messze a legjobb brad pitt alakítás
itt még valahogy nem volt annyira mesterkélt
mondjuk spacey se semmi :D
talán tényleg ilyen egy sorozatgyilkos :)
freeman szerintem többet is kihozhatott volna belõle,ha hagyják

Írd le mit tartasz logikátlannak és akkor tudnánk is reagálni egymásra, kialakulna egy beszélgetés.

Nekem nem jött át az a hatás a filmben, amit itt sokakban kiváltott. A cselekmény majdnem tök logikátlan, a végét összecsapták, a mondanivalója sem egy nagy durranás. Egyszer meg lehetett nézni, de a remekmûtõl szerintem messze áll.

Amikor ezt a filmet adták a moziban(1996 október),elhívtam egy lányt,hogy nézzük meg,de õ lemondta és nem jött el velem.Így utólag úgy gondolom még szerencse,ugyanis a "Hetedik" nem egy elsõrandis film.

Most láttam elõször a filmet. Igényes alkotás, nekem azért tetszett fõleg mert végig fokozódik a feszültség. Még a párbeszédek is hordoznak magukban valami furcsa intenzitást.
Talán Morgan Freeman karaktere lehetett volna erõteljesebb, bár a visszafogottságának is megvolt a maga jelentése.

Igen, azt azért hozzá kell tenni, hogy a csattanót csak azért tudtad meghatározni, mert rengeteg film épít azóta is erre a koncepcióra, és ezért ha egy régebbi filmet újabb felfogással, 21. századi filmes ismerettel nézed, akkor elõfordulhat, hogy egyes részek számodra sokkal egyértelmûbbek, és könnyebben kitalálhatóak, mint esetlegesen a kiadás évében megnézve.

Abban viszont nem értek egyet, hogy nem alapmû. A színészi alakítások többek, mint kielégítõek; és azt hiszem a modern krimi elõszobájának is lehet ezt hívni a Közönséges Bûnözõkkel egy lapon említve. A történet zseniális, maga a cselekmény elve is az, Kevin Spacey nem kelt csalódást a már-már hátborzongató, de teljesen egyedi stílusával.

A párbeszédek is jók, azonban valóban egy kicsit lassan halad a sztori, de ezt a filmet nem egy "Rambo" sorozatnak szánták, ez a sebesség sokkal inkább csak fokozza a benned rejlõ kételyeket és lehetõségeket.

|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||SPOILER|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

Ajánlom figyelmedbe a spoiler használatát, hogy ne vedd el a kedvét azoknak, akik még meg akarják nézni a filmet és a csattanót se lõdd le vele. Szóval amikor Sommerset nyomozó beszél Mills feleségével az már bajt sejtet, ez teljesen igaz, de számomra ott vált valamilyen szinten nyílvánvalóvá, amikor borotválkozás közben beszélgetnek a feleségérõl. Igen, egyértelmû volt, hogy nem egy hétköznapi hulla lesz ott, de ezt valamilyen szinten a film is közli veled, mert egy ilyen kalibertõl mindig várod a nagy csattanót. Na meg ha ismered a hét fõbûnt, akkor arra is rájöhettél, hogy az "irigység" maradt ki egyedül a listáról (bár a filmet követve is rá lehetett jönni), és ebbõl következõen akinek inkább volt irigylésre méltó élete a két fazon közül a Brad Pitt volt, így ht nem volt kétség. Ettõl függetlenül a vége nagyon megrázó és mélységesen elszomorító. Nem nevezném alapmûnek, ha egy hétig ne gondolkoztam volna az utolsó jeleneten...engem személy szerint borzalmasan megviselt, és ez nagyon ritka egy filmtõl, hogy ilyen állapotba kerülök miatta
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||SPOILER VÉGE|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

Ahhoz képest, amennyire istenítik a filmet, nekem sem jött be igazán, de tény és való, hogy a mai filmekhez képest tényleg jobb (nálam körülbelül ettõl a minõségtõl kezdõdnek a filmek). Az alapkoncepció jó, az operatõri munka kiválóan érzékelteti a nyomasztó várost, én szeretem a lassú filmeket (Harcosok klubja, Breaking Bad sorozat), de itt a 2 óra igen hosszú, jóformán a nyomozás egy B kategória volt. A zene biztos adott még egy kis mélyítést a vásznon, de ez korántsem isteníteném annyira, aláfestõzene, kész.

