Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Ismail Kadaré

Spoiler
pingvincorpse 2008 nov. 10. - 14:19:51
(1/1)
A dél-albániai Gjirokastra városában született egy törvényszéki kézbesítõ fiaként. 1956-ban tanári diplomát szerzett a Tiranai Állami Egyetem történelem és pszichológia szakán. 1958-ban a moszkvai Makszim Gorkij Irodalmi Intézet ösztöndíjas hallgatója lett. 1960-ban – miután a Szovjetunió és Albánia közötti kapcsolatok elhidegültek – visszatért hazájába, és újságíróként kezdett dolgozni.

Hogy a rendszerben elképzelhetõ viszonylagos szabadsággal alkothasson, Kadare alkalmazkodott a párt diktálta vonalhoz és elvárásaihoz, és az 1960-as évek második felétõl a szocialista realizmus élen járó szóvivõje lett. 1974-ben a Zeri i Popullit címû pártlapban még vezércikket is írt A szocialista realizmus – a forradalom magasmûvészete címmel, ugyanakkor mértékadó irodalmi elemzések szerint néhány kivételtõl eltekintve prózai mûvei nem tekinthetõek a szocialista realizmusban fogant alkotásoknak. 1975-ben rövid idõre tiltólistára tették, de néhány, a cenzúra által nonkonformistának bélyegzett mûve kiadását pártpotentátok (pl. Ramiz Alia) kijárták, arra hivatkozván, hogy Kadare „Albánia új hangja”. Emellett 1970–1982 között az állampárti Albánia nemzetgyûlési képviselõje volt, illetve a Nemzeti Front alelnöki tisztét is ellátta. Tagja volt az Albán Tudományos Akadémiának, alelnöke az Albán Írószövetségnek és társelnöke az Albánok Világszövetségének.

1990. október 26-án, a kommunista rendszer összeomlása elõtt két hónappal Kadare politikai menedéket kért Franciaországban. A vasfüggönyön túli világ legzordabb országából érkezett albán író egy csapásra hihetetlen népszerûségre tett szert. Kadare élt is a szabad és cenzúra nélküli alkotás lehetõségével, és párizsi tartózkodásának évei bizonyultak legtermékenyebb írói korszakának. Albánul és franciául egyaránt publikált, a Fayard kiadó pedig 1993 és 2004 között mindkét nyelven, tíz kötetben kiadta összegyûjtött mûveit. 1996-ban az Académie des Sciences morales et politiques rendes tagja lett.

Az 1990-es évek közepétõl Kadare felváltva a francia és az albán fõvárosban tartózkodott, 1999 óta Tiranában él. Felesége, Helena Kadare szintén regényíró. Évek óta Nobel esélyes pali.

* A halott hadsereg tábornoka. Fordította Schütz István. Budapest: Európa. 1972. [Regény.]
* A fellegvár. Fordította Békés András. Budapest: Zrínyi. 1982. [Regény.]
* A piramis. Fordította Csaba Emese. Budapest: Holnap. 1994. [Regény.]
* Kettétört április. Fordította Szántó Judit. Budapest: Ulpius-ház. 2000. [Regény.]
* Aiszkhülosz, a nagy vesztes. Fordította Schütz István. Budapest: Európa. 2001. [Mûvelõdéstörténeti esszé.]
* A háromlyukú híd. Fordította Takács M. József. Budapest: Ulpius-ház. 2001. [Regény.]
* Az Álmok Palotája. Fordította Takács M. József. Budapest: Ulpius-ház. 2003. [Regény.]
Válasz