Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Fekete hattyú

Spoiler
offtopic
olahmiki1959 2015 febr. 14. - 18:50:41
(531/611)
Szerintem ezt te direkt csinálod, de én baromra élvezem a dolgot, mert intellektuális erõfeszítésre kényszeríted az embert. Mindig mondasz valami vitára, polémiára ingerlõ mondatot, amire aztán reagálni kell.:D
"Rothadó kapitalizmus?"...
Nem hiszem.
De ha már itt tartunk, a nevelés megkérdõjelezhetõ mivolta, az igazi érzelmek hiánya, az elhidegülés igenis jelen van az amerikai társadalomban, és ez a filmjeikben is leképezõdik.

A kisgyerekeket csecsemõ koruktól kezdve külön szobában altatják - amely szoba nagyon sokszor az épület másik szárnyában, vagy egy másik emeleten! található, a gyerek éjszaka a halálos csendben nézi a feje felett a plafont, az utca fényeit, a szoba félhomályának árnyait, fél, bizonytalan, a frusztrációk már ekkor elkezdenek dolgozni benne, amik késõbb esetleg egész életére kihatnak - horror filmek nagyon sokszor ilyen motívumokkal kezdõdnek.
Késõbb a család állandóan költözködik - Amerikában megszokott dolog, hogy a családfõ egy távoli helyen, esetleg másik államban kap munkát - emiatt a gyerek két-három évenként új iskolába kerül, új osztálytársak közé, de mire igazi barátokra tenne szert, már újból költözni kell.
Emiatt megszokja, hogy ne kötõdjön szorosan senkihez, mert annál nehezebb az elszakadás.

Amerikában gyakorlatilag minden fiatal tûkön ülve várja, hogy végre betöltse a 18. életévét, és másnap elköltözhessen a szüleitõl - kint élõ, közeli rokonainkkal is ugyanez történt, tehát élõ a példa, mind a 3 gyerek azonnal elköltözött otthonról, amint lehetett.

És a példák hosszan folytathatóak.:D
Úgyhogy rothadó kapitalizmusról nem beszélnék - legalábbis itt és most nem, - de az emberi viszonyok felületességérõl, kiüresedett mivoltáról, frusztrációk, gátlások, kisebbrendûségi érzések kialakulásáról annál inkább...:)
Válasz
Edmond Dantes 2015 febr. 14. - 16:35:51
(530/611)
http://en.wikipedia.org/wiki/Academy_Award_for_Best_Actress#2010s
JL filmjét nem láttam, a másik hármat igen, azok a lányok nagyon jók voltak, talán be is írtam. NP-nél talán azt díjazták h fizikailag is megszenvedett a szerepben, a sikerért. Amint szeretnek díjazni hiteles betegség-ábrázolásokat, lefogyásokat, meghízásokat, metamorfózisokat...meg persze kimagasló alakításokat. A film asszem nekem se tetszett anno és nem is díjazták az ítészek se. Érdekes világban játszódó szerepfilm, némi thriller beütéssel, ha jól emlékszem.

"...ott tényleg ennyi, zárt intézeti kezelést igénylõ, frusztrált, mindenféle lelki problémákkal bajlódó, ön-és közveszélyes ember mászkál szabadon az utcán?..."

Na ugye, Lenin is megmondta! Rothadó kapitalizmus. Szerencsére nálunk ilyesmirõl szó sincs...habár a filmjeink kb 50 éve tele vannak ilyen figurákkal és jelentõs részük ilyen világban játszódik...itthon.
Mostantól együtt figyeljük, kik és hányan küldenek majd innen...oda, oké?
Válasz
olahmiki1959 2015 febr. 14. - 15:26:29
(529/611)
Felemás érzéseim vannak a filmmel kapcsolatban.