Freeman és Pitt a két fõszereplõ, de számomra egyik sem adja vissza azt a zöldfülû-tapasztalt félig nyugdíjas párost, amit gondolom az író szánt nekik. Ezzel a kettõvel nem tudtam azonosulni egyáltalán, igazából Pittrõl a film kezdetétõl az volt a benyomásom, hogy köze lesz a gyilkosságokhoz - a rossz oldalról. Kevin Spacey jól hozta az igazság bajnokát, igazából õ volt az, aki miatt emlékezni fogok a filmre, ha fogok.

A csattanóról meg annyit, hogy én már akkor tudtam, hogy a nõjét el fogja kapni, amikor kihívta a négert, hogy közölje, hogy terhes. Talán mert jópár filmet láttam, de egyértelmû volt a vége is, hogy nincs hulla, valószínû velük keveri majd a szart.

Számomra nem egy alapmû, de nem is olyan rossz, egyszer nézhetõs: 6/10

Óriási akció-thriller. 10/10
Hihetetlen csattanóval, maga a film elragadó, mozgalmas és elgondolkodtató. Kiváló színészi alakításokkal erõsen TOP lista nálam.

Ajánlom erõsen a megtekintését minden témakedvelõnek. :)

Te mégis mirõl beszélsz?????
Értetted egyátalán a filmet.....
Ez a modern filmgyártás ritka példája, amikor egy kiváló író ír egy tökéletes, és lebilincslõ történetet, hatalmas mondanivalóval, ezután ebbõl készítenek egy eszméletlen jó forgatókönyvet, amit a világ jelenlegi egyik legjobb rendezõje visz vászonra, tökéletes operatõri munka segítségével, és színész legendák, már már földöntúlian jó alakításai teszi teljessé ezt a mestermûvet.
David Finscher trilógiája (Hetedik, Játszma, Harcosok Klubja) mindenkinek kötelezõ. Szerintem mindhárom 10/10, de a hetedik és a fight culb mindenképpen.

Biztos egy filmrõl beszélünk?

Pontozásához képest meglehetõsen rossz
Itt- ott igen unalmas
A végén ígért csattanó is elmarad
Zenét alig hallani benne
10/5

Zseniális és megdöbbentõ meg persze feledhetetlen.

Ez a film felvet pár nagyon érdekes és fontos kérdést:
Kérdés az, hogy vajon van-e objektív igazság?
Kérdés az, hogy helyes-e az egyénileg végrehajtott igazságszolgáltatás?
És végül kérdés az, hogy mi is a bûn valójában?
Társadalmunk szerint ezek nem merülhetnek fel kérdésnek, de a film szerint ez minden ember egyéni döntésén alapul, mindenki gondolkodott kimondatlanul ezeken a témákon...
A történet hihetetlenül megrázó, nagyon nyers, ugyanakkor elgondolkodtató.

A színészi alakítások (Brad Pitt, Morgan Freeman) mint mindig fantasztikusak és a forgatókönyv is kifogástalan.
Ugyan a stúdió más befejezést akart adni a filmnek, David Fincher ragaszkodott a tragikus végkifejlethez. És így ez tökéletes!
Minden idõk legjobb thriller-je!

Tökéletesen igazad van. Sajnos nagyon beleéltem magam a hozzászólásomba, kicsit el kellett távolodnom tõle, hogy képes legyek felülbírálni. Tehát: Somerset "bûne" természetesen nem a közöny, hanem a csüggedés. És a végén teljesen tudatosan erre mond nemet.

amikor Victorhoz mennek, az autóban ülve arról beszélnek, hogy kapott-e már valaki golyót.. akkor Millsnek nem jut eszébe a kollégája neve, és akkor a Nap nagyon besüt a kocsiba.. Ezzel mit akart közölni a rendezõ? Eközben meg Somerset olyan szánalmasan néz maga elé, talán mintha a tekintet Millsnek szólna....

Még mindig a világ egyik legjobb filmje .

