felszínét. A filmben bemutatott bolygót az óriási gravitáció keltette mozgások miatt nem földi óceáni környezet, hanem inkább soha le nem ülepedõ vízpára, nagyon sûrû légkör, tornádószerû szél, és leginkább a Vénuszéhoz hasonló magas, több száz celsius fokos hõmérséklet jellemezné. Ha ez valóban egy fekete lyuk okozná, akkor vélhetõen folyékony víz hamar eltûnne, és a forró vénuszi hangulat is csak akkor lenne meg, ha száz éven belül került volna ebbe a gravitációs térbe. Ez a helyszín is egy antitudományos, népbutító butaság. Vagy máshogyan: gátlástalan fantasy.

Az indiai drón befogása résznél - el tudjátok képzelni -, hogy a pusztuló jövõben, még az egyetlen mûködõ torrent oldalról, - amikor már az iskolában is mindenki teljesen zokni agyilag -, le lehet tölteni egy szofisztikált hacker programot, aminek a neve: "indian-drone-notebook-touchpad-controller"? Szóval nincs más dolgunk csak letölteni ezt a programocskát a feltelepíteni a laptopunkra, és már irányíthatjuk is vele kedvünkre a drónokat? Egy haldokló emberi kultúrában létezik ilyen? Szerintem nem. Mivel most sincs ilyen. Szerintetek, csak egy perifériálisan hozzáférhetõ, kizárólag külföldi katonai alkalmazású csúcstechnikához, amilyen az indiai hadsereg drónja, ki a jótét lélek fejlesztett volna házi laptop vezérlõt? Értem én, azt mondjátok, amerikai export drón volt, hõsünk pedig az amerikai légierõnél kapta. Tehát, ûrhajósunk a farmról, a gyereknevelés és földi bajok mellett megszerezte a Lockheed Martin vagy a Boeing titkos tervrajzait, mert gondolta, hogy hátra jön arra egy drónocska majd valamikor, s akkor majd le tudja nyúlni megint csak a WiFi-n? Vagy a Bluetooth-on? Figyelitek, hogy a vezeték nélküli kapcsolat technikáját a rendezõ már annyira magától értetõdõnek vette, hogy beleképzelte mindenhová és minden közé? Továbbá, ebbõl az következik, hogy a fõszereplõ (vagy valaki) olyan jól programozott, hogy a touch-pad felbontását hozzáigazította a drón sugárhajtómûvének lamelláihoz? Nem? Egy centit húzom le az ujjam, és a drón egy métert ereszkedik, miközben százzal megyek a terepjáróval a terepen. Én még az Angry Birds-ömet sem tudom kilõni, de õ azonnal kalibrálta magát a drónra!

Vagy elképzelhetõ az is, hogy ûrhajósunk barátja éppen egy ûrhajós jelölt volt a pilóta akadémián a NASA-nál, a jövõben, és elõzõ munkahelyén drónokat tervezett a hadseregnél, de onnan kilépett, és prendrive-on! elhozta magával a drón vezérlõ programját. Elhozta, a több milliárd dolláros technika teljes utasításkészletét, vezérlõfrekvenciáját, majd unalmában írt rá gépi kódban egy touchpad vezérlõt házi laptopra, majd az egészet odaadta a fõszereplõnek, hogy legyen neki egy ilyen, hogy ha éppen egy indiai drón éppen az õ földje felett kémkedne majd 15 év múlva az amerikai kontinensen, akkor legyen neki, amivel meghackeli? A fõszereplõ pilóta volt, nem programozó, tehát vagy egy spéci torrent oldal kellett hozzá, vagy egy ex-hadi mérnõk, aki egyben alternatív megoldásokat kedvelõ hacker.

Az is elképzelhetõ viszont, hogy a penész miatt már nem „sáskajárás”, hanem „drónjárás”, sújtotta a földeket és már ki kellett fejleszteni egy hack programot, hogy el lehessen kapni a farmereknek néhány drónt? Bizonyára. Az indiaiak pedig éppen a lakossági laptopok Wi-Fi, vagy Bluetooth frekvenciáján mûködtették a drónjaikat, mi máson, hiszen akkor biztos, hogy nem zavarja be semmi a mûködésüket. Nem kell ezen ennyit gondolkodni. Ismét csak egy illogikus, antitudományos és irreális butasággal állunk szemben. Köznapi nyelven úgy nevezik, hogy: parasztvakítás.

