Én egyik kategóriába sem tartozom, sem a látványorgia és akció nem tud lenyűgözni egy filmnél, ha mellette nincs komolyan bevonni képes atmoszféra (sőt, atmoszféra hiányában taszítanak is), sem hatalmas elvárásokkal a film elé ülő Dűne-rajongó nem vagyok, aki az Arrakis-szal fekszik és kel.
Számomra egyszerűen üres maradt a film, biztos sokakat be tudott vonni, hiszen ezért olyan népszerű és nem is tartom egy rossz alkotásnak, de a hibáitól eltekintve sem tudott megmozgatni bennem semmit, csak a nagyszabású mítoszépítést láttam, hosszasan, mégis összecsapva és tartalmatlanul, a karakterekben nem volt élet, a motivációk sok esetben kibontatlanok maradtak, a színészi játék nem volt rossz, de különösebben jó sem, a zenét nem találtam grandiózusnak, nyilván az atmoszféra hiányában, egyébként pedig a messiásvárással nem volt semmi bajom, nem a koncepció volt halvány a számomra, hanem a megvalósítása. És akkor jöttek még a forgatókönyvi hasra csapások a szitakötő űrhajókkal, a sivatagban való pont jókor történő megtalálással és a társaival, továbbá az aktualizálás szelleme is megjelent a produktumban, de azt meg kell adni, hogy túlzásba nem vitték, ha bele is nyúltak általa. Nem volt rengeteg hibája, de a középszerűsége mellett számomra ezek kitűntek.
Egyébként azon túl, hogy a nagy tömegeknek szánt alkotás révén nem agyonbonyolított, hanem közérthető, azt gondolom, hogy a sikerének az egyik kulcsa az űrsci-fi témája, ami persze meg van csavarva, de lényegében mégis csak űrsci-fi. Ez az elem nagyon sok embernél megmozgatja az izgalmi receptorokat, mert jó projekciós felület, a külső progresszióval, a technicizmussal kapcsolatos nézetek, elvárások miatt igen felkapott és közkedvelt terület.
Egyébként nekem még azzal sem volt nagy bajom, hogy ez csak egy fél film, egy felvezetés, mert mint első részt tudtam a saját értékén tekinteni és egy ilyen darabnak azt gondolom önmagában is működnie kell. Hasonlóan, ahogy egy filmnek adaptáció mivolta mellett is saját magától kell érvényesülnie, amelyik filmhez olvasni kell a könyvet is, az nem egy jó film.
Azt egyébként nem hiszem, hogy egy rendezőnek dolga a nagy tömegek igényeit kielégíteni (az alkotói önkifejezést, a saját vízió megvalósítását preferálom), főleg tekintve azt a körülményt, hogy a nagy tömegek ízlése, mint a vízfolyás befolyásolható és formálható is az idő elteltével, tehát nem valamiféle istenadta etalon. Nyilván egy ilyen darabnál a mai viszonyok között az a szokás, hogy a rendező a megszokott receptekhez igazodik.

Azt hiszem lukra futott a film: a - halálos iramban filmeken szocializált - nagyátlag unalmasnak tartja, a hardcore fanok pedig silánynak. Előbbi kevesli az akciót, utóbbi felszínesnek érzi a történetet.
Azt hiszem valahol a kettő közt van az igazság.
Nem olvastam előtte az alapul szolgáló művet, így nem voltak nagy elvárásaim, ellenben hallottam a könyvek, a világ komplexitásáról, így némileg bizonytalan is voltam és kíváncsi is egyszerre.
Azt kell mondanom, hiba lett volna kihagyni!
Katarktikus élmény volt! A 2015-os Mad Max kapcsán éreztem ilyet utoljára.
Zseniális díszletek, magávalragadó, egyedi látványvilág, pazar kosztümök.
Elnyújtott, szépen fényképezett vagóképek, parádés operatőri munka, felsejlett bennem a rendező Blade runner-je, ami szintén nagyon tetszett. Vizuális orgia, de nem a mainstream blockbusterek viszonylatában.
Hans Zimmer zenéi hihetetlen atmoszférát kölcsönöznek, már az első percekben is, ("de egyszercsak császári parancsra elmentek" ) mozis viszonyok közt ez nagyszerűen érvényesül.
Egyszerre minimalista, mégis monumentális.
A szereposztással kapcsolatban nem voltak elvárásaim, döntően jó volt a színészi játék, nem gondolnám, hogy komolyabb kritika érhetne bárkit.
Nagyon jól áll filmek vontatottság, örültem, hogy nem egy transzformesz kaliberű sci-fi-t láttam. Mintha hagyott volna néha kicsit elmerengni, átszellemülni. Néma csendben jöttünk ki a teremből, teljesen letaglózott.

