5/10
zizitop 2017 márc. 02. - 14:55:51 5/10
(3/3)
Alapvetõen jó darab, szerintem feleslegesen modernkedõ rendezéssel: Az nem érv, hogy \"ilyen még nem volt\". Minek kell félmeztelenül rohangálni? Minek kell ki-be-le-föl ugrabugrálni a szövegek alatt? Az öncélú akrobatizálás elvonja a figyelmet. Kiváncsi lennék, hány nézõ tudna egyetlen gondolatot is visszaidézni abból a 10 perces szövegbõl, ami alatt az egész stáb hullahopp karikázik. Szerintem a nézõk többsége azt figyelte, hogy Trill Zsolt mikor kap infarktust, olyan hévvel nyomta, meg hogy Trokán Nóra milyen csodálatos eleganciával forgatja a karikát, azt hogy mit mondanak közben, szerintem a többség nem fogta. A színészek egyébként megfeleltek a feladatnak, élvezhetõ is lehetett volna. Ez van, ezek a rendezõk jó néhányunkat taszítanak ki a színházból. Ha egy film nem tetszik, lekapcsolom, itt meg azt vártam két órán át, hogy mikor lesz vége. Nem vagyok egyedül ezzel, de persze van más vélemény is, így kezelje mindenki.
10/10
annemol 2017 febr. 09. - 08:31:00 10/10
(2/3)
Igazi színházi élmény!
9/10
azem 2016 márc. 24. - 08:34:22 9/10
(1/3)
Fantasztikus elõadás, kiváló alakításokkal a fõszereplõktõl és remek epizodistákkal.

Trill Zsolt nagyon szenvedélyes, mint mindig, de ezúttal mértékletesebb és visszafogottabb (jó értelemben véve) alakítást nyújt, továbbá csempész némi öniróniát is alakításába, aminek nagyon örültem. A sasfiók és a Tüzes angyal óta nem rajongtam érte ennyire, hálás vagyok Zsótérnak, hogy ezt a csodát kihozta belõle.

Trokán Nóra a Brandban ziccerebb szerepet kapott, ez most nem annyira hálás, de belövi. Ifj. Vidnyánszky ezúttal "csak" kiváló csapajátékosként van jelen, nem olyan átütõ, mint a Hamletben (Ódry), vagy a Veszettek c. filmben, de õ és Kiss Andrea nagy tehetséges, jó volt õket látni.

Én 2008-ban láttam elõször Törõcsik Marit a színpadon, korábban csak filmekben, így nekem most tetszett a legjobban az alakítása, de a legjobb jelenet az elõadás utolsó 20 perce, amikor fantasztikus ülõ színházat csinál Trill Zsolttal és Trokán Nórával. Azt pedig jó látni, hogy milyen dinamikus a mozgása, ahogy ültében fordul és mozog.

A jelmezekkel való játék gondolkodásra sarkallt, Zsótér a csillagászatot visszavetõ (vagy legalábbis azt hátráltató) egyházi személyeket öltözteti szkafanderbe. A fiatal színészek és Trill Zsolt akrobatikus képességei lehetõvé teszik, hogy élõ díszletként funkcionáljanak.

Nem voltam soha nagy Brecht-rajongó, nekem túl szikár és rideg a világa, de ez most bekerül a kedvenceim közé a Vígszínházas adaptációk: Koldusopera és Jóembert keresünk mellé.