Elõször is, kövezzenek meg érte, de én nem éreztem Natalie Portman színészi játékát olyan súlyúnak, ami miatt Oscar-díjat kellett kapnia - az igaz, hogy nem tudom, abban az évben kik voltak a többi jelöltek, lehet, hogy abból a mezõnybõl kimagaslott.
A film elsõ óráját ugyanazzal az ijedt, világfájdalmat kifejezõ arccal játszotta végig (az 50-es években készült indiai romantikus filmekben vágtak ilyen arcot a fõszereplõ nõk, amikor a két szemöldök állandóan felszalad a homlokra, mintha egy háromszöget zárna be, és a nõ fátyolos arckifejezéssel néz le a beteg gyermekére), a balett szerepe szerinti két ellentétes karaktert - a fehér, ártatlan, tiszta lányt, és a bûnös, érzéki, romlottat nem ábrázolta eléggé markánsan, holott az lett volna a poén, hogy két teljesen eltérõ figurát hozzon ki magából.
Hogy a nézõk szeme láttára változzon át a figura, arcjátékban, érzékiségben, a mozgás dinamikájában.
Az ártatlanság és a csábítás, a szendeség és a kéjvágy, a tökéletesen finom mozdulatok, és a féktelen zabolátlanság kettõssége kellett volna, hogy megjelenjen az alakításban.
Nyomokban - de csak nyomokban, halványan, - jelentek meg ezek a különbségek a Natalie Portman által játszott lány figurájában, amit én egy elszalasztott lehetõségnek gondolok.:D

A film úgy nagyjából tetszett, de egyáltalán nem gondolom, hogy "nagy film", maradandó, emlékezetes film lenne, - a történet is hagy némi kívánnivalót maga után, - az viszont felmerült bennem - már nem elõször, különösen, amikor amerikai filmeket látok, - hogy ott tényleg ennyi, zárt intézeti kezelést igénylõ, frusztrált, mindenféle lelki problémákkal bajlódó, ön-és közveszélyes ember mászkál szabadon az utcán?...:)

