Dzsanna levettem az életrajzot. Oké többet nem írok erre a fórumra.

Sziasztok!

Jött egy körlevél - az összes elnöknek és Lissette asszonynak, amiben azt írják, hogy Gaby a Yo Me Lalamo-ban vállalt mûsorvezetése miatt nem tudja a csartorna összegyeztetni az idejét a november 12-én induló forgatásokkal.

Azért így már más a gyerek fekvése - amennyiben igaz, mert már annyi verzió forog a térben, hogy szédülök tõle.

Sziasztok
Jajj de édes ez a kisgyerek :) Nagyon aranyos ahogy vigyorog !!!!!! Úgy talákoznék én is Gabyékkal az egyyik bevásárlóközpontban mint pl. az eggyik rajongó találkozott velük :) Jajj de jó lenne!!!!!! De ez csak álom!!!!!!!!!!! :(
Köszi a képet Reni.
Nekem sem tetszik kicsit sem mért kelllet lecserélni Gaby-t!!!!!!!!!!!!

Nickolas :)

Az volt, mert azzal, hogy a mézes madzagot elhúzták az orrunk elõtt - és szó szerint megigérték az Espinela novellát, mint ahogy betettem róla a képet - ingyen rekélámot kaptak az utolsó pillanatig a Pasión Prohibida-nak, hiszen másról sem szólt éjjel nappal a twitter, mint a csatorna nevét és a novella címét retwitterelésekrõl.

Egyébként a képen nem JenCarlos fülére céloztam, azok teljesen rendben vannak! :) Nekem már, amikor elõször láttam a novellát feltûnt, hogy a Pecados ajenosban bogárszemûnek látszik, sehol a világos szép szeme... kivéve az entrada-fotót.

Amikor a MSED-ben fekete kontaktlencsét hordott, meg is jegyeztem itt a porton, hogy nem a fekete lehet a kontaktlencse, hanem a zöld, hiszen a Pecadosban mindig feketének láttam :) Persze, azóta Nickolás eloszlatta a kételeimet, mert nem örökölhetett kontaktlencsét :):):)

Én nagyon haragszom a csatornára, mert az egy dolog, hogy nem õk lesznek újra együtt, és hogy nem Gaby-t válaszották az még ok, de akkor legalább ne nézzenek már minket madárnak!!
Felháborító és csupa nagy betûs MARKETING-FOGÁS volt az egész!

Én a fülét néztem.:)
A bal kicsit talán másabb, mint a jobb.:)

Még mindig szakad és hûvös is van. Kész vagyok tõle.

Mi a feltûnõ ezen a képen? Ki találja ki?

Reménytelenóül zuhog az esõ - Mindenkinél? Mert akinél süt a Nap, õt most meglátogatnám :)

Egyébként Gaby jövõ márciusban-áprilisban kezd forgatni, nem most, ezt írta a twitteren.
Max április közepéig átköltöznek Los Angelesbe, távol a csatorna Miami stúdiójától.

"o se q las espinelas estan tristes pq esperaban vernos juntos,pero es una decisión de la empresa @Telemundo .Yo estoy dedicada al @YoMeLlamoUS y mas o menos en marzo comienzo telenovela nueva☺

Nem csak õket, hanem a rajongókat is hitegette a csatorna és a világon a legroszabb érzés ha ráébredsz, hogy becsaptak, átvertek, hazudtak neked - fõképp az által, akiben bíztál!

Én 12 éve vagyok/voltam a csatorna rajongója, de ezzel a húzással befejeztem a dolgot, ez lesz az utolsó, és ezt is csakis Jencarlos miatt nézem meg.

Szia,

Ezzel meg én nem értek egyet, hogy a 25 éves kor probléma lenne: elõször is azért, mert gabyról csak tudod, hogy mennyi idõs, mert megnézted a Wikipédiát, de azt játszik el, amit csak akar, ahogyan tartja magát - a példa erre: Gaby Spanicot és Fernando Colungat átszabták szinte plasztikai sebészek, hogy fiatalnak látsszanak egy novella fõszerepeiben, saccperkábé 3 évvel ezelõtt. Meg ne kérdezd a címét a novellának, mert fogalmam sincs róla, nem jegyzek meg ilyeneket, csak a TVyNovelas magazinban láttam, olvastam a cikket.