Összességében elég sok kérdést hagyott, szerintem annak ellenére is, hogy ez csak az első etap volt, de a számtalan kérdés ami megfogalmazódott bennem arra sarkallt, hogy kezembe vegyem a könyvet. Hozzáteszem nem vagyok könyvmoly.
Pár napra rá be is ugrottam a könyvesboltba, és mostanra, hogy elértem a könyvnek arra a részére ahol a film lezárult, azt hiszem értem, vagy legalábbis érteni vélem a hardcore fanok elégedetlenkedését. Amit Herbert és ahogyan előad, nem lehet maximálisan vászonra vinni. Nem tudom, hogy ez egyetmlegesen igaz a könyvadaptációkra, vagy csak az író adta fel a leckét, de számomra bizonyos, hogy lehetetlen közvetíteni maradéktalanul amit ez a könyv nyújt. Vagy csak sok-sok órában.
‌Ennek fényében azt gondolom, hogy Villeneuve igyekezett átadni a lehető legtöbbet a rendelkezésre álló játékidőben. A szakralitás, a posztfeudális világ megjelenítése, - viszonyrendszerének kifejtése ha mélyen nem is - meglehetősen jól sikerültek. Egy-egy fejezet utólag hiányoltam a filmből.
‌A kötelező PC vonal nem volt túlzóan irritáló, bár a könyvet olvasva a nemek felcserélése több, mint furcsa, de inkább bocsánatos, (a könyv olvasása közben folyamatosan tudatosítanom kellett magamban: ez a karakter a szikár megjelésével, ősz szakállaval a fekete nő akit a filmben láttam) mint más karakterek jellegzetességeinek kihagyása, megváltoztatása, ami már inkább rendezői hanyagsagra enged következtetni. Gondolok itt a tintaliánsebhelyre, és a karakterhez tartozó hangszerre, vagy a mentát fizikai jellemzőire.
‌Nem tudom felróni hibának, - ismerve a könyv megírásának dátumát, és annak kultúralis hatásat a világirodalmra, filmiparra - , de borzalmasan elcsépeltnek érzem a kiválasztott, messiás sztoriját: Anakin, Frodó, Harry karaktereiből kaptunk már eleget az évek alatt. Ez is lehet a gyökere annak a véleménynek, ami unalmasnak, ötlettelennek tartja a történetet, és a központi karaktert és ami hatással van rám is. Jobban érdekel a Pault körülvevő világ, mint maga a szereplő, aztán ki tudja .. Mostanra a következő három könyvet is beszereztem, kíváncsian várom a végkifejletet, és nem kevésbé a film folytatását.

Villeneuve igyekezett kiszolgálni a nézők igényeit, de ha a két végpontot nézem, - az átlagot és a rajongókat - akkor egyiket sem sikerült maradéktalanul. Én, aki középen áll viszont gazdagodott egy meghatározó filmélménnyel, amiért borzalmasan hálás vagyok!

Jó szívvel ajánlom mindenkinek aki szereti a zsánert, úgy a filmet, mint a könyvet.


Zárógondolatként még: bárcsak a Star Wars új trilógiája is ebben a szellemiségben készült volna ..
‌

Jókat hallottam róla, azért néztem meg, szóval kapott bizalmat. Nem tudok eltekinteni a spirituális üzenetszerűségtől, ami kotnyeles módon jelen van a filmben. Valami homályos keleti megváltó indulását látjuk, oda illő rucikban és iszlámból ismerős nevekkel. Nekem, aki ismeri az egyedüli és igazi megváltót (Jézus Krisztus) ez a mahdi és a bugyuta életbölcsességek (pl. legyőzöd a félelmet, és utána már csak te maradsz) nem hogy kevesek, de idegesítők is egyben. Ráadásul a film maga a vélhetően nagy költségvetés és profizmus ellenére sem domborít valami nagyot, alig tudott bevonni, megkedveltetni a főszereplőt, vagy megemelni a puzusomat. Duncan szerintem sokkal szimpatikusabb és eredetibb volt, mint ez a cingár ficsúr. A woke baromságokat ne is említsük. Szóval a spirituális mélyrepüléstől eltekintve is egy erősen felejthető mozi. A visszatérő volt nekem ilyen. Nagy felhajtás, sok-sok majdnem és hidegen hagyás, miközben a mellékszereplő kimagaslott. De ott legalább tényleg szép tájak és zenék voltak. Itt csak sivatag.

Érdekes ez a kora újkorba oltott sci-fi univerzum, de nem az én világom. Kicsit A királyság sorozat beütése van a filmnek, pontosabban A királyságnak van Dűne beütése, de egyébként azon túl, hogy látványos, meg minden, nem egy különösebben emlékezetes darab (A királyságnak számomra sokkal erősebb, koherensebb, élőbb világa volt, mint a 21-es Dűnének). A színészi játék és a forgatókönyv sem az erőssége az alkotásnak (az utóbbi meglehetősen gyenge).
Meg lehet nézni, de ha az ember nem táplál mély érzelmeket a Dűne univerzuma iránt, akkor könnyen csak a hibákat találja meg egy nem kiemelkedő filmben. Persze ha táplál, lehet akkor is.