Nem kell, hogy Somerset közönyét bûnnek tartsuk. Én csak alkalmazkodtam a film terminológiájához. Hívhatjuk hiányosságnak is. Somerset nem rossz ember és nem arról van szó, hogy ne harcolna õszintén a rossz dolgok ellen. Õ profi. Azt mondanám, hogy õ a Real Madrid. Mills pedig a dán válogatott a '92-es EB-rõl, amire az utolsó pillanatban hívták be õket, mert a jugoszlávokat bojkottálták, aztán mégis a csúcsra értek. Idézel Somersettõl, hogy mi minden zavarja õt. De a saját érveit ellene is lehet fordítani. Könnyebb beszélni róla, mint tenni ellene. És Mills ellene is fordítja: "Nem azért mész el, mert ebben hiszel. Hinni akarsz benne, mert elmész." Millsrõl itt derül ki, hogy nagyon is értelmes és vannak helyzetek, amelyeken õ úrrá tud lenni, míg Somerset az összes eszével sem. Mint, amikor megtalálják John Doe lakását. Törvény ide vagy oda, Somerset annyira nem elkötelezett, hogy a vágyott cél érdekében 'áthágja' azt. Millst viszont nem a törvény érdekli, hanem az igazság. Na, kábé csak ennyit akartam mondani, további felesleges taglalás nélkül. A lényeg, hogy nagyon sok van ebben a filmben, szufla az örökkévalóságig, és amíg egy kicsit is olyan az ember, mint ma, minden nemzedék beleteszi a tarisznyájába.

Elõzõ hszom nyomokban SPOILERT tartalmazhat..

hú, mester, érdekes dolgokat írtál, még elolvasom párszor, azt hittem már mindent értek a filmbõl, de még nem :) én személy szerint mindhárom hõsünkkel tudok azonosulni: a lobbanékony, zöldfülû Mills-szel, a bölcs, megfontolt Somerset-tel, a nagy mûvét elkészítõ John Doe-val.. nem is értem hogy lehetett mindjárt elsõre ilyen filmet csinálni, ami ekkorát üt.. minden a helyén van, nincs gyenge pontja a filmnek...

egy valamit viszont nem értek, miszerint Somerset bûne lenne a közöny.. amikor utolsó estén együtt iszogatnak, akkor pont azt taglalja, hogy

"Persze, könnyebb elringatni magunkat a drogokkal, mint szembenézni az élettel. Könnyebb ellopni valamit, mint megdolgozni érte. Könnyebb verni a gyereket, mint felnevelni. A szeretet, a munka erõfeszítéssel jár."

tehát Somerset-et épp ezek a dolgok bosszantják, ezeket látja maga körül.. szerintem nem a közöny volt az oka, amiért végül nem akarta a gyereket.. az mindenesetre érzõdik, hogy ha egy kicsit is, de azonosulni tud a sorozatgyilkos gondolkodásával..

Istenem, bárcsak lenne még pár ehhez hasonló film.......

Hetedik. A filmirodalom egyik legzseniálisabb alkotása. Az a fajta minõség, amit beérni lehet, de felülmúlni nem. Itt van pedig az összes ásító panel. Keménykedõ rendõrfõnök, heves újonc, bölcs öreg, aki csak hosszas rábeszélésre vállalja el ezt az utolsó ügyet és persze ahelyett hogy felkapcsolnák a villanyt, inkább elemlámpákkal kotorásznak a sötétben. És mindezek a panelek úgy vannak összerakva, hogy a végén az egész mégis felkavar és sokáig nem ereszt. Egyre inkább azt gondolom - bizonyság rá ez a film is - , hogy posztmodern trükkökkel, okoskodással (ld. az elmúlt évtizedek magyar filmjei) esetleg el lehet kápráztatni néhány kritikust és sznobot, de milliókat minõséggel csakis akkor, ha az ember a régi jól bevált elemekhez és témákhoz nyúl. Például a bûnhöz.

SPOILER! SPOILER!! SPOILER!!!

