Téma: Eom Tae-woong

10/10
Lili49 2011 júl. 13. - 14:31:14 10/10
(4866/20906)
Nem tudom van-e konkrét ok. Vagy csak ott van egzisztencia,nyugodt élet, szerelem.Itt csak bonyolultabb lenne a helyzete.Én is csak az elsõt láttam, majd kiderül.
10/10
dabdi 2011 júl. 13. - 14:29:10 10/10
(4865/20906)
A pap egy kicsit gyanús...
Egyébként is mindig csak viccel. A legjobban a rajzfilmes angyal poén tetszett. :-)
10/10
dabdi 2011 júl. 13. - 14:26:54 10/10
(4864/20906)
Válasz:
Tény és való, hogy a filmben némileg érthetetlen a zseniális koreai mûszaki színvonal teljes hiánya a bürokráciában. A kérdés további aspektusaira egyelõre nem válaszolok. :-)
10/10
Lili49 2011 júl. 13. - 14:26:26 10/10
(4863/20906)
Teljesen megetettek vele. Utólag én is mondtam magamban,hogy ez jó volt.
juud 2011 júl. 13. - 14:26:09
(4862/20906)
ja-és a pap miért ellenzi annyira a hazakapcsolódását a kanadai srácnak???
juud 2011 júl. 13. - 14:23:28
(4861/20906)
erre kérdés:
mindkét fiu beadott keresési kérelmet a kanadai fiura azaz õ az anyujára?
két akta perszehogy nem fut össze, de azért ma már szgéppel összerendezhetõ lenne szerintem a cég rendszerében.
10/10
dabdi 2011 júl. 13. - 14:22:23 10/10
(4860/20906)
A folytatásban pedig megismerhettük a két fiú vérmérséklete közti különbséget.
Az egyik alázattal, belenyugvóan fogadta a csalódást, a másik pedig... láthatjuk a képen. :-)
10/10
dabdi 2011 júl. 13. - 14:19:15 10/10
(4859/20906)
Mit szóltatok ahhoz a jelenethez a hivatalban, amikor berendelték a két srácot, és hihetetlenül jó dramaturgiai érzékkel összevágták, ahogy nyílt a két ajtó? Aztán szegény nézõ meg hoppon maradt, mert hiába vártuk, hogy majd a fiúk egymásra találnak. Nekem nagyon tetszett! :-)
juud 2011 júl. 13. - 13:53:33
(4858/20906)
oké, így már helyén van, köszi
juud 2011 júl. 13. - 13:51:02
(4857/20906)
idõskori demencia -aztán a fajtákat nem tudom, mármint h mik a pontos kritériumok, és besorolások, de a térben -idõben orientáltság hiánya, meg a nevének ellenõrzése-olyan meleg szívvel teszi a fia!! de
azért óriási feszültség keletkezik-a tehetetlenség kitörése is nagyon remekül van megoldva! kell ez a kiüvöltés! mert különben összeroppanna.
/egyébként nekem egyik félelmem a jövõvel kapcsolatban pont ez a betegség/
volt az Iris c. film régebben-és hát sok híres, okos ember betegedett meg ebben.
de ez a fiam-férjem összekeveredése ezt fõként anya-fiú kapcsolatban láttam.
apa-lánya esettel nem találkoztam.
10/10
Lili49 2011 júl. 13. - 13:25:53 10/10
(4856/20906)
Ez az Alcheimer-kór az anyukájánál?
10/10
Lili49 2011 júl. 13. - 13:23:27 10/10
(4855/20906)
Látod ez fantasztikus, ha egy film arra késztet,hogy átértékelj és ha tudsz, változtass.
10/10
dabdi 2011 júl. 13. - 13:15:08 10/10
(4854/20906)
Ezt írtam pár hsz-szel korábban, hogy valami nem teljesen stimmel az életkorokkal.
Az viszont biztos, hogy a pap kint élt Kanadában, mert ismeri az ottani papokat. Szerintem magával vitte oda, csak aztán valamikor visszatért Koreába.
10/10
dabdi 2011 júl. 13. - 13:12:32 10/10
(4853/20906)
Gondoltam rád ennek kapcsán.
Nekem meg éppen lelkiismeret-furdalásom lett. Bár szerencsére nem kerültem még ilyen nehéz helyzetbe, nem kellett senkirõl gondoskodnom, de tudom, hogy sokszor türelmetlen vagyok a szüleimmel és más családtagjaimmal szemben is. Ez a film megmutatta nekem, hogy lehet ez másképp is.
10/10
dabdi 2011 júl. 13. - 13:08:45 10/10
(4852/20906)
A reggeli kép a Kilencfarkú rókából van. Azt is tervezzük nézni, mától/holnaptól.
juud 2011 júl. 13. - 13:04:59
(4851/20906)
a munkám kapcsán többször találkoztam ezzel a jelenséggel, márminthogy az idõs személy /legtöbbször a fiukat a férjükként hívják, említik, várják, -összekeverednek benne a személyek. és az érzések/
juud 2011 júl. 13. - 13:01:20
(4850/20906)
a kanadai srác itt maradt képe újra:
juud 2011 júl. 13. - 12:59:01
(4849/20906)
Kanadába került 2 évesen? akkor hogyan van a pappal olyan mély , személyes kapcsolata?
juud 2011 júl. 13. - 12:55:36
(4848/20906)
a véletlen találkozók /helyszín a "családtag keresõhivalat"/
10/10
Lili49 2011 júl. 13. - 12:55:02 10/10
(4847/20906)
Ez nekem megint nagyon személyes lett.
Errõl talán nem is kellene írnom.
Minket is úgy neveltek ,hogy az öregjeink mindennél fontosabbak.
Nagyon nehéz helyzeteket éltem meg,viszont cserébe egy nagyon jó érzést is kaptam azt,hogy mindent megtettem értük.