Nézd, itt most nem a tudóstársadalomról van szó, hanem RÓLAM. Én a magam részérõl a newtoni alapelveket könnyûszerrel megértem és átlátom. De a fizikus tudóstársadalom publikációiról csak HIHETEM, hogy helyesek; azokat a publikációkat a tudósok csak egymás között tudják leellenerõzni, elfogadni vagy elvetni, én mindegyikrõl csak hihetem, hogy a bizonyítás igaz és jó, vagy épp hamis és hazug, mert nincs elég tudásom, hogy átlássam. Ezért csak hihetem, hogy a tudósok helyes következtetésekre jutnak. Ez nekem egyszerûvé teszi az életemet, mert nem kell MINDENT megtanulnom, bízhatom abban, hogy a fizikusok értenek ahhoz, amit megtanultak.

De éppen azt hallom, Einstein elmélete megdõl. Nem tudom, mit értenek ez alatt, és nem is érdekel, mert idáig is csak HITTEM abban, hogy amit Einstein mond, az helyes és igaz, hiszen én magam nem tudtam volna leellenõrizni a gondolatmenetét.

Összességében tökmindegy, hogy kinek a szavában és miért bízol, ha te magad nem bírsz utánajárni, akkor az semmiképpen sem lesz saját magad által bizonyított. De Newton elveinek saját magam is könnyûszerrel utánajárhatok, mert ahhoz nem kellenek bonyolult számítások meg komoly elõismeret.

Ezen felül a lényeg: A newtoni mechanika a világnak olyan lényegi vonásait ragadja meg, amik LÁTSZANAK; a kvantummechanika viszont olyasmit, ami NEM LÁTSZIK.
Attól, hogy a NEM LÁTHATÓ lényeget ragadja meg, alapvetõbben és mélyebben képes értelmezni az anyag mûködését. És ezzel a világnak egy bonyolultabb, zavarbaejtõbb modelljét adja, mint a newtoni alapelvek.

Isten ugyanúgy nem látszik, mint a kvantumok, és vele együtt ugyanúgy mélyebben és zavarbaejtõbben értelmezhetõ a létezés, mint nélküle. Nélküle is értelmezhetõ a világ - a felszínen, ugyanúgy, mint ahogy a newtoni fizikával is. Csakhogy, amiképpen a newtoni fizika sem tud választ adni mindenre, hanem az elvontabb, bonyolultabb, mélyebb problémák elõtt megtorpan, ugyanúgy az ateista világnézet is csak addig mûködik flotttul, amíg a mélyebb, elvontabb problémák elõtt meg nem torpan.


DE! Ahogyan egy átlagos mérnöki probléma megoldásához NEM KELL a kvantummechanika, sõt talán nem is alkalmas rá, ugyanúgy az élet hétköznapi problémáihoz nem kell folyvást sz istenhitet elõrángatni, és nem kell MINDENRE a Bibliát meg egyéb szent könyveket citálni. Nincs keresztény kertészkedés, hindu cipõdivat, buddhista földrajz,
mohamedán halászat meg egyebek. A Bolyai-geometria sem arra való, hogy azzal tervezzenek házat, sem a komplex számok, hogy azzal adjam össze, mennyit költöttem a boltban.
Vagy ha azt mondom: rajzolj le egy diót vagy egy embert, ahhoz nem kell elõbb festészeti akadémiát végezned, hogy megtedd; de ha azt elvégzed, nyilván egészen másképp fog kinézni a rajzod. Anélkül is jól boldogulsz, csak esetleg a falra nem rakod ki a mûvedet.

Fölösleges az istenhit ahhoz, hogy 3 meg 2 miért 5. De ha arra kérdezel rá, hogy ki vagyok, mi dolgom a világban, van-e lélek, van-e élet a halál után, miért van rossz, van-e értelme jónak lenni, mi az erkölcs és egyáltalán szükség van-e rá, akkor ezeknél a kérdésekre már óhatatlanul bonyolultabb, cizelláltabb és elmélyültebb válaszokat lehet adni, ha Isten létét is bekalkulálod a világba.

"Elnézést, de a Newtoni mechanikát UGYANOLYAN könnyû/nehéz elfogadni mint a quantummechanikát, lévén mindkettõ tudományosan bizonyított modellezése a valóságnak."
Ha neked elég, hogy bemondásra elhiszel valamit, akkor nyilván elég.

Ez nem így van, mert a newtoni mechanikát általános iskolásoknak is meg lehet tanítani, míg a kvantummechanika diplomával is nehezen értelmezhetõ. Tehát, ha bármiféle fizikai törvényrõl beszélnek, én csak a newtoni mechanika törvéyneit leszek képes átlátni és felfogni, a kvantummechanika törvényeit nem.

Nos, a feketének akkor is van valós tartalma, ha nem szín. :)

Nézd - ha észrevetted, a FOGALOM meghatározásáról volt szó. Aminél nem számít, hogy a valóságban létezik-e vagy sem, a lényeg, hogy ezt a FOGALMAT el tudjuk különíteni mindazoktól a FOGALMAKTÓL, amik másképp is meghatározhatóak.
Ugyanígy az enciklopédia tartalmazza az unicornis, jeti, ufo, kísértet, vámpír, sellõ, szatír, szirén, manó, óriás, sárkány, tündér, angyal, ördög stb. FOGALMAKAT is, amiket szintén meg kell határozni úgy, hogy világosan elkülönüljenek mindattól, ami másképp is leírható. A fogalmi definíció nem azt mondja, hogy 'vámpír' szó nincs, mert 'vámpírok' nem léteznek, hanem meghatározza a fogalmat és kész.

Nézd, a fizikához nem értek, de úgy tudom, a newtoni fizika állításai rengeteg mindent nem vesznek figyelembe - ha elgurítok egy golyót, tuti nem ott fog megállni, ahol a newtoni mechanika szerint meg kéne állnia. Ettõl függetlenül mégis sokkal könnyebb átlátni és elfogadni, mint a kvantummechanikát.

nézd, te a 'fekete lángot' hoztad példaként arra, hogy lehetséges olyan SZÓ, aminek nincs mögöttes tartalma.
Erre írtam, hogy a 'fekete láng' nem szó. A 'fekete' egy szó és a 'láng' egy szó, mindkettõnek van mögöttes tartalma, amit a valóságra vonatkoztathatunk.

Próbáld meg újra átgondolni. KÉTSÉG KÍVÜL LÉTEZIK EGY NYELVI KIFEJEZÉS, EGY FOGALOM, amit magyarul Istennek mondunk, angolul Godnak stb. Van egy SZAVUNK, amit meg kell határozni, mintha csak egy enciklopédiát írnánk. Mi kerül az Isten fogalom definíciójába? Az Isten szót nem lehet azzal definiálni, hogy Isten, hanem körül kell írni, nemdebár? Ha téged definiálni akar valaki, akkor a definícióban benne lesz az a szó, hogy ember, noha te nem vagy azonos az ember fogalmával, a kettõt nem lehet egymással felcserélni, tehát az ember definíciója nem az, hogy "agarik". Ebbõl következõen Isten fogalmának definíciójában benne van a végtelen - de a végtelen másképp is, pl. matematikailag is értelmezhetõ fogalom, tehát a végtelen fogalmát nem azonosíthatjuk Istennel, mert a természetes számok sora végtelen, de nem Isten. Agarik fogalmába beletartozik az ember szó, de az ember fogalmába nem tartozik bele az agarik szó.

Bekukucskáltam..
Agarik a magyar Miss Marple.. semmi sem kerüli el a figyelmét.