Egy csatornának ez nem lenne akadály, itt valami más van a háttérben, és én irigységet szimatolok Jencarlos sikereire. Amióta Don Browne nyugdíjba ment, ez uralkodik ott, le akarják rántani õt - ez a meggyõzõdésem. A hátán húznak fel tehetségteleneket.

És igenis, a csatorna (nem írom le többé a nevét) megígérte az Espinela novellát a twitteren!

Íme a bizonyíték!

Sziasztok!
Ha azt nézem, a Telemundó igazából Jencarlost és Gabyt hitegette a végletekig, mert saját maguktól nem mertek volna olyan kijelentést tenni, a nagy nyilvánosság elõtt, hogy hamarosan sok közös csókot láthatnak a nézõk velük a képernyõn. A Premios tu mondón hangzott el. Sajnos mi nem láthatjuk, milyen egyéb érdekek játszanak közre egy telenovella szereplõválogatásán a Telemundó berkeiben.
A hároméves kihagyási idõszak, mint érv már sántít. A MSED 2009-ben kezdték el, és már 2012 október vége van.

Szép délelõttöt mindenkinek!

Elkészültem a MCI 16. részével, olvassa, akit érdekel:

A Noriega- házban: Ramon pisztollyal fenyegeti Viktóriát és a szeretõjét.
Viki: Ne lõj Ramon, kérlek! Ez nem az, aminek látszik! Ramon: Á, nem?! Hát akkor micsoda?! A ficsúr is könyörög Ramonnak, ne lõje le, mert õt Viki üldözte, mindenáron itt akart vele találkozni, szép ajándékokkal halmozta el. Ramon nevetséges vénasszonynak nevezi Vikit.
Viki: Á, igen? Tõle megkaptam mindent, amit tõled a hosszú házasságunk alatt sohasem!
Ramon: Te kis csúszómászó, ne játssz a pénzemmel! És lövöldözni kezd.
Viki: Neeee, neee! A ficsúr gyorsan kiiszkol a zûrzavarban.

A Santacruz házban: Szofia: Szóval ki elõl, vagy mi elõl menekülsz Debora?
Debora: Mire célzol Szofia? Az az érzésem, valami rossz dologra!
Szofia: Nem szokásom célozgatni, mint ahogy most sem. Nem tetszik ez a szövetség közted és Marcelo közt. Van valami Marcelo és közted, láttam egyet- s mást!
Debora: Milyen szörnyetegnek képzelsz te engem? Csupán arról van szó, hogy Marcelo és Andres sosem jöttek ki jól egymással, és én csak próbálok közvetíteni köztük!
Szofia: Andresnak nincs szüksége védelemre! A te érdekedben tartsd magad távol az apjától, világos?! Debora: Úgy látszik, a jelenlétem ebben a házban paranoiássá tesz, de egyet se félj, hamarosan elköltözünk! És Andresnak ne szólj kérlek, van úgyis épp elég baja!
Szofia: Nem szólok, mert bizonyíték nélkül nem vádaskodom, de nyitva tartom a szemem!

Noriega ház: Ramon Vikit tuszkolja ki a házból egy szál lepedõben: Ne érj hozzám te olcsó szajha! Viki: Elvakított a szenvedély, de én téged szeretlek Ramon!
Ramon: Te olcsó kis cafka, el akartad venni a pénzemet, és odaadni a szeretõdnek!
Viki: Ne olyan hangosan, meghallják a szomszédok – már figyelik is a cirkuszt ! –
Ramon: Hadd hallják, micsoda olcsó szajha vagy Viki! – ezt már egészen kiabálva –
Rohadj meg a pokolban, te szajha, az én házamba nem jössz vissza soha többé!
Viki: Nyugodj meg kérlek, ígérem rendbe hozzuk! Szeretlek! Szeretlek! És letérdel Ramon elé zokogva, átöleli a lábait.
Ramon: Eressz el, eressz el – és a pisztollyal a levegõbe lõ. Nagy a rémület a szomszédoknál is, akik már a rendõrséget hívták valószínûleg.

Rugeles házban Lola Chavelával az ablakból nézi a Te Amo Lola Volcan graffitit, és a szalamandrát. Lola nagyon örül neki, de nem érti, miért nem Andres csinálta?
Chavela: Gondoltál már rá, mi lesz, ha Rugeles doktor meglátja? Még a hülye is rájön, hogy Andres festette!

A doki az atyánál van, és könyörög neki, hogy segítsen Lolát Isten útjára terelni.
Atya: Ne legyen nevetséges Rugeles doktor! Nem fogok engedni a szeszélyeinek, amivel manipulálni akarja ezt a szegény leányzót! Világos voltam?
Doki: Nem akarja visszaterelni a nyájába az eltévedt bárányt? Biztos vagyok benne, hogy a püspök úrnak nem lesz ínyére, hogy hátat fordított nekem egy ilyen kellemetlen ügyben!

Santacruz házban: Andres megérkezik a graffitis srácokkal. Debora belibben: Édesen, jaj de jó, hogy megjöttél, mondanom kell valamit!
A srácok: Jó napot, de még jobbat!
Debora: Kérlek, vigyél el ebbõl a házból, de minél hamarabb, akár egy hotelba is!
Andres: Mért vagy ideges Debora? Baj van?

Marcelo a cégnél Ramonnak telefonál már sokadszor, de az nem veszi fel a telefonját. Üzenetet hagy neki, hogy baj van, jelentkezzen.
A fia nem a szokásos bizottságot alkalmazza, független bizottságot akar felkérni! Mondja Marcelo kollégája. Ha azok az információk napvilágot látnak, akkor nekünk végünk!
Marcelo: Ramon kihúzhatna bennünket a bajból, de hol a fészkes fenében lehet?!

A rendõrségre viszik be Viktóriát és Ramont. Mindketten a maguk igazát fújják.
Rodrigo vet véget köztük az ordibálásnak: Elég legyen ebbõl! Elõször is hiba volt elõvenni a fegyverét és lövöldözni! Ramon: Ügyvéd vagyok, ismerem a törvényt, nem vádolhatnak semmivel sem! Rodrigo: Igen-igen, persze-persze! Ismerem én magát, Ramon Noriega, nem?! Ügyvéd?! Ne mondja! Évekkel ezelõtt védett egy bûnözõt, egy erõszaktevõt, egy gyilkost! És megvádolt egy ártatlan nõt!
Ramon: Kire céloz: Rodrigo: Lola Volcanra! Ismerõs?!

Rugeles ház: Lola a graffitit le akarja festeni, mielõtt még a doki meglátná. De az épp megérkezik a ház elé: Lola! Mit jelentsen ez?! Heee?! Lola rémülten néz a dokira, kezében a festõhengerrel.
Berohan a házba, a doki utána. Lola: Nem én tehetek róla, hogy egy félõrült festette a falfirkát a nevemmel! Maga is láthatja, le akartam festeni! Doki: Neeem egy félõrült volt, hanem Andres Santacruz! És az a falfirka, ahogy te hívod, ugyanaz a vadállat, ami a hátadra van tetoválva!
Lola: Nem hinném, hogy Andres festette volna, hisz megmondtam neki, köztünk mindennek vége! Etelvina: Messzirõl látszik, hogy van köztetek valami, mert ahol tûz volt, ott parázs is van! Lola: Esküszöm összetöröm minden csontodat vénasszony!
Doki: Nyugodj meg Lola! Lola: Kitaposom a belét! Bajusz: Tönkreteszed ezt a családot és Diogenesz egészségét! Közben a doki nem gyõzi lefogni az indulattól fortyogó Lolát.
Doki: elég lesz, nyugalom Lola! és : Jajj, - fogja a bal karját, markolássza.
Bajusz: Sátánfattya! Lola: Diogenesz, jól érzi magát? A doki erõsen piheg – rájátszik a rosszullétére – Elég ebbõl Etelvina! Majdnem megfulladtam, amikor az elõbb megláttam azt a mázolványt! De nyomban lépéseket teszek az ügyben! Hol a lábát, hol a szívét masszírozza a doki.