Portos értékelésekre abszolút nem kell adni, nem hitelesek.Lásd pl új Blade Runner 6,9! Ráadásul porton max csak párszázan szavaznak,az meg csepp a tengerben a nagyobb filmes oldalak szavazóbázisaihoz képest.Elhanyagolható számok ezek...

Számomra nézhetetlen volt, Denis Villeneuve művét az 1984-es Lynch féle verzióval összehasonlítva ez csak egy öncélú, üres utánérzés. Bár voltak benne látványos jelenetek, a CGI is kifogástalan, a hangeffektek szintén, hiányzott belőle a spiritusz - az a faktor, mely évtizedek múltán is nézhetővé tenné. Villeneuve sajnos nem David Lynch vagy Ridley Scott, csak egy középszerű iparos. Tipikus kommersz mai mozi, kicsit sem tudta megragadni a figyelmemet, az első harmadánál már nagyon fészkelődtem a székemben, de nem mentem ki a teremből, végigültem... hiba volt!!!
0/10

Ma megnéztük, nem kellett volna, rémesen unalmas, vacak volt.
Egy KFC menü ebből a pénzből pont kijött volna. Bár az sem jobb.

Tudom első rész, mondjuk ha ezt a jegy vétel előtt tudom, nem veszek mozijegyet.

Eddig abszolút pozitív a megítélése, bárkinek mutattam itthon a filmet.
(szigorúan hifi fejhallgatókkal, és 4K tv-n) Amit megjegyeztek páran, hogy a végére vártak volna még egy fordulópont-szerű eseményt. Emiatt volt egy kis hiányérzet, de a 2,5 óra alatt senki nem untakozott. Erős felvezetésnek jó a film. És a második részre meg fognak békélni vele a fanyalgók. Jobban járnak, ha csúcspontok helyett csak élvezik a látványt, és a hangokat. A Felhőatlasszal voltam így, hogy nem volt egy nagy "hűha élményen", ezért sokáig nem tudtam értékelni, hogy az eseményszálak (hat párhuzamos történet) tökéletesre sikerültek.

Sehol nem idéztem a könyvet.

Amint a film elkezdődik, kiírják, hogy ez csak az első része, ezzel mindenkit tisztában kell legyen. Legalább két kommented van, ahol válaszként csak ezzel reagálsz még olyan dolgokra is, ami nem csak tartalmi, de minőségi kritikát is megfogalmaz, és egyikben a könyvet idézed, hogy érthető legyen.

Készület ennek már folytatása is anno. A Dűne gyermekei pl dupla résszel. Nincsennek róla szép emlékeim. Vérszegény a sztori az a baj. Ráadásul én sokáig csak a játékot ismertem, aminek a lényege természetesen a háború volt. Ezek után a későbbiekben egy sivatagi szerelmes évődést nehezen venne be a gyomrom azzal a kékszemű vad szépséggel.

Semmit nem mentegettem.
Leírtam, hogy nem teljes a sztori. (amit mondjuk nem árt tudni annak aki belekezd)
Ne képzelj bele olyat amit nem írtam.

Én nem láttam az eredetit, valahogy kimaradt eddig ez a klasszikus. "Szűz" szemmel nekem ez a Star Warst idézi Szárnyas fejvadász hangulatában megjelenítve. Illetve mostmár tudom, honnan jött az ihlet a Tremors - ahová lépek szörny terem c. filmekhez.

Hagyjuk már ezt a mentegetőzést, hogy ez csak az első része, meg hogy olvassuk el a könyvet... nem mentesíti a hibái alól.

De hisz ez csak a sztori első fele volt.

Ha nem ragaszkodtak volna ennyire az eredeti történethez, és locsolnak még rá egy kis lóvét, olyan vizuális orgia lehetett volna belőle, hogy aligha lett volna panasz a 150 percesre nyújtott játékidőre. Így viszont aki most hallott először erről a filmről, vagy a könyvről, esetleg a játékról, az okkal lehet csalódott, mert lényegileg komoly felvezetést kapott a nagy semmi. Ez egy kő kemény dráma volt. Tulajdonképpen én jól laktam vele, mert a 84-es filmnek már illett egy jó rebut, és ezt a célt abszolút megugrotta. Ellenben némi csatatéri csihi-puhit el bírtam volna viselni néhány ezer fős statisztával. Sajna nagyon látszott rajta, hogy nem feneketlen a a költségvetés.

Komolyan mondom, ezek után csak Villeneuve-nek kéne rendeznie nagyszabású blockbustereket Hollywoodban. Viszont Hans Zimmert végre tiltsák már el a filmzeneszerzéstől, mert megint rombolt az élményen a szokásos BRRAAAM-BRRAAAM-jaival.

Nekem tetszett a film. Nagyon egyedit és az jó. Erre én 9/10 kap. :D

itt a teljes filmzene:
DUNE Official Soundtrack | Full Album - Hans Zimmer | WaterTower
https://www.youtube.com/watch?v=uTmBeR32GRA

Nemtom, valamiért egy kalap alá vettem a kettőt a rendező meg a gondolatvilág miatt. Akkor neked legalább volt egy jó estéd.