Érdekes, hogy ez az "Android meg nyílt" címû hülyeség még mindig nem irtódott ki az emberekbõl. Mi a tökömben nyílt? Egy dologban: lehet rá témákat rakni. Ez az az olcsójáték hülyegyerekeknek, amibe mindenki beleun egy bizonyos életkor felett. Az Android felhasználók nagy része ugyanúgy az adott gyártó témáját használja, mint az almásban. Igen, még 3rd party billentyûzetet is lehet rá rakni, mert a gyári szar. Sajnos a többi is az...

Ahhoz, hogy jobban belenyúlj, ugyanúgy fel kell törni, mint az iOS-t. Tény, hogy könnyebben fel lehet törni. Tehát az Android azért jobb, mert kevésbé profik biztonsági megoldásokban a fejlesztõik, mint az iOS-nél.

ja igen, és root nélkül is rakhatsz rá lopott, feltört appokat. Mert az az idióta fejlesztõ csak ne kérjen pénzt a játékáééé!

Az iPhone-ra csak saját alomból lehet alkalmazás feltenni? És az a pár millió külsõ fejlesztõ csak megtévesztés bakker? Mindet az Apple fizeti? Akkor is, amikor ugyanazt az appot kihozzák robotosra és WinPhone-ra is? Az iOS eladásaikon fedezik az árát, hogy a másik két rendszerre is kihozzák az alkalmazást, mert a fene nagy szabadságában az androidos nem fizet semmiért. Kell az a nyüves 200 forint a mekis olcsómenüre.

Nyílt rendszer... persze. Minden gyártónak saját Androidja van. Akkor koppan a szabadságra vágyó nyíltoperndszer felhasználó, amikor már a következõ alverzió se jön ki a telefonjára, mert a gyártó (teljesen érthetõen) csak a méregdrága elit készülékeit supportolja. Azokon még akár egy teljes verziót is tudsz ugorni, mire leszarják.

Imádom, hogy mennyire befolyásolhatóak az emberek. TI MINDANNYIAN EGYÉNISÉGEK VAGYTOK, mert a mi rendszerünket használjátok és nem a csúnya rossz Apple-t! :-D

Jobs nem a világot változtatta meg, csak a jómódúakat tette még nagyobb paraszttá azáltal, hogy a termékeik birtoklása miatt még feljebb ment az egójuk és még jobban lenéznek másokat. Az i és Mac cuccok tényleg jók, csak az a baj, hogy aki meg tudja venni, szent ereklyeként tekint rá, nem mint hétköznapi eszközre és önmagát a felsõbbrendûek közé sorolja. Gondolom nem kell bemutatnom az olyan közösségi oldalakra feltett képeket, amin látható egy íróasztal, rajta iMac vagy MacBook, iPhone, esetleg iPod. Mintha ezek pont ott lennének véletlenül. Szó szerint oltár-szeû installációkat láttam már, és talán Jobshoz imádkoznak a barmok..

Bakufu, nagy tévedésben vagy, az iPhone 4s az usában 650$-tól kezdõdik, (a 16 gigás) ami akárhogy számolom jelenlegi árfolyamon minimum 130-140k-nak felel meg, nem kéne túlozni, csak azért, mert te az iBrand-et preferálod, elfogult vagy...

Csak röviden: Igen, igazad van ! Valóban egymástól lopkodtak akkoriban, de ehhez jó helyen kellet lenni jó idõben. Egyik embert sem tartom többre a másiknál, csak azt mondom, hogy Jobsnak víziók voltak a fejében és addig rugdosta az embereit ameddig meg nem csinálták azt. Ebben és a marketingben piszok jó volt, de nem Edison ! Attól, hogy fejben leszállok a Marsra, attól még nem leszek ûrhajós. Tudok az iPhone és Android közti kusza "kapcsolatról", de az utóbbi mégis nyílt...még !

Nem volt rossz, de ha életrajzi filmet szeretnél, akkor a "A szilikonvölgy kalózai" címû filmet nézzed meg, bár az 99-es és az Apple nagy dobásai elõtt készült. Esetleg várhatsz amíg a Sony megcsinálja a Jobs életrajzi filmjét. A dokumentum film végigszalad az Apple storyn, de ha eddig nem tudtál róla semmit, szerintem sokkal okosabb nem leszel. Zanzásítja az elmúlt évek Discoverys iDoku filmjeinek lényegét.

Amúgy eltûnt egy megmagyarázó hozzászólásom kettõvel korábról, de mindegy is...

