és hol vannak most az egyetemisták

Tehát helyesen: megpróbálja manipulálni. Valamikor 40 éve láttam a filmet, a zenéjét kazettáról jól ismerem. Elhatároztam, hogy felfrissítem a filmről az élményemet, kár volt. A Lennon dal még rendben volt, de a Che Guevara képről és az egész bohóckodásról a seattle-i négerhiszti és a mai campusokon dívó PC és cancel culture jutott eszembe. Az utolsó fél órát már átpörgettem.

"manipulálja a még tiszta hitűeket" :D Mondd, kérlek, hogy lehet egy tiszta hitűt manipulálni? :D Akkor mégsem tiszta? Vagy nem hisz? :DD

Túlértékelt butaság. abszolút nem minőségi munka. plusz érzelmileg manipulálja a még tiszta hitűeket. pfuj

Te meg filmszakértő vagy. :D Egyébként ha nem érted, miről szól, mi a lényege az egésznek és ha valaki újranézi, miért teszi, akkor kár is magyarázni.

Már sohasem fogom újra megnézni. Képtelenség, hogy ugyan azt a hatást érje el, mint amikor először láttam. Engem csak a hajam miatt zaklattak, nem voltak erőszakos afférjaim. Ezek a korszakos kultuszfilmek és a rockzene csak és kizárólag anyám miatt nem határozta meg végérvényesen az életemet – mondjuk nem is bocsátottam meg neki soha a jófiúságom.

Ezt nagyon jól leírtad... szinte a gondolataimat közölted!

A siker titka nem mindig a profizmus, sõt.. Néha megmagyarázhatatlan, hogy egy "amatõr" mûvészeti alkotás miért talál hamarabb utat a közönséghez, mint egy jól megcsinált, "vérprofi" alkotás. Vajon mi volt a titka a hatvanas években a Beatles "fésületlen" zenéjének, hogy sokkszerûen maga alá gyûrte a kor "profi" táncmuzsikáját. Talán a lázadás ? Talán a hitelesség ? Az õszinteség ? Vagy mindezek együtt ? Ki tudná megmondani. És igaz az is, hogy a piackonformmá válás, egyben az igazi mûvészet halála is. Persze én elfogult vagyok, mert ez a film az én generációm krédója ugyanúgy mint az "Easy rider" vagy a Beatles és a Stones zenéje. és a példákat még tudnám sorolni. De gustibus, non est disputandum.

Az utolsó 10 perce üt igazán és durván megrázó.


7/10

Az 1968. évi Francia Diáklázadás mintájára az amerikai egyetemeken is követelésekkel álltak elõ a diákok.
A miérrte nekem adott támpontot a film.:)
De hagy mondja tõlem okosabb.:
"Eper és vér

Karcsai Kulcsár István

A film címének elsõ szava egy nagy amerikai egyetem dékánjának kijelentésére utal, aki a hatvanas évek vége felé ezt mondta: „Hogy a diákok igennel vagy nemmel szavaznak-e valamirõl, csak annyit számít nekem, mintha azt közölnék, hogy szeretik-e az epret.” A derék egyetemi elöljáró igencsak rosszkor nyilatkozott meg ilyen módon, hiszen az 1968-as európai diáklázadások hatása ekkor már az amerikai egyetemek területén belül, a campusokon is érzõdött, sõt a hivatalos politikával elégedetlen fiatal lázongok tüntetései a városok utcáira is átcsaptak. A címben szereplõ vér talán nem is szorul magyarázatra, ha a tüntetések elleni rendõri brutalitásra gondolunk. A hatvanas évek végének ezt a lázas hangulatát idézi fel Stuart Hagmann filmje. A rendezõ, több feltûnést keltõ reklámfilm után, huszonnyolc éves korában forgatta ezt az elsõ játékfilmjét. 1970-ben Cannes-ban Gaál István Magasiskola címû filmjével megosztva a zsûri díját nyerte vele. Nyugtalanító, érdekes alkotás, bár nem mentes attól a szokványcsillogástól, felületesebb hatáskeltéstõl sem, mely sajátja az ilyenfajta új-hollywoodi filmeknek, melyekben a lázadás és az ellene fellépõ brutalitás ábrázolása, jól átgondolt számítások után, hirtelen szalonképessé vált.

Egyáltalán nem veszem kötekedésnek, inkább együtt gondolkodásnak. Persze, a diák " forradalmak" miden korban elindítottak olyan mozgásokat melyek gyökerei voltak a felnõtt megmozdulásoknak. Jogos, hogy mivel mi Európában élünk ez a kitekintés is fontos. A francia diáklázadás a meglevõ társadalmi kereteket feszegette és természetesen -bár ezt annyira nem szokták publikálni- a szexualitás forradalmát is. Elég ha megnézzük Bertolucci Álmodozókját.
Persze voltak radikális diákok és már már kissé nevetségesen hangzik, hogy a kiváltó ok a nantere-i diákok szabad bejárást követeltek a lányok szobáiba.
Innen már a forgatókönyv azonos minden ilyen megmozdulással: barikádok , rendõrség, összecsapások, követelések, megosztottság. Május 13.-ra már 750.000 ember mozdult meg, a média is csatlakozott De Gaulle féle világ szétesni látszott és új politikai kultúrát teremtett.
Gilles Lipotevsky mondta: "Az egész egy közös álom volt, közös siker és közös kudarc. Diáklázadásként nem volt jövõje, de megteremtette a kulturális liberalizmus alapjait", megjegyzem ez a mostani állapotban nem túlzok ha szitokszónak számít.
Kevesen tudják azt is , hogy az 1956. évi Forradalom eszmei magját is a diákság, egyetemi fiatalok képezték, koránt sem közismert az a 16 pont amit szegedi egyetemisták fogalmaztak majd az MEFESZ hagyta jóvá 1956 október 20. a BME falai között.

