nem vagyok filmkritikus,de ezt a filmet többször is meg lehet n?zni....

akkor nem képzelõdtem hogy más hangon szólalt meg egyik másik szereplõ:) így sokadik megnézésre már én sem ájultam el annyira a filmtõl,de amikor elõször láttam akkor húúúú:)

Abból csak tanulunk, ha megtudjuk a másik véleményét. Engem is érdekelne, mitõl tartod rossznak és van-e valami, amit elfogadhatónak tartasz benne.
Tényleg érdekel. Én amatõr vagyok, de filmkedvelõ. Már csak ezért is érdekel.
üdvözöllek: -resti-

Érdekes olvasni a hozzászólásokat.

Elüször leköt a történet, mi is van tulajdonképpen?
Már közben is lehet érezni azokat a bizonyos Hollywood-i effekteket, stb. Elõször azonban a történet az érdekes.
Más kicsi koromban lenyûgözött Spartacus története. Innentõl kezdve azonban az ember idákat gyárt és épit a fejében. Az agyunkban szüntelen pörög egy mozi, és igen kiváló a rendezõ, mi sajátmagunk. Ennek az a veszélye, hogy késõbb , aki megpróbálja a saját verzióját vászonra álmodni és azt meg is filmesiti, találkozik ezzel a sokféle elképzeléssel. Óhatatlan, hogy ne legyenek eltérések, csalódások.

Ha ezt tudjuk, akkor egy történelmi filmen már csak, "csak" a hûséget kérjük számon a szokásos és természetes szinészi alakitásokat leszámitva.

SAJNOS ebben soha nem jeleskedtek az amik.

Még itt is adhatunk egy felmentést azzal, hogy ez egy mozi, ahol a jegyvásárlásnál alapvetú feltétel, hogy gyermekként lépjünk be, hiszen különben csalódunk.

És csalódunk is. Amikor a történeti hûség után utánanézünk, akkor észrevehetjük, hogy az alaptörténet, Aureliusról, a fiáról nagyjából 85-90%-ig ül. A hadvezérrõl Aelius Decimus Maximus már nem találtam ennyi adatot.
Innen kezdõdik tehát a film, mint mese.

Ez itt igy rendben is van, hiszen ha meg tudjuk fejteni ezt a különbséget, akkor a helyére kerültek a dolgok. Ezért a mozibajáró gyermekeinknek nem árt néha kisérõ útmutatót adni, illetve erre felhivni rá a figyelmet. Ha õ is meg tudja tenni és õ maga jön rá a történelmi hûtlenségekre, akkor megtettük, amit ezügyben meg lehetett.

A feldolgozás módja, miszerint az amerikaiak akarnak európai filmet forgatni (ahogyan itt valaki megemlitette) az bizony katasztrófa.
Nem vagyok illúzióromboló, mert én kedvelem ezt a filmet, s nagyon is.
Valószinû, hogy egy európai, nagy méretekben, látványos jeleneteken gondolkodni tudó, de európai rendezõ fejében tuti, hogy mindez másként jelenik meg. Hogy miként, azt nem tudhatjuk.

A jelenetektõl azért nem várhatjuk el, hogy annyira legyenek reálisak, amennyire egy gladiátor-küzdelemben csak reális lehet.

Ha az elmosódott kamerás velvételeket jelképekké alakitjuk, (csatajelenet az elején) s ehhez a zene is hozzásegit, akkor azért egy jó vágóval elfogadható, s befogadható. Elég jó az illúzió. Végül is nem várhatjuk el, hogy lángoló lándzsák a szemünk elõtt ténylegesen döfjenek át egy-két-három-stb. statisztát, nem? Akkor is ezt valamiképpen meg kell oldani. Azért ebben az amik elég jók. A mai, igen véres hiradóhoz szokott szemünknek azonban lehet, hogy ez, mint mese nem eléggé meggyõzõ. Szerintem, ezért a rendezõt nem illik lehúzni.

Ami a drámázást, lelkizést illeti.
Nem hiszem, hogy az olyan vad jelenet, ahol a történet szerint karddal ölnek, és fejet levágnak, stb., ne lenne helye az ellenpontozásnak, s az ellenponton ne mutatná be a hõs jellemét, hogy követni tudjuk a jellembeli fejlõdését. Lehet, hogy ezen jelenetek rövidebbre fogásával feszesebb lehetett volna a film, ezt megengedem, s ez amúgy is csak az én véleményem.

A legzavaróbb persze a film végének szinpadias része, noha ennél rosszabb már csak lehetett volna, ha a hõs életben marad. (Mármint a filmrõl beszélve.)

A film egésze szempontjából beleillik ebbe a történetszövésbe, s mivel amerikai ezért nem is csodálkozhatunk rajta. Egyértelmû, hogy (ha már az eredeti forgatókönyv-történetet vesszük kiindulópontnak) más képpel és beállitással kellett volna befejezni.

Végsõ konkluzióm, hogy az emlitett utravalóval mindenki számára nyugodt szivvel ajánlható.

Itt nem beszélek arról, hogy mennyire ellentmondásos az amerikaiaktól látni a moralizáló hadvezért, ámbár, ha a mai hadvezéreiket tekintjük, lehet, hogy éppen ezt szeretné a rendezõ üzenni a gátlástalanoknak.
-resti-

imádom ezt a filmet

Sztem kurva jó ez a film,de Maddox érdekelne,hogy szted miért nem jó a film...mert csak annyit tudtunk meg hogy szerinted nem jó.légyszi írd meg.kösssz

Phoenix volt már emo-s, vagy csak szimplán rock énekes szerepében? Tegnap megnéztem ezt a filmet, és asszem illene rá. (ez persze nem negatív kritika) Lényegében kiszámítható a befejezés is, méghozzá teljes mértékben, de ennek ellenére nem lett rossz a film. Kicsit hosszú, de amit kell, azt szállít. A sok drámázás meg sem lep igazán, és egyáltalán nem volt zavaró, mert erre lehetett számítani is. De összességében azok alapján, amiket évek óta regél nekem róla mindenki: jobbra számítottam.

Azt nem ertem, miert kellett ezt ujraszinkronizalni, folleg ilyen szar hangokkal.
Az eredeti szinkron ezerszer jobb volt.

Azért kifejthetnéd, h szerinted mitõl ilyen rossz ez a film. Engem speciel érdekelne.

Jó film, összességében erõs 7-es. Rosszak: elmosódó kamera az elsõ csatajelenetnél (nagyon rontja az elvezeti értéket, ezzel nálam az elsõ 10 perc alatt lehúzta a filmet annyira, hogy sokáig nem jött vissza), néha értelmetlenül lelassuló cselekmény (a császár halála körüli vergõdés), a hihhhhhetetlen giccses hollywood-i vége (broáf), na neeeeee, és a történelmi hûtlenség (bár az ostoba amerikai marháknak jóóóó így). Jók: színészi játék, látvány, zene. Érdemes figyelni Djimon Hounson-t, meglepõen mellõzött színész ebben a filmben, pedig szerintem többet ér (lsd.: Véres gyémántok, kaphatott volna nagyobb hangsúlyt is. Összegezve nézze meg mindenki!!

Nem rossz film a Gladiátor. Szerintem, sokkal többet ebbõl a sztoriból nem lehetett kihozni. A képi világ prímán kivitelezett, a zene tényleg szép és a színészek játéka is átlagon felüli. Egyébként nekem Connie Nielsen tetszett leginkább a filmben, ami nem meglepõ tekintve a hölgy kvalitásait. :-)
Szerintem a konkurenciát simán veri -kommersz,nagyköltségvetésû,lehetõleg minél régebbi korokat megidézõ filmek. Az azért egyértelmû,h nem egy Trója, Mennyiei királyság vagy Arthur király kaliberû gagyival van dolgunk, amiket senkinek nem ajánlok.
Azt mindenki döntse el, h erre a stíusú filmre van-e igénye vagy valami másra. Én ma is az utóbbit választom (Hogy szeretsz?, 22:10, DunaTv).

Ja, csak Finix miatt néztem meg másodjára.

Crowe a kevésbé agyonajnározott filmjeiben (Szigorúan bizalmas, Romper Stomper) sokkal jobban alakít, mint itt meg az Egy csodálatos kelmében. Szerintem.

én imádom ezt a filmet!!lehet hogy történelmi hûséget illetõen nincs a toppon,de attól még nagyon jó:) és a színészek is jól játszanak

Jó film, nem tudom úgy végignézni, hogy a végén ne könnyezném meg. Crowe jó színész akárcsak Phoenix, ez meglátszik a filmen is. Megnéztem a Tróját, Artúr királyt is, de messzemenõen a Gladiátor viszi a prímet.

Aha. Bennem alig pár jelent ragadt meg belõle, de az sem mind kellemes emlék. De legalább a látvány megvolt.

Hát ez a radiátor nem nagyon jött be,eléggé felejthetõ.

Nekem annakidején ez volt az elsõ multiplexes filmélményem, úgyhogy hatott rám rendesen, kihasználták a technika minden lehetséges elõnyét. Itt láttam elõször J. Phoenixet, szerintem õ volt a legjobb ebben a filmben. Azóta egyéb filmekben is bizonyította fantasztikus tehetségét.
Szerintem ez a legjobb film a monumentális történelmi filmek között.

Russel Crowe-nak szerintem is jól állt a hadvezér, majd késõbb gladiátor szerep, fura is olt utána más filmben borotvált arccal látni!:) Amúgy meg egy kitûnõ film mind a hangulatát, mind a történetét nézve! (nekem meg emlékeim szerint Joaquin Phoenix volt az, akit ebben a filmben láttam elõször)

nagyon szeretem ezt a filmet, J. Phoenix remekül játszik benne, sztem mérföldekkel jobban, mint Crow. a vége valóban nagyon amerikai, de ezzel együtt is nagyszerû mû.

Épp elég meseszerû jelenet az is, amikor a gladiátor kiáll a császárral az arénában.