Magáról a filmrõl egyébként lehet tudni valamit?
Mert ahogy elnézem, itt már megint az Apple hívek vs. utálók társalgását olvashatjuk, a filmrõl nem sokat találtam a hozzászólásokban.

Köszi az összefoglalót!

Elég csak a videót megnézni, hogyan marják ki egy alumínium tömbbõl a Macbook házát és fogalmat alkothatunk a termékek minõségérõl és a letisztult mûszaki megoldásokról.

Ahogy tapasztalom más fórumokon, nagyon sokan félre vannak tájolva Apple ügyben. Aminek forrása mindig arra vezethetõ vissza, hogy drága és ebbõl következtetik, hogy divatmárka. Pedig, ha utánanéznének a felesleges fröcsögés helyett, akkor láthatnák, hogy csak mennyei kis hazánkban ilyen kibaszott drága. Az USA-ban sokkal olcsóbb, ráadásul fizetésük is enyhén szólva jobb.
Csak pár jó példa erre: USA iPhone 4s forintra átszámítva 44.000Ft. Itthon pedig ugyanez 190.000Ft.
Vagy éppen: 21,5 hüvelykes iMac USA ár 266.000Ft, míg itthon 360.000Ft.
A leglényegesebb különbség Apple és Microsoft között, hogy elõbbi minõséget gyárt. Az iMac-rõl tapasztalatból is állíthatom lassan 6 éve. Nem fagy le, nem volt még alkatrészhibája, nem kell aggódni vírusok miatt és nem rogy össze a rendszer sok egyszerre futtatott alkalmazás miatt sem. Ráadásul több száz programmal van ellátva az op. rendszerük, nagyrészt kilobyte méretûek. Amikkel a Windows nem rendelkezik alapból.

A másik amit nem értek, hogy nem veszik észre a fröcsögõk, hogy pont az Apple miatt böködhetik a kis android készülékeiket? Faszául lemásolták a különbözõ cégek (silány minõségben) az eszközöket, de még az azokat borító csomagolást is. Most meg megy a fújolás ezerrel.
Vissza lehet emlékezni milyen mobilokat gyártottak az iPhone-ig. Össze-vissza lehetett forgatni, kinyitni, becsukni, kisebb-nagyobb volt és nem tudtak elszakadni a mûanyaggomboktól sem.

Ami Gates-et illeti, hagyjuk már ezt a téveszmét, ami beborít többeket, hogy õ egy igazi felkapaszkodó csodagyerek az informatika területén. Csak megsúgom, hogy egy épkézláb, normálisan használható op. rendszerük nincs. Szakmabeli, na persze... õ dolgozott ezeken, hát hogyne. Felvásárolt mindent az elejétõl fogva. Gazdag családból származik egyébként is. Tekintve, hogy anyja: Mary Maxwell Gates a First Interstate BancSystem elnökségi tagja volt. Az apja nevéhez meg olyan cégek nevei fûzhetõk, mint: Shidler & King (társalapító, késõbb a cég neve: Preston Gates & Ellis LLP), Costco Wholesale Corporation (igazgató), Bill & Melinda Gates Foundation (társ-elnök), University of Washington (igazgatói tanács tagja).

A kezdetekrõl annyit, hogy. 1975-ben az Altair 8800 gyártója, a Micro Instrumentation Telemetry Systems pályázatot írt ki több magazinban, amelyben pénzdíjat kínáltak annak, aki az addig csak gépi kódban programozható Altair 8800 géphez BASIC fordítót fejleszt. Bill-nek Még nem volt ilyen gépe, de ez nem akadályozta meg abban, hogy felhívja az Altair gyártóját, felajánlva nekik a kész terméket. Így az apja vett a pelyhedzõ állú Billy-nek egy Altair 8800-at. Tudta, hogy mások már írtak BASIC fordítókat és a forráskódokat össze lehet illeszteni a Popular Mechanics és a Byte magazinok mellékleteibõl. Paul Allen-nel nekiálltak e nehéz munkának, és pár nap múlva fel is keresték a MITS-t a kész "termékkel". Átadták tesztelésre, amire kiderült, hogy számos hibával rendelkezett, majd visszaadták nekik. Igaz Paul Allen-nek állást kínáltak. Gates a papa pénzén céget alapított Mirco-Soft néven (amibõl 1976-ban került ki a kötõjel). Egyetemi tanulmányait felfüggesztette és az MITS székhelye közelében nyitott irodát. Ahol tovább javítgatta BASIC fordítóját, a munkát viszont nem õ, hanem Monte Davidoff végezte. Az MITS átvette tõlük és a fordítót rövidesen minden eladott Altair 8800-hoz ajándékba adták. Akik régebben vettek ilyen gépet, azok lemásolták maguknak a programot, amire beindult Billy fiú és tiltakozni kezdett az MITS-nél, amiért szerinte õ "komoly bevételtõl esik el" a szoftverek másolása miatt, majd 1976 január 31-én dühödt hangvételû nyílt levelet tett közzé a MITS hírlevelében, Open Letter to Hobbysts címmel. Késõbb ezt számos komputermagazinnak is elküldte. A levélben kioktatta a számítástechnikai szakmát arról, hogy szoftvert másolni lopás, és kiszámolta, hogy õt mennyi kár érte azzal, hogy egyesek "ellopták" a programját. Röhögött rajta mindenki. A levél végén választ kért és meg is kapta. Karikatúrák tucatjai élcelõdtek rajta.

Több más céget is elindított a hetvenes években, amelyek egytõl egyig befürödtek. Erre jó példa a Traf-O-Data nevû, forgalomszámláló mérõberendezéseket gyártó cég. Saját tervezésû készülékének mûködési elve egyszerû volt: az úton egy rugalmas gumicsövet fektettek keresztül, amin az elhaladó autók áthaladtak, kinyomták belõle a levegõt, és ezt egy szenzor érzékelte. A gépet egy autópálya-kezelõ cégnek próbálta eladni, de elálltak a vételtõl, amikor a gépre ráment egy nyolctengelyes teherautó, és azt négy kocsinak számolta. Arról nem is beszélve, hogy az útra
fektetett gumicsõ balesetveszélyes volt, és pár tucat autó után el is szakadt.

1980-ban az IBM megalkotta az elsõ PC-t, amihez op. rendszer kellett. Itt bukkant fel ismét Bill.
Miután az IBM tárgyalásai kudarcba fulladtak a Digital Research céggel (mivel annyira nem vették komolyan az IBM-et, hogy el se mentek a tárgyalásra). Bill Gates megvásárolta egy bizonyos Tim Pattersonnak a Seattle Computer Products számára készített CP/M operációs rendszerét. Ezt adták át az IBM-nek saját termék gyanánt. Az IBM ezután kijavított benne pár ezer hibát és IBM PC DOS néven hozta forgalomba. Néhány év múlva a

Microsoft megszerezte a termék teljes licencjogát, és MS-DOS néven maga is a piacra lépett.
A gép viszont nem kezelt 640K-nál több memóriát. Hiába vett az ember megabyte-okat bele. Erre vonatkozik Bill Gates 1981-ben személyesen kijelentett bölcsessége: "640 kilobyte mindenkinek elég!" Egészen 1995-ig nem is lehetett több memóriát használni.

1995-ben, a Windows 95 piacra dobásakor a Microsoft megkezdte sok milliárd dolláros reklámkampányát, nem csak az informatika fölött húzták meg a lélekharangot. A Windows sikere a nyugati világ teljes ipari struktúráját átalakította, mert minden iparágban felfigyeltek a marketing sikerére.
Gates azonban bebizonyította, hogy egy termék lehet akármilyen silány, ha kellõ hangerõvel reklámozzák, és végsõ soron elfogadtatják a fogyasztókkal. A Windows 98 pedig az elsõ bemutatásakor élõ adásban fagyott le. Sikereit a marketing-osztályok, a jogászok és a pénzügyi háttér révén érte el.

DjMcMaster: egyetértek veled.

Nem bizony ! Douglas C. Engelbart 1963 Egér prototípus

Leszögezem, hogy nem vagyok I-akármi rajongó. A véleményem, hogy pont az ellenkezõjét testesíti meg az összes Apple termék mint amivel annó reklámozták. Szerintem egy csöpp szabadság nincs egyik eszközben sem, csak meg kell nézni az Iphone és az Android közti különbséget. Az egyik csak a saját almából való dolgokkal mûködik, míg a másikra annyiféle alkalmazást szedek és teszek rá egyféle problémára amennyit csak akarok. Itthon az Apple (mint oly sok más márka) presztizs, még ha tulajdonosa használni sem tudja. Mi sem mutatja jobban, mint az ára ! Külföldön arányosabb összegbe kerûl mindegyik Apple termék a többihez képest, nem úgy mint nálunk. Ha azt szeretnéd, hogy a kétségtelenûl szép kütyüdön egy marhanagy alma világítson, akkor fizess érte ! Ma már a kiadványszerkesztõk sem feltétlen istenítik a Mac-et. Folyamatosan hallunk ezt-azt, pl. az elsõ Ipod akku problémájáról, az Ipad hálózatkezelésérõl, meg a Iphone GPS loggolásáról, mégsem érdekel senkit, holott más termék egy életre eláshatná magát ha ilyen derûlne ki róla. Semmiben nem különbözik más márkáktól csak piszok jó a marketingje és ebben volt jó Jobs. Korunk Edisonja ? Kétlem ! Edison nem csak kitalálta a dolgokat, hanem meg is csinálta. Ha jól tudom, akkor Jobs sosem volt szakember, csak ötletgazda. Megálmodta a dolgokat, aztán valakikkel (akikrõl nem sokat tudunk) megcsinálták. Gates-et sem kimondottan kedvelem, de Õ legalább szakmabéli volt és dolgozott is több operációs rendszeren, nem csak kitalálta azokat. Megnéztem a csatolt Youtube videót, de szerintem egy oprendszer sem lenne jó semmire ha csak 50 betûtípust tudna felvonultatni, mást nem. Jobs az Apple arca és ötletembere volt és most kiderûl, hogy meg tudja-e tartani magát a cég nélküle is.