A mezõgazdasági termelésben a kukoricát általában akkor aratják, amikor megérett. Bizonyára láttatok már elsárgult kukoricaföldet. A zöld kukoricák között, a még fejlõdésben lévõ kukoricásban sem a jelenben és a jövõben sem lesz rá ok, hogy ott kombájnok szaladgáljanak, pláne nem ébredezõ tudattal. Szerintetek melyik mûszerükkel „szagolták” ki a gépek ezt a gravitációs anomáliát, hogy éhes malacokként odagyûltek a ház köré?
A „gravitációs anomália daráló fogaskerék tranzisztoros paneljükkel”, vagy mivel? A kombájnban nincsenek ilyen mûszerek. Volt benne WiFi, azt mondjátok, sima ügy. Tehát a gravitációs anomália akkor WiFi anomália is volt egyben? Nem. Azt mondták, hogy „gravitációs”, a WiFi pedig nem gravitációval mûködik. Ezek szerint a fõszereplõnek nemcsak a könyvespolcig ért el a keze, hanem távolabbra is, és valahogy berakta a kombájnt egyesbe?

Ha már a tudományos háttérrõl zengtek ódákat, akkor olvassatok utána például a „kék indiános film”-nek csúfolt Avatar tudományos hátterének: https://en.wikipedia.org/wiki/Fictional_universe_of_Avatar - Az Avatarban egy gyengébb gravitációjú bolygón alkalmazható mûszaki megoldásoktól kezdve, a legújabb haditechnika felépítését is figyelembe vették a jármûvek tudományos fikciójához. Szóval már az elején a kombájnos rész az Interstellar-ban, nemcsak hogy anti-science fiction, de merõben anti-logika, anti-technika és szürrealitás, - azaz kvázi buta fantáziálás. Folytatom…

Lassan 3000 hozzászólás után engedjétek meg, hogy én is hozzászóljak. Többeknek mondom, hogy azért akad itt még tudományos gondolkodású és tudományos igényû ember is, továbbá olyan is, akinek még egészséges logikája és az igazságérzete!

Szóval nemcsak „kevésbé intelligensek” vannak itt, bár látom, hogy vannak azok is jószerével.
A film tudományos elõkészítésére hivatkozóknak mondom, hogy napjainkban, amikor például magas szintû politikusok képtelenek józanul megítélni egy olyan kontinenst veszélyeztetõ problémát, mint például az illegális bevándorlás kérdése, akkor miért gondoljátok, hogy „vezetõnek” nevezett tudósok, vagy rendezõk képesek a józan gondolkodásra?

Emberek vagyunk, emberi érzelmekkel, amin a rendezõ ebben a filmben sajnos galád módon, körmönfontan és valljuk be sikeresen játszik. Már akién. A családi dráma, a kakofonikus zene, a hosszú évek múlása után érzett melankólia, és a változatos emberi motivációk bemutatása után lehetne még a Csillagok között egy jó „fantasy” film. Azonban nem az. Nem az, mert sci-fi-nek láttatja magát és teljesen butának nézi a magasabban álló emberi szellemet. Tudom, - sokan felhozzátok -, hogy Kim Basinger volt a kozmológus a tudományos háttér kialakításánál, azonban ettõl még azon a véleményen vagyok, hogy ez a film éppen, hogy nem tiszteli a tudományt, továbbá megvezeti a science-fiction mûfaj rajongóit, és sárba akarja gyalázni magát a logikát is.

Csak néhány dolgot hagy említsek, amivel talán egy picit elgondolkodtok rajta, hogy ez a film valójában egy adalékanyagtól csöpögõ mû-gumicukor: (Az adalékanyag maga a fekete lyuk démoni képzete)

SPOILER

"Még Matt Damon "árulása" is beleillik - ilyenek is lehetnek az emberek, ez is benne van a pakliban."

szerintem épp ezért nagyon jó, hogy épp Matt Damon kapta a Marsi fõszerepét: megmutathatja a másik végletet: aki a néhány hónapon belül rá váró éhhalál biztos tudatában is gondolkodik, él, dolgozik, cselekszik, ötletei vannak, és humora van.

Csodálatos film

Túl hosszú ez a film és kevés van benne.