és hol vannak most az egyetemisták

Amikor a kisvárosi (akkor kb. 50 ezer lakos) egyetlen mozijának tábláin 1971-ben megjelent a plakát "Blutige Erdbeeren" felirattal, fogalmunk sem volt mi ez. De bementünk, és úgy jöttünk ki, hogy újból bementünk, többször is, de nem sokáig játszották. Ez ugyanis az egykori Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) történt, és fel nem tudtuk fogni, hogyan engedhettek meg akkoriban ott egy ilyen lázító nyugati filmet (utólag látva, ez kb. olyan döntés lehetett, mintha az NDK-ban játszották volna az 1984-es Top Secret-et, ami azért talán a legbrutálisabb paródiája az NDK-érának).
Ráadásul, ha minden igaz, az Eper és vért előbb játszották ott, mint itthon, pedig a két rendszer szabadságában volt árnyalatnyi különbség.
Lényeg: a film pont azt fejezte ki, amit mi akkoriban, egyetemistaként, éreztünk és tartottunk a világról. És ezért belénk is égett. Azórta persze számtalanszor megnéztük - a bevezető zene ma is a csengőhangom. Lehet fanyalogni rajta, de ennek nem az a lényege, hogy jelölték-e bármilyen nemzetközi díjra, hanem az, hogy a szereplők mi magunk voltunk, és ez kitörölhetetlen emlék (amit titokban ma is vissza visszasóvárgunk).

Tehát helyesen: megpróbálja manipulálni. Valamikor 40 éve láttam a filmet, a zenéjét kazettáról jól ismerem. Elhatároztam, hogy felfrissítem a filmről az élményemet, kár volt. A Lennon dal még rendben volt, de a Che Guevara képről és az egész bohóckodásról a seattle-i négerhiszti és a mai campusokon dívó PC és cancel culture jutott eszembe. Az utolsó fél órát már átpörgettem.

"manipulálja a még tiszta hitűeket" :D Mondd, kérlek, hogy lehet egy tiszta hitűt manipulálni? :D Akkor mégsem tiszta? Vagy nem hisz? :DD

Túlértékelt butaság. abszolút nem minőségi munka. plusz érzelmileg manipulálja a még tiszta hitűeket. pfuj

Te meg filmszakértő vagy. :D Egyébként ha nem érted, miről szól, mi a lényege az egésznek és ha valaki újranézi, miért teszi, akkor kár is magyarázni.

Már sohasem fogom újra megnézni. Képtelenség, hogy ugyan azt a hatást érje el, mint amikor először láttam. Engem csak a hajam miatt zaklattak, nem voltak erőszakos afférjaim. Ezek a korszakos kultuszfilmek és a rockzene csak és kizárólag anyám miatt nem határozta meg végérvényesen az életemet – mondjuk nem is bocsátottam meg neki soha a jófiúságom.

Ezt nagyon jól leírtad... szinte a gondolataimat közölted!

A siker titka nem mindig a profizmus, sõt.. Néha megmagyarázhatatlan, hogy egy "amatõr" mûvészeti alkotás miért talál hamarabb utat a közönséghez, mint egy jól megcsinált, "vérprofi" alkotás. Vajon mi volt a titka a hatvanas években a Beatles "fésületlen" zenéjének, hogy sokkszerûen maga alá gyûrte a kor "profi" táncmuzsikáját. Talán a lázadás ? Talán a hitelesség ? Az õszinteség ? Vagy mindezek együtt ? Ki tudná megmondani. És igaz az is, hogy a piackonformmá válás, egyben az igazi mûvészet halála is. Persze én elfogult vagyok, mert ez a film az én generációm krédója ugyanúgy mint az "Easy rider" vagy a Beatles és a Stones zenéje. és a példákat még tudnám sorolni. De gustibus, non est disputandum.

Az utolsó 10 perce üt igazán és durván megrázó.


7/10

Talán azért nem, mert a könyv gyenge, az operatõri munka szörnyû, a rendezés meg amatõr. De azért én örülök, hogy van akinek tetszik. Nézze sokat. Én soha többet.

Az 1968. évi Francia Diáklázadás mintájára az amerikai egyetemeken is követelésekkel álltak elõ a diákok.
A miérrte nekem adott támpontot a film.:)
De hagy mondja tõlem okosabb.:
"Eper és vér

Karcsai Kulcsár István

A film címének elsõ szava egy nagy amerikai egyetem dékánjának kijelentésére utal, aki a hatvanas évek vége felé ezt mondta: „Hogy a diákok igennel vagy nemmel szavaznak-e valamirõl, csak annyit számít nekem, mintha azt közölnék, hogy szeretik-e az epret.” A derék egyetemi elöljáró igencsak rosszkor nyilatkozott meg ilyen módon, hiszen az 1968-as európai diáklázadások hatása ekkor már az amerikai egyetemek területén belül, a campusokon is érzõdött, sõt a hivatalos politikával elégedetlen fiatal lázongok tüntetései a városok utcáira is átcsaptak. A címben szereplõ vér talán nem is szorul magyarázatra, ha a tüntetések elleni rendõri brutalitásra gondolunk. A hatvanas évek végének ezt a lázas hangulatát idézi fel Stuart Hagmann filmje. A rendezõ, több feltûnést keltõ reklámfilm után, huszonnyolc éves korában forgatta ezt az elsõ játékfilmjét. 1970-ben Cannes-ban Gaál István Magasiskola címû filmjével megosztva a zsûri díját nyerte vele. Nyugtalanító, érdekes alkotás, bár nem mentes attól a szokványcsillogástól, felületesebb hatáskeltéstõl sem, mely sajátja az ilyenfajta új-hollywoodi filmeknek, melyekben a lázadás és az ellene fellépõ brutalitás ábrázolása, jól átgondolt számítások után, hirtelen szalonképessé vált.