Van az a mondás (gondolat...?), hogy a "számítógép jelentõsen megkönnyíti azoknak a feladatoknak az elvégzését, melyek nagy része a számítógépek nélkül egyáltalán nem is volna", vagy valami ilyesmi. Ez a Steve Jobs nevû arc KÍVÁLÓAN látta megy, hogy merre lehet (kell?) az emberek addig ki sem fejezett, meg sem fogalmazott vágyait terelni, és ezzel egy rahedli pénzt keresni. Na, ez ÜGYES.
Ja és igen, az egér. Nem õ találta fel, de õ TERJESZTETTE el, és mivel elterjedt, ezért használja MINDENKI (na jó, majdnem mindenki). Voltak próbálkozások más irányban de egyik sem képes, nem volt képes az egeret kiváltani. Az érintõképernyõ? Ugyan. iPhone-t vagy iPad-et tapizni egész szórakoztató, sõt valamennyire még eredményes is, de egy asztali gépnél ülve a kényelmes karosszékbõl ELÕREGÖRNYEDNI, na az talán nem az.
Még egy okosság (olvastam vagy halottam valahol, nem is tudom): ébreszd fel az emberek igényét valamire (bármire), majd elégítsd ki. Garantáltan félhülyére keresed magad. Csak az a NAGY ÖTLET, az olyan nehezen jön az átlagembernek. Ehhez Steve Jobsnak, vagy Bill Gatesnek, esetleg Mark Zuckerbergnek kell lenni.

"azoknak van értelme amik az emberiség hasznára vannak" Hmm, kikívánkozik belõlem értetlenke írása után, hogy az éremnek 2 oldala van: a rtg igen hasznos, de tudtad, hogy ölni is lehet vele? Általában elmondható, hogy a feltalált dolgok jóra és rosszra egyaránt használhatók. Erõsen emberfüggõ.

Helló! Te valami technológia-ellenes vagy?

halottrol jot vagy semmit.. kb az egesz musor is errol szol.

No akkor lássuk mik azok amikrõl ez a majom elhíresült. "okos"telefon kacat, iphone kacat, iphode, kacat Én nem vagyok technológia ellenes de csak azoknak van értelme amik az emberiség hasznára vannak. Ilyen pl a röntgen ami jó arra , hogy pl a töréseket kimutassa az internet is lehet hasznos csak nagyon sok olyen dolog is elérhetõ amik igen károsak.

Értetlenke érdekes ember vagy ezek szerint te is olyan technika elenes vagy. Akkor miért netezel mellesleg ehez is köze volt ennek az álitólagos "nullának" . Ja õ volt az az ember (Bill Gates-el együtt) aki erõltette a GUI-t. És igen B. Gates az elején még a társuk volt. Ezek a technologiák megkönyítik a munkámat pedig csak egy tudatlan archeologus vagyok.

Hogy ki is volt, erre a Wikipédia ad választ: "Steven Paul „Steve” Jobs (San Francisco, Kalifornia, 1955. február 24. – Palo Alto, Kalifornia, 2011. október 5.[2]) az Apple elnöke, korábbi vezérigazgatója, az informatikai és a szórakoztatóipar ismert alakja. Sokan tartják a számítástechnika egyik úttörõjének, aki meglátta a lehetõséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben, mellyel egy Xerox PARC--bemutató alkalmával találkozott. Jobs irányítása alatt fejlesztette ki az Apple Computer a cég egyik fõ termékét, az Apple Macintosh számítógépet, valamint az iPhone okostelefont és iPad táblagépet."

o.0