Name: iGenius: Hogyan változtatta meg Steve Jobs a világot?
Genre: dokumentumfilm
Released: 2018-04-22T09:34:53+0200
Rating: 6.2

Értékelés:

21 szavazatból

Szerinted?

Értékelés:

21 szavazatból

Szerinted?

Innováció, inspiráció és képzelőerő - ezek azok a szavak, amelyekkel Steve Jobs munkásságát méltatják szerte a világon. Jobs kétségkívül korunk egyik legsokoldalúbb és legbefolyásosabb személye volt. Alkotásainak hatása a modern életstílusra, az informatikára és a gazdaságra felülmúlhatatlan. Az Apple termékek megannyi iparágba új minőséget hoztak, valódi motorként segítették a felhasználók kreativitásának kiteljesedését.

A népszerű Állítólag... című sorozat két műsorvezetője, Adam Savage és Jamie Hyneman mutatja be az Apple ikonikus vezetőjének élettörténetét. Az egy órás műsorban megszólalnak ismert informatikai szakemberek és Steve Jobs közeli barátai, például Daniel Kottke, aki indiai útjára kísérte, valamint John Draper mérnök, aki elindította őt pályáján. Az énekes Stevie Wonder és Pete Wentz arról emlékezik, milyen hatással voltak karrierjükre az Apple vezérének innovációi. Feltűnik a képernyőn Dr. Michio Kaku elméleti fizikus is, aki a Discovery Science Sci-Fi tudmány című műsorát vezeti.

"Valaki azt mondta, hogy a mások által kikövezett útra lépni ésszerű cselekedet. Ebből viszont az következik, hogy ésszerűtlen emberek hoznak változást, viszik előre a világot. Steve Jobs ilyen értelemben ésszerűtlen ember volt. Nem elégedett meg azzal, hogy azt kínálja nekünk, amire szükségünk van, hanem újraértelmezte a digitális térhez fűződő gondolatainkat és elvárásainkat a hatékonyságról, kreativitásról, zenéről, kommunikációról, média- vagy művészetfogyasztásról. Közvetve és közvetlenül is hatással volt mindannyiunk életére." - nyilatkozta a műsor kapcsán Adam Savage.

Stáblista

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Érdekes, hogy ez az "Android meg nyílt" címû hülyeség még mindig nem irtódott ki az emberekbõl. Mi a tökömben nyílt? Egy dologban: lehet rá témákat rakni. Ez az az olcsójáték hülyegyerekeknek, amibe mindenki beleun egy bizonyos életkor felett. Az Android felhasználók nagy része ugyanúgy az adott gyártó témáját használja, mint az almásban. Igen, még 3rd party billentyûzetet is lehet rá rakni, mert a gyári szar. Sajnos a többi is az...

Ahhoz, hogy jobban belenyúlj, ugyanúgy fel kell törni, mint az iOS-t. Tény, hogy könnyebben fel lehet törni. Tehát az Android azért jobb, mert kevésbé profik biztonsági megoldásokban a fejlesztõik, mint az iOS-nél.

ja igen, és root nélkül is rakhatsz rá lopott, feltört appokat. Mert az az idióta fejlesztõ csak ne kérjen pénzt a játékáééé!

Az iPhone-ra csak saját alomból lehet alkalmazás feltenni? És az a pár millió külsõ fejlesztõ csak megtévesztés bakker? Mindet az Apple fizeti? Akkor is, amikor ugyanazt az appot kihozzák robotosra és WinPhone-ra is? Az iOS eladásaikon fedezik az árát, hogy a másik két rendszerre is kihozzák az alkalmazást, mert a fene nagy szabadságában az androidos nem fizet semmiért. Kell az a nyüves 200 forint a mekis olcsómenüre.

Nyílt rendszer... persze. Minden gyártónak saját Androidja van. Akkor koppan a szabadságra vágyó nyíltoperndszer felhasználó, amikor már a következõ alverzió se jön ki a telefonjára, mert a gyártó (teljesen érthetõen) csak a méregdrága elit készülékeit supportolja. Azokon még akár egy teljes verziót is tudsz ugorni, mire leszarják.

Imádom, hogy mennyire befolyásolhatóak az emberek. TI MINDANNYIAN EGYÉNISÉGEK VAGYTOK, mert a mi rendszerünket használjátok és nem a csúnya rossz Apple-t! :-D

Válasz

Jobs nem a világot változtatta meg, csak a jómódúakat tette még nagyobb paraszttá azáltal, hogy a termékeik birtoklása miatt még feljebb ment az egójuk és még jobban lenéznek másokat. Az i és Mac cuccok tényleg jók, csak az a baj, hogy aki meg tudja venni, szent ereklyeként tekint rá, nem mint hétköznapi eszközre és önmagát a felsõbbrendûek közé sorolja. Gondolom nem kell bemutatnom az olyan közösségi oldalakra feltett képeket, amin látható egy íróasztal, rajta iMac vagy MacBook, iPhone, esetleg iPod. Mintha ezek pont ott lennének véletlenül. Szó szerint oltár-szeû installációkat láttam már, és talán Jobshoz imádkoznak a barmok..