Az egész filmben nekem talán Vincent Cassel figurája és alakítása tetszett a legjobban, bár az õ karakterét is sokkal jobban ki lehetett volna bontani.:D
Nálam a film 7 pont.
Válasz
olahmiki1959 2015 febr. 14. - 08:27:30 Előzmény szingh
(528/611)
Vagy, ha már címszerep, akkor miért nem "A tavak hattyúja"?...
Annak legalább lenne valami értelme...:D
Válasz
szingh 2015 febr. 13. - 20:02:06
(527/611)
"...Nina elnyeri a Hattyúk tava elõadás címszerepét."
Tehát õ a tó.
Biztos, hogy minden félkegyelmûnek szinopszist kell írnia?
Válasz
csabaga 2014 dec. 30. - 18:24:34
(526/611)
Pontosan ezt érzem én is.Kár,hogy a film nem igazán erre van kihegyezve.
Válasz
kybuck 2014 dec. 30. - 02:24:15
(525/611)
Spoilerek!
Ami nekem feltûnt, hogy a fõhõsnõ helyzete pont olyan, amitõl minden jóérzésû vagy valamilyen önérzettel rendelkezõ ember azonnal menekülne. Fontos rögtön elhessegetni azt a sztereotípiát, hogy minden otthon, vagy a szüleivel lakó embert a szülei tartják a markában és nem engedik kiteljesedni a saját személyiségét, épp ezért erõsített szerintem túlzóan és kicsit sablonosan rá a cselekményre ez az élethelyzet. Ettõl persze ez még lehet egy valós állapot, ami végig a szakmai közegben marad, hisz anyu is az volt, mint a lányka, de neki nem jött össze az, ami a lánynak igen, ezt a feszültséget keltõ dramaturgiát megint csak láttuk már számos helyen korábban. Hogy aztán a lány valszeg borderline személyiségzavara ennek tudható be, vagy eleve megvolt, amire anyu, kollegina és a Nagy Szerep rátett még egy-két-három lapáttal nem derül ki egyértelmûen, de az a végkövetkeztetés, hogy "egy jó szerepért meg kell halni" egyáltalán nem vonzó vagy tanulságos üzenet, számomra inkább azt üzente a film (sok más egyéb történettel egyetemben), hogy ha nem figyelünk egymásra a végén csak akkor vesszük észre, hogy valakivel nincs minden rendben, amikor már túl késõ, és aztán sajnálkozhatunk, hogy miért nem figyeltünk rá oda jobban! Ez a film is az elszalasztott odafigyelés üzenete: valaki az életét is feláldozza, hogy megfeleljen másoknak, mert azok nem veszik észre, hogy õ csak ilyen áron tud az elvárásaiknak megfelelni, de akkor már késõ! Sajnálatos, szomorú üzenet.
Válasz
Protker 2014 nov. 13. - 18:57:26 Előzmény tutub
(524/611)
Huh... A napokban megnéztem. Lenyûgözõ.Film még ekkora hatással még nem volt. Még most 1 nappal késõbb is borsódzik a hátam. Egyszerûen elképesztõ az egész színészgárda, a jelmezek, no meg a zenék. 10/10
Válasz
1/10
tutub 2014 okt. 03. - 20:01:00 1/10
(523/611)
Perverz emberek gyülekezete, nagyon beteg film.
Válasz
Smonika 2014 szept. 18. - 18:34:16 Előzmény breeder
(522/611)
Pedig egyszerû a válasz :) A balettcipõk orrában van egy kemény betét, ezért tudnak olyan "könnyedén" lábujjhegyre állni a balettosok.
Ettõl függetlenül osztom, hogy a balett igencsak embert próbáló, de gyönyörû tevékenység. Én balettoztam gyerekkoromban, és õszintén bánom, hogy abbahagytam.
Válasz
10/10
lafemme 2014 szept. 07. - 16:29:12 10/10
(521/611)
Borzasztóan nyomasztó és megrázó ez a film, csak nagyon kiegyensúlyozott lelkiállapottal ajánlanám a megnézését.
Natalie Portman megérdemelte az Oscart, elképesztõen finom és élethû a játéka. A rendezés és a dramaturgia kiváló, a film elejétõl a csúcspont és a záróakkord elõkészítése olyasvalami, ami csak egy zseni agyából pattanhat ki, de Aronofsky-tól nem is lehetne mást várni. Furcsa egy nemrégiben készült filmre ilyet mondani, de alapmû, nem véletlenül elemzik filmes szakokon.
10/10
Válasz
csabaga 2014 szept. 01. - 17:14:59 Előzmény breeder
(520/611)
Valaki egyszer felvetette,a filmes szakmához balett alapokat kapó embereket kellene választani,nem lenne az a sok magának mindent megengedõ "sztár".

Pl.M.Monroe,aki az életében nem ért oda sehová pontosan.Még Kennedy születésnapi ünnepségérõl is elkésett.
Ezért nem adott át sohasem semmilyen díjat.
Egy Oscar gálán nem lehet órákat várni,mire méltóztatik megjelenni.
Válasz
8/10
breeder 2014 aug. 31. - 20:23:06 8/10
(519/611)
"Két késés és már a legnagyobb tehetséget is kihajítják."

Persze, megbízhatatlanok nem kellenek!

..És ugye a balett nagyon sok gyakorlást igényel, ott nem lehet kihagyni edzéseket!
Válasz
csabaga 2014 aug. 31. - 17:24:41
(518/611)
Még két ismert színésznõ:

Shirley MacLaine
Leslie Caron

Mikor Hepburn nem mert belevágni a Gigi színpadi változatába,azt mondták neki,ha balettozott,akkor tud keményen dolgozni,és nagy baj már nem lehet.
Késõbb õ is úgy emlékezett,akkor tanult fegyelmet,pontosságot.Ez a filmezésnél is jól jött.

Egy film a táncosnõk kemény életérõl:Waterloo Bridge

Két késés és már a legnagyobb tehetséget is kihajítják.
Válasz
8/10
breeder 2014 aug. 30. - 19:00:46 8/10 Előzmény csabaga
(517/611)
Akirõl tudok, hogy színész, és balettozni tanult, az Jean-Claude Van Damme!

Õ állítólag 16 évesen kezdte és még 5 évig folytatta!

Saját bevallása szerint annyira kemények a balett foglalkozások, hogyha azokból egyet túlélsz, akkor bármely más edzést kibírsz.

Na most ha Van Damme ezt állítja, akkor abban biztos lehet valami igazság.

Én egyébként mindig csodáltam a balett táncosokat.
Sosem tudtam igazából felfogni, hogy hogyan képesek a lábfejükön megtartani a saját testsúlyukat!
Úgy gondoltam hallatlan akaraterõre és persze nagyon sok kitartásra van szükség, hogy valakibõl igazi, elsõosztályú balett táncos legyen! :)
Válasz
csabaga 2014 aug. 30. - 17:36:09
(516/611)
Volt egy-két neves színésznõ,aki balett táncosként kezdte.

Audrey Hepburn a körmösre emlékezik,ha nem tartotta magát egyenesen.

Viszont látták,hogy nem tudja behozni a háború miatti lemaradását,és ezt éreztették is vele.
Ezt õ is észrevette,és ezért választott más pályát.

Õ is mondta,ha sokat gyötri magát,akkor talán viszi valamire,de rájött,ez nem éri meg.Bár az anyja tõle is a maximumot várta.De Audrey erõs egyéniség volt,ki tudott kerülni a befolyása alól,míg Nina nem.
Válasz
8/10
breeder 2014 aug. 30. - 17:11:36 8/10
(515/611)
Ez a túlhajszoltság valóban inkább a tini énekeseknél és tini filmsztároknál szokott elõfordulni,.

De úgy emlékszem, hogy íróról is láttam már hasonló filmet, hogy a kiadója agyonhajszolta, és az végül alkoholista lett és részegen össze-vissza hallucinált.

A balett táncosokról inkább azt gondolná az ember, hogy azok jobban képesek az önfegyelemre. Ott nem történhetnek meg hasonló esetek, mint a filmben. De persze kitudja. Végül is a túlzott önmarcangolás is lehet káros...
Válasz
csabaga 2014 aug. 30. - 16:41:34
(514/611)
Igen,mindenki csak hajtja õt,voltaképpen egy olyan dologra kényszerítik,amire nem igazán alkalmas és ebbe tönkremegy.

Folytatás:Súlyos depresszió,ital,drog,öngyilkosság...

Hasonlóan sok más általad is írt tinisztárokhoz.
A rendezõ itt is a sötét oldallal foglakozik,csak egy viszonylag "ártatlan" közegbe helyezi,és számomra ez zavaró.
Ha mondjuk Nina egy énekesnõ lenne?
Válasz
8/10
breeder 2014 aug. 30. - 16:21:16 8/10
(513/611)
Azt nem vitatom én sem, hogy Nina képzelgései már túlmennek azon a ponton, amire azt szoktuk mondani, hogy egy kis depresszió, majd túl lesz rajta, majd kigyógyul belõle, majd elmúlik. De pont ez a döbbenetes a filmben, hogy ezekrõl a fura képzelgésekrõl egyedül csak a lány tud. Az anya mintha nem akarna tudomást venni arról, hogy a lánya pszichésen beteg...

Ez a sztori azokat a tinisztárokat juttatja eszembe, akiket a szülõk belehajszoltak a sikerbe, majd azokból késõbb felnõttként alkoholista vagy drogos lett vagy egyszerre mind a kettõ.
Válasz
8/10
Canna 2014 aug. 28. - 17:14:24 8/10
(512/611)
Már a Thrillerbõl le lehetett vonni a film hangulatát. Tetszett, azért, mert nem volt sablonos, nem volt mindennapi. Jó kis film volt.


8/10
Válasz