Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Dél-Korea - Egy ország, ami a képernyõ elé szegez

Spoiler
Tegu 2014 dec. 19. - 11:17:35
(31/9141)
Ezt tetszik, Xia/facebookról rakta be ezt a linket:
http://m.neatorama.com/2014/12/17/Korean-Illustrator-Gives-an-Eastern-Take-on-Western-Folktales/
"Egy koreai illusztrátor megmutatja milyenek lennének a hagyományos "nyugati" mesehõsök koreai környezetben"
Válasz
Tegu 2014 dec. 19. - 11:09:28
(30/9141)
Igen, felfoghatatlan, erre miért volt szükség
"A japán háborús pusztítást tovább fokozta, hogy a hadsereg 1942 után, Hirohito császár parancsára a „felperzselt föld taktikáját” követte, mely értelmében a katonák az elfoglalt területeken az „ölj meg mindenkit, fossz ki és gyújts fel mindent” rendelkezés szellemében tevékenykedtek. Hasonlóan kegyetlen módon bántak a japánok a hadifoglyokkal is, miután 1937-tõl a hadsereg Kínában – szintén a császár jóváhagyásával – felhagyott a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával."
Ez emlékeztet arra a sorozatokból megismert tradiciókra, hogy az áruló, bünös egész családját büntették, szolgákkal rokonsággal egyetemben, talán amiatt, mert a hagyományok alapján a bosszuállás szinte kötelezõ volt, biztosabb, ha minden potenciális késõbb bosszuállót eltüntetnek?


Itt ebben a Conspiracy in the court-ban is halomra öl ártatlan embereket a lány azzal a jelszóval, hogy elérje célját, apja halálát megbosszulja. Aztán jó nagyot téved, de már késõ.
Válasz
Tegu 2014 dec. 19. - 11:00:38
(29/9141)
Arra is gondoltam, hogy a koreai történelmi sorozatok rengetegszer foglalkoznak a királyok reformtörekvéseivel és mindegyikben kiderül, hogy figyelmen kivül hagyják azt, hogy a reformok a társadalmi hierarchia megváltozásával is járnak, ami kizárja, hogy a hatalmi csoportok támogassák azokat. Illetve, azért tudják, de nem tudják ezeket a csoportokat a reformokban érdekeltté tenni, itt meg mindig a Mishil-Tokmán vitákra emlékszem.


Ez a Conspiracy in the court is ezt bizonyitotta, de a legutóbb látott Emperor of the Sea is, vagy a TDR: mindenhol korán jött hõsök küszködnek, akik mindig szembemennek a hierarchiához saját érdekükbõl ragaszkodókkal.
A Conspiracy in the courtban a fõhõs rabszolgaságból felszabaditott anyukája ki is mondja: lényeg, hogy neki már jobb lesz az élete, mit törõdik õ a többiekkel, õ kiemelkedik és ennyi elég is.
Válasz
K. Judit 2014 dec. 19. - 10:43:55
(28/9141)
Ezt is elmentettem.
Különben olyan szempontból megértem a japánokat, hogy nem túl biztonságos az élet azon a szigeten, eléggé logikus, hogy terjeszkedni akarnak (vagy csak akartak) a nagyobb szárazföld és a természeti kincsekben gazdagabb földek felé, sõt, állandóan ki vannak téve mindenféle természeti katasztrófáknak .... de hát errõl ki tehet?
Válasz
K. Judit 2014 dec. 19. - 10:39:17
(27/9141)
Amióta laptopom van, én már sem töltök le semmit.
Mindent online nézek, és örülök is neki, mert utólag beigazolódott, hogy nem nagyon nézek újra semmit. Úgy értem, még azt se veszem elõ, amit korábban kiírtam. Ha eszembe jut egy jelenet, vagy egy epizód, azt is online nézem újra. Persze nem olyan minõség, lehet, hogy rosszat tesz a szemnek is, de egyszerûbb és gyorsabb.
Válasz
K. Judit 2014 dec. 19. - 10:35:01
(26/9141)
Ezt most elmentettem, kösz.
Erre gondoltam különben, amikor azt írtam, hogy nem szívjóságból és segíteni akarásból hagyták K-ban a gyáraikat és technológiájukat stb....
Õk már egyszerûen örökre be akartak ott rendezkedni, és mindent, ami tradicionálisan koreai volt, el akartak tüntetni.
Ezt nem lehet félreérteni, utólag nincs mit magyarázni, szépíteni. Ha fordítva lett volna, akkor is ezt mondanám.