Egyáltalán nem veszem kötekedésnek, inkább együtt gondolkodásnak. Persze, a diák " forradalmak" miden korban elindítottak olyan mozgásokat melyek gyökerei voltak a felnõtt megmozdulásoknak. Jogos, hogy mivel mi Európában élünk ez a kitekintés is fontos. A francia diáklázadás a meglevõ társadalmi kereteket feszegette és természetesen -bár ezt annyira nem szokták publikálni- a szexualitás forradalmát is. Elég ha megnézzük Bertolucci Álmodozókját.
Persze voltak radikális diákok és már már kissé nevetségesen hangzik, hogy a kiváltó ok a nantere-i diákok szabad bejárást követeltek a lányok szobáiba.
Innen már a forgatókönyv azonos minden ilyen megmozdulással: barikádok , rendõrség, összecsapások, követelések, megosztottság. Május 13.-ra már 750.000 ember mozdult meg, a média is csatlakozott De Gaulle féle világ szétesni látszott és új politikai kultúrát teremtett.
Gilles Lipotevsky mondta: "Az egész egy közös álom volt, közös siker és közös kudarc. Diáklázadásként nem volt jövõje, de megteremtette a kulturális liberalizmus alapjait", megjegyzem ez a mostani állapotban nem túlzok ha szitokszónak számít.
Kevesen tudják azt is , hogy az 1956. évi Forradalom eszmei magját is a diákság, egyetemi fiatalok képezték, koránt sem közismert az a 16 pont amit szegedi egyetemisták fogalmaztak majd az MEFESZ hagyta jóvá 1956 október 20. a BME falai között.

A 16 pont a következõ volt (több szövegváltozat is elterjedt):

Vonják ki a szovjet csapatokat! (Ezt kiáltozták hozzá:"Ruszkik haza!")
Új, alulról kiinduló választások legyenek az MDP-ben (Magyar Dolgozók Pártja)! Válasszanak új KV-t (Központi Vezetõséget), hívják össze a pártkongresszust!
Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista-rákosista bûnösöket váltsák le!
Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében! Vonják felelõsségre Rákosit!
Általános, egyenlõ, titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyûlést, sztrájkjogot!
Vizsgálják fölül a magyar–szovjet, illetve a magyar-jugoszláv kapcsolatokat a kölcsönös be nem avatkozás jegyében!
Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján!
Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerzõdéseket (a magyar közvélemény nem tud semmirõl), a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról! (az 1947. április 10-ei párizsi békében foglalt jóvátétel tízszeresét rabolták el!)
Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás létminimumot!
Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg vállalkozók kapjanak a TSZCS-kkel egyenrangú támogatást!
Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a SZU-ba (Szovjetunió) hurcolt foglyokat!
Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot! Ismerhesse meg mindenki saját káderadatát!
Távolítsák el a Sztálin-szobrot! Helyére 1848–49-es emlékmû kerüljön!
Új, nemzeti jellegû címert! A katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelõ egyenruhát! Március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet!
Szolidaritást a lengyel néppel!
Október 27-én üljön össze egy országos diákkonferencia, ahol megvitatják a követeléseket!
Innen már gyorsan peregnek az események tüntetések okt. 23. A többi meg már történelem.....
A bûnös ás bûnkeresés pedig elvileg a politika "csinálóinak feladata lenne, lett volna az, hogy ez 1990- tõl nem valósult meg az hosszú sorban felvonultatható politikai elit bûne.

Semmiképpen sem szeretnék kötekedni (úgy gondolom annak nem ez a megfelelõ hely), viszont elgondolkodtatásképpen szeretném bedobni a köztudatba 1956-ot, ha már Magyarországot emlegetjük, utána mellé tehetjük a filmben és a világ más tájain (1968-ban) történteket. Ki mit tett, hogyan és mennyire volt bátor. Kik áldozták fel az életüket a hazájukért, és a nemzet szabadságáért, és ma ki tenné ezt meg közölünk...ki lenne képes a halállal farkasszemet nézni az elveiért. mindenképpen érdemes ezen elgondolkodni, és egy pillanatra magunkba nézni. Köszönöm a figyelmet.

Csodálom, hogy ez a kultfilm nem söpört be díjakat??

30 éve hajtom e filmet. Tudnál segíteni ebben?

Csak kiegészítésként:
Martin Luther Kinget is 1968 tavaszán lõtték le egy memphis-i szálloda erkélyén.

Szia,
Le tudod nekem másolni ezt a filmet, ha meg van még neked?

Sziasztok,
Meg van valakinek ez a film, le tudnátok másolni nekem?