"A szabadságharcban csak néphadsereggel lehet győzni" - mondja Bem, illetve
"Nem szeretem az Isteneket, megbízhatatlanok" - mondja Petőfi 1953-ban 😱

Azért az felháborító számomra, hogy egy 70 évvel ezelőtt, a Rákosi-diktatúrában készült filmet mutatnak ma be, amiben a magyar történelem (1848-49, Petőfi és Bem) csak ürügy, a lényeg az akkori kommunista propaganda kiszolgálása. Persze, ha azt nézzük, hogy mi folyik itt az Orbán - rezsimben napról napra ebben az országban, akkor minden érthető. 😡 EZEK UGYANAZOK.

Szuper minõségûre fel lett újítva a kópia!
A film egyébként mára már igazi klasszikussá vált. Elképesztõ az a \"sztárparádé\", ami a szereplõket illeti.
Az egyik legjobb történelmi magyar film.

kapcsolok is, ezt meghagyom a demagógoknak

akkor kapcsolj a nickelodeonra..ilyen egyszerû a dolog

szerintem az nem unneples, hogy ugyanazt a harom filmet nyomatjuk evrol evre, ez kabe olyan mint ugyanazt a karacsonyi pulykat tennem az unnepi asztalra otven even at....betegge tesz, mar egy fredi-benit is szivesebben neznek

Kedves kosary!

Ha már ilyen nevet választott magának, és az autentikusságot rója fel, akkor elvártam volna Öntõl egy autentikus megközelítést.
A historiográfia történetírás arról is szól, hogy egy adott korban mit gondoltak egy másik korról, aminek következménye, hogy a vizsgálat tárgya nem az másik kor, hanem az adott. Azaz ha egy '50-es évekbeli filmben a szerbeket mint az internacionalista segédcsapatokat vetítik vissza '48-ba, akkor a történettudomány feltárhatja, hogy '48-ban nem harcoltak a magyarok mellett szerb internacionalisták, de feltárhatja azt is, hogy az 1%0-es években biztos igény volt a szerb internacionalizmusra, különben nem vetítették volna vissza. A történészi szakmában alaptétel, hogy a történetíró a saját korát vetíti vissza, már a problémafelvetéssel is. Azaz kiválóan lehet az író saját korát elemezni egy korábbi korról írt mûve alapján. Azaz '48 csak díszlet.
Csak egy példa Szent István szintén az '50-es években tömjénfüstben aszalódott pápabérenc briganti volt.
Ebbõl lehet Istvánról a fentieket gondolni, de azt is, hogy amikor ezt leírták, akkor pápa-vallás-katolikus ellenesség volt. Stb. De ezt Ön nyilván tudja, ha kosáry névvel írt!
R.I.P. tanár úr!

Örömmel látom, hogy többen vagyunk itt higgadtan, tárgyilagosan gondolkozó emberek - sajnos sok errefelé a Kádár-kori õskövület és egyéb formában elfogult illetõ. Jó egy ilyen pártatlan, mégis egyértelmû üzenetet közvetítõ megnyilatkozást olvasni.



"Egyfelõl, kosztümösnek borzasztóan gyenge. Ha nincs is pénz hatalmas csatajelenetekre, roppant díszletekre és trükkökre - igényes jelmez azért nem a legdrágább dolog."

Azért is érdekesek a példák, amelyeket hozol, mert a korabeli kritika lelkesen dicsõítette a filmet, fõleg a látvány és a kosztümök tekintetében.

Valóban sok itt a hiteltelen mozzanat, de a kosztümök szerintem annyira nem néznek ki rosszul - igaz, akinek eléggé "vájtszeme" van hozzá, az észrevehet kisebb-nagyobb hibákat.

Azt gondolom, ez önmagában még nem elkeserítõ, hiszen egy amerikai "történelmi" filmhez képest ezek elenyészõ problémák és annyira nem is akadályoznák a film élvezetét - ha élvezhetõ lenne.

