Programkereső

Téma: J. D. Salinger

Spoiler
fresia 2010 febr. 14. - 11:02:12
(14/14)
http://www.konyvimadok.hu/20100213/szenzacios-felfedezes-kozzetettek-salinger-leveleit
Válasz
fresia 2010 jan. 30. - 09:25:16 Előzmény sonka
(13/14)
Itt megtalálod Salinger összes mûvét, ha érdekel...

http://terebess.hu/keletkultinfo/salinger.html#banan

Úgy tudom, a szerzõ nem engedte egyetlen mûvét sem, így a Zabhegyezõt sem filmre vinni életében - remélem, ezt a halála után is tiszteletben tartják majd...
Válasz
10/10
sonka 2010 jan. 28. - 22:42:53 10/10
(12/14)
A Zabhegyezõ fantasztikus.
Válasz
offtopic
fresia 2010 jan. 28. - 22:12:37
(11/14)
http://www.litera.hu/hirek/elhunyd-j-d-salinger
Válasz
pingvincorpse 2009 dec. 13. - 02:01:19
(10/14)
Mondtam hogy poén?
Olvasni kéne elõbb egy kicsit.
Hehe
Válasz
offtopic
Moldávia bánata 2009 dec. 11. - 13:08:09
(9/14)
Így van Fõni! Örülök, hogy ismét felnyitotta a szemem! Nudli fórumozók! Ez nagyon találó Fõni! Fel is írom magamnak!
Válasz
offtopic
Moldávia bánata 2009 dec. 10. - 13:24:44
(8/14)
A probléma az, hogy már megint messzire kanyarodnánk, ha elkezdenénk elemezni Kertész Imre interjúját, vagy önmagában azt, hogy mért jó az, ha valaki a mennyekbõl néz le valakire, mert úgy gondolja, ez a helyes. Adott esetben valaki tényleg szenvedhet komoly hiányosságokban, mert ha nem így lenne, akkor - példának okáért - tudná, hogy a téves infók honnan származ(hat)nak (Összeseküvés elmélet, Hetedik), s talán nem a mennyekbõl lenne oly kedves felvilágosítani minket, tudatlanokat.
Válasz
offtopic
Moldávia bánata 2009 dec. 09. - 22:03:53
(7/14)
Na persze, ezt a legkönnyebb mondani, továbbra is ugyanúgy lekezelõen bánni, mint eddig. Semmi baj, legalább befejeztük.
Válasz
offtopic
Moldávia bánata 2009 dec. 09. - 12:56:24
(6/14)
Szerintem meg nyugodj meg. Béke van. A végén még itt nagy izgalmadban elkezdesz klimaxolni, meg minden. Aztán az meg mire lesz jó? Ez nem vicc, komolyan! Ez az egész tetû élet már csak ilyen, sokakra rájön az ötperc! Hallod, ez azért kemény!

Ha hajlandó lennél leszállni magas lóról (az „egyik” azt írja, a „másik” meg ezt), talán megfogadhatnád a saját hitvallásod, miszerint jó lenne, ha nem brekegnél ide minden hangzatos baromságot gondolkodás nélkül, ui. errare humanum est (egyrészrõl: Conspiracy Theory, Seven; other hand: gondoltakísérlet, mely hibás emlékekre épült, összeomlott, pedig a google nekem is a barátom), hogy kurvára mûveltnek tûnjek! Apám, ha ezt látnád!

Szóval hasonló félinformációból szerzett féligazsággal (Kertész Imre, jajj, hová lett a vaj. Csak nem a Sorstalanságra gondolsz?) már a HH topicjában is találkoztam emberek leminõsítését illetõen, tán csak nem tõled? :S

S még egy uccsó megjegyzés: sajnos már sokszor találkoztam országraszóló felháborodásokkal, hogy ’aztakurvaéletbe’ mekkora egy film/szerzõ/rendezõ és még senki nem írt a topicra, vagy ha írt is, akkor milyen keveset; hát ez valami elképesztõ, bassza meg, milyen világot élünk! Nem tudom, az ilyenek a tudat mely bugyrából törnek a felszínre, ugyanis érdekes módon a port.hu-n sem évezredek óta lehet topicot megnyitni.