(A történelem folyamán sokféle hódító volt, olyanok is voltak, akik nem romboltak, hanem csak szépen megmagyarázták, hogy jobban jársz, ha nem állsz ellen (pl. mondjuk a törökök, ami abból is látszik, hogy a mecsetjeiket sokszor meglévõ katedrálisokból alakították ki, hozzáépítettek pár minaretet, a lakosság egy részét áttérítették, de nem erõszakkal ...), és voltak olyanok, akik mindent a nulláról akartak kezdeni.)
Válasz
Tegu 2014 dec. 19. - 10:27:11
(25/9141)
Ez is egy hosszabb terjedelmü, szerintem szuper összefoglaló a történelmi háttérrõl:
http://acelmonstrum.host22.com/st.html
"A Meidzsi forradalom eredményei elképesztõek voltak. Alig harminc év alatt modern ipar és kereskedelem nõtt ki a semmibõl. Az országban 1872-ben nyitották meg az elsõ, 18 mérföld hosszú vasútvonalat, Tokió és Yokohama között. 1904-ben a japán vasútvonalak hossza már meghaladta a 4.700 mérföldet. A széntermelés 1875-ben alig haladta meg a félmillió tonnát, míg 1905-re már elérte a 13 millió tonnát.
A robbanásszerû fejlõdés azonban egy kellemetlen következménnyel is járt. A nyersanyagban szegény szigetország szerény készletei nem voltak képesek biztosítani az ipar egyre nagyobb igényeit, melyet importból kellett biztosítani. Úgyszintén nehézségeket okozott a növekvõ lakosság élelmiszerellátásának biztosítása, melyet az addig csak gyéren lakott északi Hokkaido szigetének betelepítése, és mezõgazdasági mûvelés alá vonása sem tudott kielégítõen megoldani. Japán elõtt azonban erre a problémára is készen állt a nyugati mintájú megoldás. Gyarmatosítani kellett."
Válasz
Tegu 2014 dec. 19. - 10:19:33
(24/9141)
Ez a Kina-Japán kapcsolatokról ugyanonnan:
http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2010/07/26/tortenelmi_sebek_arnyaljak_kina_es_japan_kapcsolatat/#.VJPrD0DhAA
"Népirtás

Történészek kutatásai szerint a japán hadsereg 1937 és 1945 között 3–10 millió kínait gyilkolt meg. A leghírhedtebb népirtás az 1937–1938-as nankingi mészárlás volt, a japán hadsereg hathetes ámokfutása során a katonák közel háromszázezer civillel végeztek, és 20–80 ezer nõt erõszakoltak meg. Nanking mellett számos más japán megszállás alatt állt kínai és délkelet-ázsiai városban is hasonló mészárlásokat vitt véghez a japán haderõ. A japán háborús pusztítást tovább fokozta, hogy a hadsereg 1942 után, Hirohito császár parancsára a „felperzselt föld taktikáját” követte, mely értelmében a katonák az elfoglalt területeken az „ölj meg mindenkit, fossz ki és gyújts fel mindent” rendelkezés szellemében tevékenykedtek. Hasonlóan kegyetlen módon bántak a japánok a hadifoglyokkal is, miután 1937-tõl a hadsereg Kínában – szintén a császár jóváhagyásával – felhagyott a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával."
Válasz
Tegu 2014 dec. 19. - 10:18:10
(23/9141)
Ezért sem szeretek torrent oldalakra mászkálni és letölteni, itt is beraktam a linket, szándékosan fertõzik is virusokkal ezeket az oldalakat.
Válasz
Tegu 2014 dec. 19. - 10:16:07 Előzmény K. Judit
(22/9141)
Ja, olyan értelemben nem igazán, amire gondolsz szerintem, csak találtam pár érdekes oldalt, miért volt áldás és átok, inkább utóbbi a japán megszállás.
http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2010/08/30/generaciokon_keresztul_sem_gyogyulnak_a_tortenelmi_sebek/#.VJPqtEDhAA
"A 35 évig, a második világháború végéig tartó megszállás alatt a japánok kizsákmányolták a félszigetet: a terület ásványkincseit kiszipolyozták, általánosak voltak a földelkobzások, a lakosságot pedig – elsõsorban a második világháború alatt – kényszermunkára kényszerítették, sokakat a szigetországba hurcoltak, valamint tízezreket soroztak be a birodalmi hadseregbe is. Habár a korábban a külvilágtól elzárkózott, döntõen mezõgazdasági berendezkedésû, fejletlen félsziget a megszállás alatt kétségkívül modernizálódott – mely elsõsorban az ipar és az azt kiszolgáló infrastruktúra kiépítését, illetve például a közoktatás bevezetését jelentette –, a fejlesztések kizárólag a japán gazdaság egyre növekvõ szükségleteinek kielégítését szolgálták.

A gazdasági kizsákmányoláshoz hasonló mértékû volt a kulturális elnyomás, illetve a félsziget történelmének japán szájíz szerint való átírása, továbbá számos nagy értékû mûkincset is elraboltak a megszállók. Kínához hasonlóan Koreában is háborús bûnök ezrei köthetõk japán katonai jelenlétéhez: tömeggyilkosságok és kivégzések, nemi erõszak, fosztogatás és éheztetés kísérték a birodalmi hadsereg uralmát."
Válasz