Csak hát ugye annyira nem élvezhetõ... :)



"Van egy dialógus, ahol a kaszások panaszkodnak, hogy nem kapnak puskát, mert "úgysem tudja használni". Ez pontosan így van - egyébként Kossuth is tisztában volt vele, érdemes elolvasni a népfelkelésrõl, "guerilla-harczmódról" szóló kiáltványát.
A korablei vonalharcászat által megkövetelt szigorú alakiságot a katonák évekig tartó alapkiképzésen tanulták (persze, az újonnan felállított honvédezredek nem, ez meg is látszott sokszor). Ebbõl a harcászatból sem látunk a filmen semmit, csak rengeteg embert özönleni le domról le-dombra fel."

A film csatáinak semmi köze a hitelességhez - a csatajelenetek, amelyeket állítólag a külföldi kritika is dícsért, minden szervezettséget nélkülöznek, egzaltáltan ordítozó embertömegeket láthatunk, néha iszonyatos hülyeségeket kiabálva egymásnak.

És igazad van: a hadviselés tudomány volt az idõszakban: a "várostrom matematika", ahogy Baradlay Ödön fogalmaz a "Kõszívû ember fiaiban".

Kár, hogy sajnos, bármennyire és kitûnõ, idõtlenül zseniális és felejthetetlen Várkonyi összes adaptációja, sajnos hiteles csatajelenetet abban a filmben sem igazán láthatunk.

Itt, õrültekházát láthatunk háború címén, míg ott egyfajta western-hangulatot érezni pl. az isaszegi csata bemutatásakor.

Még egy gondolat a filmhez: ha Petõfi valóban így viselkedett volna a valóságban, mint a filmben Görbe, a kor viszonyai közt, Mógáék helyében én bezárattam volna lázítás címén, mert elképesztõen bugyután viselkedik.

Ez a "népnek mindig igaza van, a nép szava az igazság szava" c. hülyeség maga a vulgármarxizmus egyik legnagyobb állatsága.



"Az internacionalizmus 1848-tól olyannyira távol állt, mint Avram Inacu a magyarbarátságtól, csoda hogy a szerbeket nem akarta a film rögtön segéderõként bemutatni."

Ha "1848" alatt a magyar forradalmat és szabadságharcot értjük, akkor ez igaz. Bár Petõfi versében sokat ír a világszabadság ideájáról és a népek tavasza több fõszereplõje is hasonlóan gondolkozott, a forradalom eszméi között alapvetõen nem ez volt a legfontosabb - és akkor még nagyon enyhén fogalmaztam.



"Egyébként szerintem a színészekhez és a történelmi szereplõkhöz is méltatlan, hogy a film felében mindenki ordít, egyedül Szendreyt kivéve."

Igen, ennyi ordibálást nem tudom, hogy egyáltalán láttam-e már filmen valaha - úgy tûnik, ebben jó sztahanovista módjára komolyan túlteljesítettük a tervet, mert, életem során volt szerencsém már egynehány szovjet filmet is látni, de még azokban sem kiáltoztak ennyit.



"Az Egri Csillagoknak vagy a Kõszívû ember fiainak ezt azonban fel sem rójuk, mert nem akar közben foximarxi szemináriumot tartani."

El a kezekkel Várkonyi adaptációitól!

Akár hiteltelenek, akár nem, mindegyik fantasztikus és példaértékû alkotás, amire büszkék lehetünk - a Kõszívû ember fiai pedig minden idõk egyik legjobb magyar filmje - ráadásul személyesen gyermekkorom óta egyik nagy kedvencem.



"Ez egy nagyon rossz film, de sajnos ezt addig nehéz felismerni, amíg a magyar filmmûvészet nem készít egy hiteles alkotást 1848-49-rõl."