Ez nem vicc, haver! Halálkomoly!
Válasz
offtopic
Moldávia bánata 2009 dec. 06. - 19:16:20
(5/14)
Na most Bobby Fischer meg Pound az biztos, ez tiszta. Salinger meg lehet, hogy az iróniát vitte túlzásba, mint Kertész Imre. Akkor legyen ez a helyesebb válasz.
Válasz
offtopic
Moldávia bánata 2009 dec. 05. - 14:07:14
(4/14)
Ezt én is csak olvastam valahol, magából a "Rozsfogóból" nem derül ki.
Válasz
offtopic
Moldávia bánata 2009 nov. 29. - 21:55:58
(3/14)
A válasz annyira nem érdekes végül is. De mintha mind a három zsidó származása ellenére lenne kõkemény antiszemita. :) A zárójelesre pedig a válasz a Beatles Sg. Pepper's albuma.
Válasz
offtopic
Moldávia bánata 2009 nov. 28. - 20:20:16
(2/14)
Valószínûleg a városi legenda keveredhetett az Összeesküvés elmélet vagy a Hetedik c. filmmel, aztán valahogy ez jött ki belõle.

Egyébként mi a közös Bobby Fischerben, Ezra Poundban és Salingerben? (Vagy pl. mi a közös Sonny Listonban, Kalle Stockhausenben és Tony Curtisben? - Ez a kérdés csak az elõzõ analógiájára szültett meg.)
Válasz
pingvincorpse 2008 nov. 10. - 16:18:08
(1/14)
A Zabhegyezõ egyik mestermûve.
Amely ember benne van az szinte olyan mint én.
Minden eddigi sorozatgyilkos, akik kiváló magas Iq-val rendelkeztek, mindnél találtak egy példányt.
Ez vagy poén, vagy olvasd el a könyvet.....


Manhattanben született zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. (Anyja betért amikor összeházasodott az apjával, J.D. csak a bar micvóján tudta meg, hogy csak félig zsidó) Az apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger a nyugati part különbözõ állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge Military Academy-re. Itteni élményeirõl írta Zabhegyezõ címû regényét. A New York Universityt egy tengerjáró hajón való munka kedvéért hagyta el az elsõ éve után. 1938-ban A szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia tudását. Egy hónappal az Anschluss elõtt hagyta el Ausztriát. A collegevillei (Pennsylvania) Ursinus Collegeba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Universityn irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. Õ közli elõször lapjában Salinger egy írását. 1942-ben behívják a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingwayt. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába. Kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

1948-tól a The New Yorker címû újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért tõle írást, egy részben önéletrajzi tárgyú mûvét a Slight Rebellion off Madisont. Ezt a mûvét a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield karaktere, akinek késõbb egy egész regényt szentelt: az 1951-ben megjelent Zabhegyezõt (Catcher in the Rye). A mûvet több országban és egyes amerikai államokban is betiltották szabadszájúsága miatt (az átkozott szó pl. 255 alkalommal fordul benne elõ). Ma évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tetõt, ácsok és Seymour: Bemutatás címû kisregényeit. 1953-ban Cornish-ba (New Hampsphire költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség, az egyetemi diákság életében, késõbb teljesen visszavonult. Késõbb Marlowba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas, egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey címû mûvében Franny karaktere Claire életén alapul. 1965-ben elváltak. 1965 óta nem publikált új mûvet. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan él. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írónõvel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát cáfolt meg. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill.

* Zabhegyezõ (The Catcher in the Rye, 1951)
* Kilenc történet (Nine Stories, 1953)
o Ilyenkor harap a banánhal ("A Perfect Day for Bananafish", 1948)
o Ficánka bácsi Connecticutban ("Uncle Wiggily in Connecticut", 1948)
o Öt perccel az eszkimó háború elõtt ("Just Before the War with the Eskimos", 1948)
o A nevetõ ember ("The Laughing Man", 1949)
o Lenn a dingiben ("Down at the Dinghy", 1949)
o Alpári történet Esmének, szeretettel ("For Esmé with Love and Squalor", 1950)
o Szemem zöld és csacska szám ("Pretty Mouth and Green My Eyes", 1951)
o De Daumier-Smith kék korszaka ("De Daumier-Smith's Blue Period", 1952)
o Teddy ("Teddy", 1953)
* Franny és Zooey (Franny and Zooey, 1961)
o Franny ("Franny", 1955)
o Zooey ("Zooey", 1957)
* Magasabbra a tetõt, ácsok és Seymour: Bemutatás (Raise High the Roof Beam, Carpenters and Seymour: An Introduction, (1963)
o Magasabbra a tetõt, ácsok ("Raise High the Roof-Beam, Carpenters", 1955)
o Seymour: Bemutatás ("Seymour: An Introduction", 1959)
Válasz