Bakufu, nagy tévedésben vagy, az iPhone 4s az usában 650$-tól kezdõdik, (a 16 gigás) ami akárhogy számolom jelenlegi árfolyamon minimum 130-140k-nak felel meg, nem kéne túlozni, csak azért, mert te az iBrand-et preferálod, elfogult vagy...

Csak röviden: Igen, igazad van ! Valóban egymástól lopkodtak akkoriban, de ehhez jó helyen kellet lenni jó idõben. Egyik embert sem tartom többre a másiknál, csak azt mondom, hogy Jobsnak víziók voltak a fejében és addig rugdosta az embereit ameddig meg nem csinálták azt. Ebben és a marketingben piszok jó volt, de nem Edison ! Attól, hogy fejben leszállok a Marsra, attól még nem leszek ûrhajós. Tudok az iPhone és Android közti kusza "kapcsolatról", de az utóbbi mégis nyílt...még !

Nem volt rossz, de ha életrajzi filmet szeretnél, akkor a "A szilikonvölgy kalózai" címû filmet nézzed meg, bár az 99-es és az Apple nagy dobásai elõtt készült. Esetleg várhatsz amíg a Sony megcsinálja a Jobs életrajzi filmjét. A dokumentum film végigszalad az Apple storyn, de ha eddig nem tudtál róla semmit, szerintem sokkal okosabb nem leszel. Zanzásítja az elmúlt évek Discoverys iDoku filmjeinek lényegét.

Amúgy eltûnt egy megmagyarázó hozzászólásom kettõvel korábról, de mindegy is...

Magáról a filmrõl egyébként lehet tudni valamit?
Mert ahogy elnézem, itt már megint az Apple hívek vs. utálók társalgását olvashatjuk, a filmrõl nem sokat találtam a hozzászólásokban.

Köszi az összefoglalót!

Elég csak a videót megnézni, hogyan marják ki egy alumínium tömbbõl a Macbook házát és fogalmat alkothatunk a termékek minõségérõl és a letisztult mûszaki megoldásokról.

Ahogy tapasztalom más fórumokon, nagyon sokan félre vannak tájolva Apple ügyben. Aminek forrása mindig arra vezethetõ vissza, hogy drága és ebbõl következtetik, hogy divatmárka. Pedig, ha utánanéznének a felesleges fröcsögés helyett, akkor láthatnák, hogy csak mennyei kis hazánkban ilyen kibaszott drága. Az USA-ban sokkal olcsóbb, ráadásul fizetésük is enyhén szólva jobb.
Csak pár jó példa erre: USA iPhone 4s forintra átszámítva 44.000Ft. Itthon pedig ugyanez 190.000Ft.
Vagy éppen: 21,5 hüvelykes iMac USA ár 266.000Ft, míg itthon 360.000Ft.
A leglényegesebb különbség Apple és Microsoft között, hogy elõbbi minõséget gyárt. Az iMac-rõl tapasztalatból is állíthatom lassan 6 éve. Nem fagy le, nem volt még alkatrészhibája, nem kell aggódni vírusok miatt és nem rogy össze a rendszer sok egyszerre futtatott alkalmazás miatt sem. Ráadásul több száz programmal van ellátva az op. rendszerük, nagyrészt kilobyte méretûek. Amikkel a Windows nem rendelkezik alapból.

A másik amit nem értek, hogy nem veszik észre a fröcsögõk, hogy pont az Apple miatt böködhetik a kis android készülékeiket? Faszául lemásolták a különbözõ cégek (silány minõségben) az eszközöket, de még az azokat borító csomagolást is. Most meg megy a fújolás ezerrel.
Vissza lehet emlékezni milyen mobilokat gyártottak az iPhone-ig. Össze-vissza lehetett forgatni, kinyitni, becsukni, kisebb-nagyobb volt és nem tudtak elszakadni a mûanyaggomboktól sem.

Ami Gates-et illeti, hagyjuk már ezt a téveszmét, ami beborít többeket, hogy õ egy igazi felkapaszkodó csodagyerek az informatika területén. Csak megsúgom, hogy egy épkézláb, normálisan használható op. rendszerük nincs. Szakmabeli, na persze... õ dolgozott ezeken, hát hogyne. Felvásárolt mindent az elejétõl fogva. Gazdag családból származik egyébként is. Tekintve, hogy anyja: Mary Maxwell Gates a First Interstate BancSystem elnökségi tagja volt. Az apja nevéhez meg olyan cégek nevei fûzhetõk, mint: Shidler & King (társalapító, késõbb a cég neve: Preston Gates & Ellis LLP), Costco Wholesale Corporation (igazgató), Bill & Melinda Gates Foundation (társ-elnök), University of Washington (igazgatói tanács tagja).