Azért készült egy-kettõ, csak te nem ismered õket... :)

Sajnos, a leírtak többségével egyet kell értsek. Nem beszélhetünk kosztümös, történelmi filmrõl - ez a film csak mint propagandafilm mûködik. Miért?
Egyfelõl, kosztümösnek borzasztóan gyenge. Ha nincs is pénz hatalmas csatajelenetekre, roppant díszletekre és trükkökre - igényes jelmez azért nem a legdrágább dolog. Ebben a filmben sajnos a nemcsak a statiszták, de fõszereplõk ruhája is ránézésre silán: fonalból varrt, lógó zsinórzat a "Gyurka közhuszáron", szõrmét utánozni meg sem próbáló, mégis azt helyettesítõ szalagok, Bem József rendõrkabátban - szánalom. A korabeli egyenruhákon mindennek funkcionalitása volt - a zsinórzat nem dísz, a szõrme sem azért kell, hogy csak legyen. Petõfivel sem csak ezért köttetnek nyakravalót, mert az a "regula", hanem mert az a nyakravaló is a katona életét óvja. Éppen így a zárt állógallér is. Ehhez képest majdnem minden "katona" gallérjából valamilyen Csurka Istvánt megszégyenítõ repülõ inggallér lóg ki. Nemcsak jobban is néz ki az eredeti, de történelmi filmbe ez való. Még egy apróság: a huszár elhagyja a puskáját? nem is volt neki, mert a rendszersített oldalfegyvere a szablya, esetleg kapott még egy nyeregpisztolyt, vagy karabélyt.A sor, sajnos sokáig folytatható.

Másfelõl - de továbbra is az autentikusságnál maradva. Swechat alatt állomásozik a magyar sereg: kb 30 honvédgyalogos, 30 huszár és 10000 népfelkelõ (igaz, nekik legalább rendben van a jelmezük). A népfelkelõk egyébként pontosan arra voltak alkalmasak, ami a filmben is elhangzik: megfutamodni, illetve ágyútölteléknek. Van egy dialógus, ahol a kaszások panaszkodnak, hogy nem kapnak puskát, mert "úgysem tudja használni". Ez pontosan így van - egyébként Kossuth is tisztában volt vele, érdemes elolvasni a népfelkelésrõl, "guerilla-harczmódról" szóló kiáltványát.
A korablei vonalharcászat által megkövetelt szigorú alakiságot a katonák évekig tartó alapkiképzésen tanulták (persze, az újonnan felállított honvédezredek nem, ez meg is látszott sokszor). Ebbõl a harcászatból sem látunk a filmen semmit, csak rengeteg embert özönleni le domról le-dombra fel. Megkapó, ámbár hülyeség. Nem látunk egy sortüzet sem, és általában semmit, ami egy percig is hiteles lenne. Barna kabátos fickók cséplik a fehér kabátos fickókat - mindez csak illusztráció, olcsó ürügy.

Harmadrészt - a történelmi szereplõk megjelenítése. Nem az a baj, hogy Görgeyt árulónak mutatja be - ami egyébként nem igaz - mert a néphagyomány valóban sokáig így õrizte meg õt. Nem lehet felróni, hogy a kiváló hadvezért tévesen ítéli meg, mert szerepét valóban sokáig nehéz volt tisztázni. Az a baj, hogy ez is kizárólag az ideológiai üzenet aládúcolására szolgál. A (klerikális)reakció - világforradalmárság szembeállítás a film több jelenetében messze koridegen, nem a "kor elnézhetõ kötelezõsége", hanem egy történelmietlen hülyeség. Az internacionalizmus 1848-tól olyannyira távol állt, mint Avram Inacu a magyarbarátságtól, csoda hogy a szerbeket nem akarta a film rögtön segéderõként bemutatni. A Egyébként szerintem a színészekhez és a történelmi szereplõkhöz is méltatlan, hogy a film felében mindenki ordít, egyedül Szendreyt kivéve.

Sajnos, rengeteg korhûtlenség van a késõbbi magyar történelmi filmekben is. Az Egri Csillagoknak vagy a Kõszívû ember fiainak ezt azonban fel sem rójuk, mert nem akar közben foximarxi szemináriumot tartani. A "Feltámadott a tenger" legnagyobb bûne az, hogy a magyar forradalmat és szabadságharcot olcsó díszletként, lecserélhetõ háttérként használja fel. Ez egy nagyon rossz film, de sajnos ezt addig nehéz felismerni, amíg a magyar filmmûvészet nem készít egy hiteles alkotást 1848-49-rõl.