A 16 pont a következõ volt (több szövegváltozat is elterjedt):

Vonják ki a szovjet csapatokat! (Ezt kiáltozták hozzá:"Ruszkik haza!")
Új, alulról kiinduló választások legyenek az MDP-ben (Magyar Dolgozók Pártja)! Válasszanak új KV-t (Központi Vezetõséget), hívják össze a pártkongresszust!
Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista-rákosista bûnösöket váltsák le!
Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében! Vonják felelõsségre Rákosit!
Általános, egyenlõ, titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyûlést, sztrájkjogot!
Vizsgálják fölül a magyar–szovjet, illetve a magyar-jugoszláv kapcsolatokat a kölcsönös be nem avatkozás jegyében!
Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján!
Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerzõdéseket (a magyar közvélemény nem tud semmirõl), a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról! (az 1947. április 10-ei párizsi békében foglalt jóvátétel tízszeresét rabolták el!)
Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás létminimumot!
Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg vállalkozók kapjanak a TSZCS-kkel egyenrangú támogatást!
Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a SZU-ba (Szovjetunió) hurcolt foglyokat!
Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ újságot! Ismerhesse meg mindenki saját káderadatát!
Távolítsák el a Sztálin-szobrot! Helyére 1848–49-es emlékmû kerüljön!
Új, nemzeti jellegû címert! A katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelõ egyenruhát! Március 15. legyen nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet!
Szolidaritást a lengyel néppel!
Október 27-én üljön össze egy országos diákkonferencia, ahol megvitatják a követeléseket!
Innen már gyorsan peregnek az események tüntetések okt. 23. A többi meg már történelem.....
A bûnös ás bûnkeresés pedig elvileg a politika "csinálóinak feladata lenne, lett volna az, hogy ez 1990- tõl nem valósult meg az hosszú sorban felvonultatható politikai elit bûne.

Semmiképpen sem szeretnék kötekedni (úgy gondolom annak nem ez a megfelelõ hely), viszont elgondolkodtatásképpen szeretném bedobni a köztudatba 1956-ot, ha már Magyarországot emlegetjük, utána mellé tehetjük a filmben és a világ más tájain (1968-ban) történteket. Ki mit tett, hogyan és mennyire volt bátor. Kik áldozták fel az életüket a hazájukért, és a nemzet szabadságáért, és ma ki tenné ezt meg közölünk...ki lenne képes a halállal farkasszemet nézni az elveiért. mindenképpen érdemes ezen elgondolkodni, és egy pillanatra magunkba nézni. Köszönöm a figyelmet.

Csodálom, hogy ez a kultfilm nem söpört be díjakat??

30 éve hajtom e filmet. Tudnál segíteni ebben?

Csak kiegészítésként:
Martin Luther Kinget is 1968 tavaszán lõtték le egy memphis-i szálloda erkélyén.

Szia,
Le tudod nekem másolni ezt a filmet, ha meg van még neked?

Sziasztok,
Meg van valakinek ez a film, le tudnátok másolni nekem?

Nekem megvan a filmgyûjteményemben.

1968. írunk.
Mi itt kicsiny Magyarországunkon elõbûvészkedtünk egy új gazdasági mechanizmust.
A szomszédban Svobodát választják államfõnek.
Los Angelesben merénylet áldozata lett Robert F. Kennedy elnökjelölt, az egykori elnök öccse.
A Varsói Szerzõdés csapatai szovjet vezetéssel 200 000 katonával, 5000 harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a (prágai tavasz néven emlegetett) demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentõsebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erõk vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerzõdés fõparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadmûveletbõl.
Diáklázadás Belgrádban és más egyetemi városokban, már közelítünk is az Eper és vérhez.
Mi meg itt ülünk a moziban szép konszolidált csendben és bámuljuk s filmet, lehet ilyen is?
Lehet szervezõdni, diákok összefoghatnak közös cél érdekében, mi meg vagy KISZ tagok vagyunk, Május 1. felvonulunk és szeretjük a sört meg a virslit mustárral.
Persze Egyetemekre is járunk, jóféle klubokban beszéljük meg az élet nagy dolgait, de ezen kívül kösz jól megvagyunk.
Kockáról kockára próbáljuk elsajátítani a lázadás tudományát, álmodozunk , hogy nekünk is lesz majd Lindánk aki a szabadságot vagy a lázadást testesíti meg, és öntudatlanul is általa részesévé válunk a lázadás mámorának.
Vászonról tanulmányozzuk a lehetõ viselkedési formákat: az elsõ "suhintásra" elfutó magatartását, a cselszövõjét vagy akár az életét is feláldozó fiatal típusát.
Bámuljuk azt, hogy ezek a srácok mertek egyéniségek lenni, vállalva döntéseiket, vagy akár azt, hogy ez nekik osztályrészül jutott.
Nekem kb. ennyi jutott anno eszembe errõl a filmrõl.