A kezdetekrõl annyit, hogy. 1975-ben az Altair 8800 gyártója, a Micro Instrumentation Telemetry Systems pályázatot írt ki több magazinban, amelyben pénzdíjat kínáltak annak, aki az addig csak gépi kódban programozható Altair 8800 géphez BASIC fordítót fejleszt. Bill-nek Még nem volt ilyen gépe, de ez nem akadályozta meg abban, hogy felhívja az Altair gyártóját, felajánlva nekik a kész terméket. Így az apja vett a pelyhedzõ állú Billy-nek egy Altair 8800-at. Tudta, hogy mások már írtak BASIC fordítókat és a forráskódokat össze lehet illeszteni a Popular Mechanics és a Byte magazinok mellékleteibõl. Paul Allen-nel nekiálltak e nehéz munkának, és pár nap múlva fel is keresték a MITS-t a kész "termékkel". Átadták tesztelésre, amire kiderült, hogy számos hibával rendelkezett, majd visszaadták nekik. Igaz Paul Allen-nek állást kínáltak. Gates a papa pénzén céget alapított Mirco-Soft néven (amibõl 1976-ban került ki a kötõjel). Egyetemi tanulmányait felfüggesztette és az MITS székhelye közelében nyitott irodát. Ahol tovább javítgatta BASIC fordítóját, a munkát viszont nem õ, hanem Monte Davidoff végezte. Az MITS átvette tõlük és a fordítót rövidesen minden eladott Altair 8800-hoz ajándékba adták. Akik régebben vettek ilyen gépet, azok lemásolták maguknak a programot, amire beindult Billy fiú és tiltakozni kezdett az MITS-nél, amiért szerinte õ "komoly bevételtõl esik el" a szoftverek másolása miatt, majd 1976 január 31-én dühödt hangvételû nyílt levelet tett közzé a MITS hírlevelében, Open Letter to Hobbysts címmel. Késõbb ezt számos komputermagazinnak is elküldte. A levélben kioktatta a számítástechnikai szakmát arról, hogy szoftvert másolni lopás, és kiszámolta, hogy õt mennyi kár érte azzal, hogy egyesek "ellopták" a programját. Röhögött rajta mindenki. A levél végén választ kért és meg is kapta. Karikatúrák tucatjai élcelõdtek rajta.

Több más céget is elindított a hetvenes években, amelyek egytõl egyig befürödtek. Erre jó példa a Traf-O-Data nevû, forgalomszámláló mérõberendezéseket gyártó cég. Saját tervezésû készülékének mûködési elve egyszerû volt: az úton egy rugalmas gumicsövet fektettek keresztül, amin az elhaladó autók áthaladtak, kinyomták belõle a levegõt, és ezt egy szenzor érzékelte. A gépet egy autópálya-kezelõ cégnek próbálta eladni, de elálltak a vételtõl, amikor a gépre ráment egy nyolctengelyes teherautó, és azt négy kocsinak számolta. Arról nem is beszélve, hogy az útra
fektetett gumicsõ balesetveszélyes volt, és pár tucat autó után el is szakadt.

1980-ban az IBM megalkotta az elsõ PC-t, amihez op. rendszer kellett. Itt bukkant fel ismét Bill.
Miután az IBM tárgyalásai kudarcba fulladtak a Digital Research céggel (mivel annyira nem vették komolyan az IBM-et, hogy el se mentek a tárgyalásra). Bill Gates megvásárolta egy bizonyos Tim Pattersonnak a Seattle Computer Products számára készített CP/M operációs rendszerét. Ezt adták át az IBM-nek saját termék gyanánt. Az IBM ezután kijavított benne pár ezer hibát és IBM PC DOS néven hozta forgalomba. Néhány év múlva a

Microsoft megszerezte a termék teljes licencjogát, és MS-DOS néven maga is a piacra lépett.
A gép viszont nem kezelt 640K-nál több memóriát. Hiába vett az ember megabyte-okat bele. Erre vonatkozik Bill Gates 1981-ben személyesen kijelentett bölcsessége: "640 kilobyte mindenkinek elég!" Egészen 1995-ig nem is lehetett több memóriát használni.

1995-ben, a Windows 95 piacra dobásakor a Microsoft megkezdte sok milliárd dolláros reklámkampányát, nem csak az informatika fölött húzták meg a lélekharangot. A Windows sikere a nyugati világ teljes ipari struktúráját átalakította, mert minden iparágban felfigyeltek a marketing sikerére.
Gates azonban bebizonyította, hogy egy termék lehet akármilyen silány, ha kellõ hangerõvel reklámozzák, és végsõ soron elfogadtatják a fogyasztókkal. A Windows 98 pedig az elsõ bemutatásakor élõ adásban fagyott le. Sikereit a marketing-osztályok, a jogászok és a pénzügyi háttér révén érte el.

1/10

DjMcMaster: egyetértek veled.

Nem bizony ! Douglas C. Engelbart 1963 Egér prototípus

Összes hozzászólás

iGenius: Hogyan változtatta meg Steve Jobs a világot?

Értékelés:

Értékelés:

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon