Spoiler következik. Kéretik csak azok olvassák akik látták!!! (én szóltam)
Elõször is, szerintem tökre jó film. Nem egy korszakalkotó, de vállalható. Szóval nem bántam meg. Viszont... nem értek valamit. Mégpedig azt, hogy Jack Harpernek miért kellett dron-okat szerelnie? Idegen szemmel nézve mi értelme volt annak, hogy egy emberrel teszik helyre a szétlött gépeket??? A dront nem tudta volna egy dron javitó robot megcsinálni? Ez csak sima gerillaharc lett volna Jack Harper nélkül. Nemde?

Ma néztem (néztük) meg moziban. (Nagy kár, hogy nálunk nem adják IMAX-ben, hamár 4K-s kamerákkal vették fel "specially formatted for IMAX")
Elképesztõen jó volt a film, a zenével együtt nagyon ütõs volt! Sok érdekes fordulat is van a filmben, az utolsó pillanatig értek meglepetések, ez aztán az igazi sci-fi. Tudtam, hogy a zene és a kép nagyon jó lesz, dehogy még a történet is ilyen izgalmas legyen, na ezt nem gondoltam.
Sokan hozták fel példának a Hold címû filmet, tény, hogy hasonlít, és azt is szeretem, de ez kb. háromszor olyan jó. Mostantól ez is az egyik kedvenc filmem(AVATAR, Tron, A Sziget, Terminator 1-3, Az utolsó Szamuráj(ez tudom teljesen más mûfaj) - ilyenek a kedvenc filmjeim), és bármikor nagyon szivesen megnézném IMAX-be, de tudom, hogy nem fogják úgy leadni... :(

Én úgy gondolom, hogy a szcientológiai ráhatás azért többször is elõjön és érezhetõ.

Például a karakterek ábrázolásánál, az emberi magatartások motivációinak, céljainak megvilágításánál és persze, maga az egész háttértörténet jól összhangba hozható a szcientológusok vallásfilozófiájával.

Ez kicsit zavaró szerintem, meg amikor kijön az ember a moziból, néhány percet gondolkodnia kell, miután rájön arra, hogy valójában mennyire is másról szól az emberi élet...

A Horatius idézetnél kicsit azért igen fellelhetõ volt benne a vallásfilozofia, de az sem volt zavaró...sõt még fel is dobta a film végét....nagyon jó film....szerintem.

Hú baszki.
Ez ennyire jó?
Én is megtudok néhány filmzenéért õrülni, ajánlom neked Hans Zimmer zenéit nem semmik.

Amúgy meghoztad a kedvem a filmhez, szerintem még a hétvégén meglátogatom a vásznat! :D

Elõször én is azt hittem, de valójában annyira mégsem jött át...

Szcientológus filozófia azért olykor zavaróan átjön a filmbõl.

Jó film, látványos film, nem több.

4D-ben volt szerencsém megnézni, az összhatás pedig jó volt - igaz, ár-érték arányban legközelebb azért meggondolom jobban, hogy bevállaljam-e.

Néhány esetben feltûnõen hajaz olyan filmekre, mint a Függetlenség napja, a Hold, a Predator, stb. Azonban mégsem zavaró ez összességében.
Itt a látvány tényleg nagyon sokat dob a filmen, sok esetben élhetõ át vizuális élmény.

A történetrõl annyit, hogy kb. 5 perc után egyértelmû volt, hogy mi fog történni nagyjából.

Nekem nagyon tetszett. Elsõre hiába tûnik lassúnak és vontatottnak az elsõ egy óra, mégsem unatkoztam egy percet sem. Jó volt a képi világ, a történet na meg a zene se utolsó. Szerintem nagyon jól rakták össze, jó kis film.

Amit írsz, nagyjából igaz is elfelejtve azt, hogy a Hold egy szimpla egyszemélyes sci-fi, míg az Oblivion egy több szerepõs lenyûgözõ zenével és képi világgal megáldott romantikus sci-fi akciófilm, ami nemcsak ebbõl az egy filmbõl "lopott". Önálló témájú filmet már jó régóta nem látott a nagyérdemû... mindenki a Mátrixot emeli ki, miközben az meg a Terminátorra hajaz! Mindenesetre a Holdnál nem jobb, de legalább izgalmasabb... és már ezért is megéri :)

Sajna igen... bár nekem ettõl még az egyik legjobb filmélményem volt és már alig várom, hogy újra megnézzem!

Ilyen se volt még :)

Olvasgattam a lapokban a film kritikáit, és nagyjából megegyeznek a vélemények. A többség egyértelmûen pozitív jelzõket hozott fel, és nemcsak a látványvilág vagy a zene, hanem a kidolgozott karakterek, illetve forgatókönyv miatt is (színészileg egyébként Andrea Riseborough alakítása érdemli az elsõ helyet és nem véletlenül). Mert lehet, hogy a jelenetek többségét már láttuk valahol, de szemmel látható volt az igyekezet, hogy a történetben ne legyenek bosszantó logikátlanságok, és a cselekmény ne süllyedjen a gagyi színvonalra vagy ne fulladjon nyáltengerbe. Mivel a szó klasszikus értelmében vett sci-fi mûfajnak messze nincs akkora rajongótábora, mint a képregényfilmeknek vagy a fantasyknek, ezért szerintem inkább dicsérni kell az igyekezetet és szurkolni azért, hogy meglegyen a kasszasiker. Ez esetleg a többi producert is felbátoríthatja, hogy belevágjon hasonló vállalkozásokba. A jó sci-fi a filmvásznon pokolian drága mûfaj...

Bár nem az én stílusom, de én is imádom a zenét. Mondjuk a a Waking Up kicsit nekem a a Deus Ex: Human Revolution zenéjét juttatja eszembe, legalább is az Icarus c. fõcímdalt. Alig tudok a késztetésnek ellenállni, hogy megnézzem megint. Na majd BD-n.

A Volt egyszer Vadnyugat magyar nyelvû wikipedia-oldaláról ollóztam össze az alábbi szöveget:

A forgatókönyvírók több híres western alapján dolgozták ki a történetet. A következõ felsorolás tartalmazza az ihletadó filmeket, illetve az átvett motívumokat.

Délidõ (1952): A nyitójelenetek hasonlítanak. Fred Zinnemann híres westernjének az elején három bandita (Lee Van Cleef, Sheb Wooley és Robert J. Wilke) várja az állomáson a vezért, akit mellesleg szintén Franknek hívnak. (Ian MacDonald játssza.)

Ben Wade és a farmer (1957): Delmer Daves alkotásában több olyan motívum szerepel, amelyek a Volt egyszer egy Vadnyugatban is megtalálhatók. Így például a seriff és Cheyenne rövid beszélgetése, amikor a banditát Yuma börtönébe küldik. A rosszfiút Davesnél Glenn Ford játssza, aki általában éppúgy pozitív figurákat formált meg, mint Fonda. A Ford által játszott szereplõ az egyik jelenetben elfütyüli a film zenei témáját, ami Leone alkotásában Harmonika alakjára utal. A Ben Wade és a farmer egyik jelenetében éppúgy az emberei akarják megölni a fõszereplõt, mint ahogyan Franket a Volt egyszer egy Vadnyugatban.

Jó fiú és rossz fiú (1961): McBain és az általa megálmodott város, Sweetwater neve ebbõl a filmbõl származik. Bertolucci ugyanakkor azt állította, hogy egyszerûen a térképrõl választott egy városnevet: Sweetwater a valóságban Arizona államban található.

Johnny Guitar (1954): A Joan Crawford által játszott Vienna adta részben az ötletet Jill személyéhez, míg a Sterling Hayden által megformált címszereplõ Harmonika figuráját befolyásolta. A telepesek és a vasút motívuma ugyancsak ebbõl a filmbõl származik.

The Iron Horse (1924): A nyitó, illetve a befejezõ képsorokban a vonat beérkezése mindkét filmben hasonló beállításokban látható.

Shane (1953): Joey és apja vadászatának jelenete erõsen hasonlít McBain és kisfia, Timmy vadászatának jelenetére a Volt egyszer egy Vadnyugatban. A McBain család temetésének jelenete szinte kockáról kockára ugyanaz, mint a Shane-ben.

Az üldözõk (1956): Leone maga sem tagadta, hogy a McBain család lemészárlását közvetlenül megelõzõ, veszélyt éreztetõ képsorok ötlete John Ford filmjébõl származik.

Cowboyháború (1959): Henry Fonda e film végén majdnem ugyanolyan öltözéket visel, mint Leone alkotásában. Ezenkívül a Dorothy Malone által játszott szereplõvel olyan beszélgetést folytat az anyákról, mint amilyen Jill és Cheyenne között zajlik le a Volt egyszer egy Vadnyugatban. Végül a film egyik jelenetében Fonda éppúgy kirúgja egy nyomorék ember mankóját a férfi kezébõl, ahogyan Mortonnal teszi Leone westernjében.

A hét mesterlövész (1960): Charles Bronson éppúgy egy darab fát farag az egyik jelenetben, ahogyan a Volt egyszer egy Vadnyugatban is teszi, csak éppen a motivációk mások.

Aki megölte Liberty Valance-t (1962): A Lee Marvin által játszott Liberty Valance és emberei olyan köpenyeket viselnek, mint Frank és bandája Leone alkotásában. A film választási jelenete meglehetõsen hasonlít a Volt egyszer egy Vadnyugat árverési jelenetére.

Az utolsó napnyugta (1961): A Kirk Douglas és Rock Hudson közötti párbaj erõsen emlékeztet Frank és Harmonika végsõ leszámolására.

Párbaj a napon (1946): A Lionel Barrymore által játszott figura ihlette Morton alakját Leone filmjében.

Django (1966): Jill figurájának egyik ihletõje a Django nõi fõszereplõje Maria, akit Loredana Nusciak játszott. A filmet rendezõ Sergio Corbucci jó barátja volt Leonénak.

A nem western mûfajú filmek közül állítólag Luchino Visconti A párduc (1963) címû filmeposza hatott Leonéra. Mellesleg Claudia Cardinale és Paolo Stoppa mindkét filmben szerepelt.

A Volt egyszer egy Vadnyugat - ami a filmtörténet egyik legnagyobb hatású filmje - ugyanúgy jelenetek sokaságát emelt át más filmekbõl, mint a Feledés (a nyitánya például egy az egyben rímel a Délidõ cselekményére). És ez a tény egyáltalán nem csökkenti az értékét.

Ahogyan a Gladiátor sem lesz rosszabb film attól, hogy sok elõdjétõl koppintott.

SPOILER

Amit leírtam a Holdról, azt mind átemelte a Feledés. Tehát nem csupán egyetlen momentumot.

Ha csak egy momentum lenne (nevezetesen hogy a fõhõs rájön, hogy õ egy klón), akkor említhettem volna a Hatodik napon-t vagy a Szigetet is. De itt a Hold-ból jóval többet átvettek ennél.

Csak elmentem a moziba, és egyáltalán nem bántam meg. Jó film, megéri az árát.

9/10

Bármibe lefogadom, hogy azok, akik leszólták a filmet, a nyáron majd azon fognak csatázni, hogy ki tud jobban elájulni az új Superman-filmtõl (annak ugyanis a nagy Krisztofer Nolen is ott szerepel a stáblistáján, tehát kizárólag remekmû lehet).