-Hitelesen elkészített történelmi film, az 50-es évek történelem szemléletének megfelelõen!

nálam 10/10-et kapott szerintem egy nagyon jó kis film egy igazi klasszikus nagyszerû szinészekkel

És attól még nem lehet "szocreál"? Megvan a kötelezõ nagyzenekari hangzás, a kötelezõ ünnepélyesség, heroizmus, néha a hurráoptimizmus is, ami oly sokszor kicsendül a korszak zenéjébõl. Ezek a zenék a népi dallamok feldolgozásai, nem pedig az eredeti népi dallamok, és ez teljesen más. Abban az idõben bármi jó volt, amit fel lehetett használni a "munkás-paraszt szövetség", illetve a nép nagyszerûségének hirdetésére. A zene teljes mértékben megfelel a film demagógiájának, minden a korabeli vulgármarxizmusnak rendelõdik alá. Pontosan ez az az idõszak, amikor a magyar népzenét is részben megnyomorítják a különbözõ feldolgozásokkal, csasztuskákat írnak a népdalok dallamára, csúnya szóval élve megideologizálják az egészet, és ha jól figyelünk, az ilyen dalokból kivehetõvé válik a lényeg: "a nép szép új világot épít". Sajnos a Föltámadott a tenger is olyan film, ami csak látszólag szól 1848-ról, valójában az ötvenes években a szabadságharc koráról vallott hivatalos ideológiai-politikai elképzelések és dogmák summázata.

Igen, erre én is felkaptam a fejem. A film zenéje kitûnõ, a méltán elismert zeneszerzõ, Szabó Ferenc munkáját dícséri.

Nem azért "ragadtam klaviatúrát", mert nagyon nagyra tartanám a filmet, hanem mert annak néhány alapvetõ demagógiáját szeretném kicsit tisztázni.

Mindenekelõtt ki szeretném jelenteni: a sematizmus magyar filmtörténeti periódusának legfontosabb történelmi filmjérõl van szó, amely annál is inkább különös, minthogy 1848-49-rõl szól, ugyanis ennek emblematikus indulását akkoriban nem igazán lehetett ünnepelni. A sematizmus ebben a filmben minden téren megnyilvánul, ezért kell, hogy azt mondjam, monumentalitását és viszonylagos személytelenségét leszámítva is legfeljebb szórakoztató, de semmiképp sem élvezetes moziról van szó.



Melyek is a film legfontosabb "programdemagógiái"?

1. 1848 baloldali jellegû forradalmi megmozdulás volt, ezért kizárólag a baloldali hagyományok azok, melyek az igazi progressziót képviselték az idõszakban. Ez az álláspont rendkívül jellegzetes a moszkovita államszocialista történetírói propaganda olyan szerzõinél, mint Molnár Erik, Mód Aladár vagy Andics Erzsébet. Említett "történészeink" (nem azok, hiszen a ez a hívatás objektív hozzáállást kíván) álláspontjával kapcsolatban bárki izgalmas írásokat olvasgathat az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc századik évfordulójára megjelent tanulmánykötetben és az 1952-es Kossuth-emlékkönyvben.

2. A világforradalom vissza-visszatérõ demagógiája, a nép borzasztóan gyenge, hiteltelen ábrázolásával párosulva. A Szirtes alakította parasztgyerek, olyan tragikomikusan nevetséges, hogy sírni volna kedvem, mint neki abban a televíziós interjúban, amelyben korábbi hiszékenységérõl, hibáiról vall a hetvenes évek elején.

3. Ennek a világforradalomnak hõse Petõfi és Bem. Illyés meglehetõsen - ne szépítsük - demagóg drámájából származik, ráadásul Görbe, a kitûnõ színész nem megfelelõ ennek a sematikus, lebutított figurának az eljátszására - nem azért, mert õ nem alkalmas a szerepre, hanem azért, mert a szerep mélységesen az õ színészi kvalitásai alatt van. És akkor még Makláryról nem is beszéltem, aki, bár kitûnõen hozza Bem karakterét, de ez a karakter borzasztóan lebutított.

4. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy az agrárproletariátus forradalmával szemben az ellenforradalom is szervezkedik és ez nem válogat a módszerekben.

Az ellenforradalom képviselõi itt a következõk:

a; Az elnyomó, császárhû fõnemesség és a reakciós békepártiak - ebben a tekintetben Kossuth titkára, a konzervatív Csernátony Lajos Kállay Ferenc alakításában különösen lesújtó jellemzést kap

b; A hadsereg irányítói, akik Swechat-nál, mint a habozás, a tehetetlenség jelképei kergetik az ágyútûz elé a magyar legényeket.

c; És nyilvánvalóan a császári elnyomás, illetve, ami érdekesebb, a román nép elnyomói, a kizsákmányolásából élõ román papi osztály, amely azért jelenik meg ilyetén formában a filmben, mert éppen a film készítése idején hûvös volt a viszonyunk a románokkal - késõbb a húzósabb részeket ki is vágták.

5. A Kossuth-Görgey ellentét, szintén Illyéstõl megszokható módon lebutított, leegyszerûsített narratívája - a Görgeyre vonatkozó problémás részek késõbb szintén "eltûntek" a filmbõl. Görgey természetesen áruló, sõt, tehetségtelen hadvezér, Kossuth meg mindnyájunk apja.

6. A forradalom politikai körképe tehát: baloldali felkelés, melynek egészséges dühét az úri reakció hûti le (ezért bukott el), no meg a Kossuthot körülvevõ árulók. Mészáros Lázár, Móga és a többiek, egyenesen mint jobboldali reakciósok tûnnek fel a filmben, miközben a forradalomban talán egyedül baloldalinak tekinthetõ Madarász László-Táncsics-féle vonulat, alig jelenik meg, s bár nagyszerû színészünk, nem tagadhatom: borzasztó, amit ebben a filmben Sinkovits bemutat Madarász szerepében egzaltáltan ordítozva.

7. A filmen még egy motívum átsejlik: egyik leghiteltelenebb jelenetében, a gémeskútnál kétségbeesetten rohangászó parasztok között elhangzik, hogy Jelacic azért támad a "magyar ellen, mert magyar".



A valóságban mi is történt?

1. Mint már írtam, Táncsics és talán Madarász tekinthetõ a klasszikus értelemben véve baloldalinak a forradalom legfontosabb alakjai közül (egyikük sem tûnik fel túl sokszor). Minden más tekintetben az 1848-1849-es forradalmi események abszolút beleilleszthetõk abba a liberális történeti mozaikba, amelyet az ún. Népek tavasza jelentett. Bár nem szokás így emlegetni, 1848, nemzeti és széles társadalmi bázist felölelõ jellegének ellenére a magyarországi liberalizmus történetének legheroikusabb eseménysora.

Az meg, hogy Irinyi vagy Vasvári, mint "jakobinusok" vannak emlegetve, szintén nem kifejezetten felel meg a valóságnak.

2-3. Petõfi valóban sokat ír "világszabadságról", de ez nem baloldali találmány - ahogy az "osztályharc", sõt, maga a "társadalmi osztály" kifejezés is a pozitivista tudományos narratíva terminusa.

Mindemellett: Petõfinek valóban vannak hardcore társadalmi üzenetet sugalló versei, melyek késõbb alkalmassá tették arra - sajnos - hogy a szélsõséges moszkoviták lobogója lehessen.

Na de könyörgöm, a korszakban nem-e (sic!) találkozhatunk a szélsõséges, már-már kommunisztikus módon szélsõséges, mégis liberális eszmék lecsapódásával szinte minden európai társadalomban?

Na, ezért nem része ez a baloldali hagyománynak - minthogy Magyarországon ekkor baloldali hagyományról beszélni még erõsen anakronisztikus.