Vagy a szabad akarathoz. Mert a végén ide fut ki a történet. Ugyanis a bûn boncolgatása mindenképpen felveti a kérdést, hogy felelõs-e az ember és ha igen, mennyire. Van-e vajon mindig választása vagy idõnként a körülmények áldozata. Nekem úgy tûnik, hogy a film írója, Andrew Kevin Walker, a szabad akarat mellett teszi le a voksát. Összpontosítsunk az utolsó, döntõ jelenetre. Tegyük fel, hogy Mills bekattan és már nem tud felelõsséget vállalni a tetteiért. Lehetséges, hogy így van, de ez szerintem csak azután következik be, hogy lelõtte John Doe-t. Kétségbeesetten tekinget körbe, mintha a megváltást vagy legalább egy apró megkönnyebbülést keresne, de azt persze a bosszú nem hozza el. Ettõl aztán megõrül, esetleg sokkot kap, alighanem életre szólót. Mills egész végig olyan volt, mint a nikkelbolha. Képtelen volt türelmesen várni, semmi érzéke nem volt az apró részletekhez. Az érzelmek embere, ahogy az el is hangzik Somerset szájából. Pisztollyal a kezében, kétségbeesetten, elönti a felesége iránti szerelem, a bénító tehetetlenség és egy csomó kommerszfilm, amelyekben a rossz mindig elnyeri méltó büntetését és méghozzá a legtöbbször golyó által - és meghúzza a ravaszt. Nem õrültként, hanem szabad akaratából. Somerset nyomozót ellenben más fából faragták. Megfontolt, finom, mûvelt, bort iszik. Ellenben a megfontoltsága visszatartja azoktól az ösvényektõl, amelyeken szûkösen, nehezen, de mégis el lehetne menni. Óva inti Millst, hogy betörjön John Doe lakásába, pedig mint kiderül, a betörést el lehet gereblyézni. Kicsit olyan õ, mint egy fa. Imponáló képességei vannak, de a béklyói visszatartják attól, hogy igazán élvezze az életet. Somerset rögtön átlátja John Doe mûvének lényegét és nem akarja, hogy beteljesedjen. Ami õt illeti - kétség sem fér hozzá, hogy szabad akaratából dönt. Mondom, ide fut ki a történet. Van-e választás? Hivatkozhatunk-e bármire, ha bûnt követünk el? Akarat vagy ösztön? Ember vagy állat? Törvény vagy bosszú? Ezek bizony nagy kérdések és méghozzá több-ezerévesek. Úgy tûnik tehát, hogy a film a szabad akarat mellett teszi le a voksot. És mégis van itt valami nyugtalanító. Mills az érzelem, Somerset pedig az értelem embere. És pontosan a karakterüknek megfelelõ választ adnak döntéshelyzetben. Az összesben és a végén a legsúlyosabban is. Akkor tehát van szabad akarat vagy be vagyunk programozva és eszerint cselekszünk? Talán ennyiben posztmodern ez a film és szerencsére ez egyszer nem a devianciák kéjes taglalásában. És a legeslegutolsó jelenet rátesz még egy lapáttal. -Maga hol lesz, nyomozó? - kérdezi a rendõrfõnök. -A közelben - mondja visszafordulva a válla felett Somerset. És aztán még egyszer, nyomatékosan: -Itt, a közelben. Van ugyanis Somersetnek is bûne és dehogyis a Mills iránt érzett szánalom vette rá arra, hogy újólag felvegye a harcot a bûn ellen. Van neki is bûne, noha az egyházatyák nem tartották annak. Egy bûn, ami tkp. kizárja, hogy a hét fõbûn bármelyikét velõtrázó módon elkövesse. A közöny. És ez el is hangzik a filmben Mills szájából. Hogy nem jobb, mint a többiek, hogy õ is elfordítja a tekintetét, ha úgy alakul. És ezt Somerset nem is tagadja. Tudja jól, és tudja azt is, hogy ez hiányosság. Ezért tudott olyan könnyedén, tudományos alapon nemet mondani a gyerekre, és nem a gyermektelenség fáj neki, hanem az, hogy ilyen. Bölcs nagyapónak született. Úgy dönt, hogy mégsem megy nyugdíjba, de nem igazságszeretetbõl, hanem mert elgondolkodott John Doe mûvén. Ironikus, nem? Hogy van büntetés és lehetséges változni. Megint csak szabad akaratából dönt és megint csak értelmi alapon, szóval ezzel sem kerültünk beljebb a választ illetõen. És az utolsó mondat: "Szép ez a világ és érdemes harcolni érte. A második felével egyetértek." Honnan is ismerõs ennek a sornak az optimista pesszimizmusa? Ja, igen. "Ember küzdj és bízva bízzál!" Igen, valóban ennyire magasra teszi a lécet. És a forgatókönyvíró pont úgy járt mint Madách. Akkorát dobott, hogy el is használta az összes alkotóerejét.