Ami pedig a népet illeti - NO COMMENT.

Ilyen erõltetett, sematikus, szánalmas tömegjeleneteket ritkán látni a filmtörténetben - személyes kedvencem: Petõfi, a bolsevik néptribün a Pilvaxban elkiáltja magát: KÖRÉM!

4. A békepárt, a konzervatívok és a császárhû arisztokrácia összemosásának ennyire erõltetett alkalmazása már tényleg megér egy piros pontot, mert annyira érezni a dolgon, hogy gyökereitõl leveléig demagóg, hogy az már fáj.

5. Kossuth szerepét mellõzendõ, csak Görgeyre figyelve: õ kezdettõl fogva, mint áruló jelent meg már a korabeli közgondolkodásban is, holott "Hadik András, sõt, Hunyadi János óta nem volt Magyarországnak ilyen elsõrendû tudású, képességû, tehetségû hadvezére" (Németh László).

Ami Görgey valós szerepét illeti, Hermann Róbert és Kosáry Domonkos elemzésein kívül az idézett Németh László az "Áruló" c. drámát is ajánlom - valamint számtalan Görgeyvel kapcsolatos visszaemlékezés mellett különösen annak a Gyulay Pálnak megnyilatkozásait, akinek egyáltalán köszönhetõ, hogy a Budai Várban ma Görgey-szobor áll, hogy Görgeyrõl ma már hiteles diskurzust lehet folytatni, annak ellenére is, a moszkovitákkal tudományos téren kollaborálók meghamisították szerepét. Igen, az az Illyés is, akinek "Fáklyaláng" c. drámája nemcsak ideológiailag, de szépirodalmi szempontból is igen gyenge.

6. Az eddigiek után még egyszer kihangsúlyoznám: 1848-49-nek nagyon vékonyka, szinte nem létezõ baloldali hagyománya van csak Magyarországon.

Ezek után meg sem kérdezem, hogy miért került adásba ez a film március 15-én... :)

7. Ez a narratíva meglehetõsen hamis.

Jelacic-ot valóban nemzeti szempontok vezérelték, de nem magyarellenes soviniszta, hanem horvát nacionalista szempontok. Mellesleg Jelacic (hangozzék bármilyen hazafiatlannak is ez a kijelentés "egyesek" szemében) kitûnõ politikus volt (és kopasz - a filmben hajjal jelenik meg :) ).


Legközelebb talán a film erényeirõl (akad olyan is) írok majd, de most még a látottak hatása alatt vagyok (igaz, már vagy ötödszörre látom a filmet, de így, teljes formájában elõször).

Teljesen igazad van, egyetlen egy kivétellel:
- szerintem Jókay, Gárdonyi, Mikszáth, Vörösmarty, Arany szóhasználata nem régies. Nagyon szépen használják édes anyanyelvünket, ha a fiatalok az õ mûveikbõl fejlesztenék a szókincsüket nem lenne baj a szövegértésükkel.

Hát látod ez az amcsi filmek hatása: a magyar népi dallamokat és Kodály zenéjét némelyek már "szocreál"-nak gondolják.

Van aki kifogásolja a nép szerepét:
- nép nélkül nuncs történelem,
- Shakespeare mûveiben is mindíg ott van a nép. (lehet hogy némelyek szerint õ is "komcsi" ?)

Görbe János nagyon kiváló színész volt, nekem leginkább a "Ház a sziklák alatt"-ban tetszett.

A színészek szemmel láthatóan élvezik a szerepüket ebben a (bár kissé naív) hazafias filmben, nem értem hogy ezt egyesek miért nem veszik észre. Hát persze a média agymosása és a történelem hiányos ismerete megmutatkozik!

Valaki azt írta hogy a lexikon szerint "bukás" volt a film. Én másra emlékszem. Bár még gyerek voltam, de arra emlékszem hogy tömött sorok álltak a mozipénztárak elõtt. Ettõl sikeres egy film, a kritikusok mindegy mit írnak, különösen utólag.