Santacruz ház: Debora: Édesem, minél elõbb költözzünk el innen, a friss házasoknak kell egy saját ház! Andres: Debora, hadd mutassam be a barátaimat, Pablo és Manuel. A srácok elõrelépnek Deborának nyújtja az egyik a kezét: Emlékszik ránk New Yorkból?
Debora nyújtja a kezét: Nem! Andresnak: Akkor összepakolnátok?
Andres: Debora ennek még nincs itt az ideje! Deborának cseng a mobilja, Viki az: Kislányom, börtönben vagyok! Apád megpróbált megölni! Debora: Miiíííí??!!

Rugeles ház: A doki telefonál, festõket parancsol a házához a kórházból. Most rögtön induljanak, ez parancs! A doki felmegy lepihenni, Lolát meg a szobájába küldi.
Lola: Ahogy akarja! És megvetõen végigméri Bajuszt. Etelvina: Túlságosan engedékeny vagy ezzel a nõvel! Doki: Hagyj békén, ne feledd, hogy csak a nagyvonalúságomnak köszönheted, hogy itt lakhatsz! Azt javaslom, ne akard, hogy megbánjam ezt!
Bajusz: Elnézést, van egy kis dolgom!

Rendõrségen: Debora és Andres jöttek Vikiért. Viki Debora nyakába ugrik sírósan, aztán Andreséba. Debora: Mama, mi történt? Viki: Majd az autóban elmesélem, menjünk már, de szaporán! Debora: És a papa? Viki: Menjünk már! De mielõtt még Andres kimenne, Rodrigo meglátja: Andres! Andres: Rodrigo, örülök, hogy látlak! Rodrigo: Mit keresel itt?
Andres: A feleségem szüleit letartóztatták, és az anyósomért jöttünk. Rodrigo: Miért, mit csináltak? És kik õk? Ramont épp arra viszi egy rendõr. Andres: A feleségem apja Ramon Noriega.

Rugeles ház: A festõk eltüntetik a graffitit, Lola szomorúan nézi. Doki jön: Nem szeretem, ha szomorúnak látlak! Tudom, hogy az én hibám! Olyan fiatal vagy, én meg itt tartalak bezárva, mint valami gyûjtõ, aki mindentõl óvja a legféltettebb kincsét! Lola: Nem tagadom, hogy unatkozom egy kicsit! Azt szeretném csinálni, amit régen: dolgozni, elmenni a barátaimmal, az edzõterembe menni, motorozni, meg ilyesmi!
Doki: Igen-igen. Teljesen megértelek. De új életre van szükséged, új helyekre, új barátokra! A kedvedbe járok, vedd fel az egyik elegáns ruhát, amit vettem neked! És elviszlek valahova! Egy nagyon különleges helyre, és azután eljárkálhatsz egyedül is, ha szeretnél!
Lola: Rendben doktor úr, máris felöltözöm! Doki: Egy pillanat! Nézd! és egy gyûrûs dobozt mutat Lolának. Beletelt pár napba, de végül visszaszereztem! Viseld a gyûrût, jó?! Bizonyítsd be, hogy a kapcsolatunk örökre szól! Semmi nem állhat közénk! Szépségem legyél még ennél is csodálatosabb!

Dr. Carlos Medina rendelõjében Etelvina felkeresi a dokit, mert aggódik Rugeles doktor borzalmas egészségi állapotáért. Borzalmas? Csodálkozik a kardiológus. Hisz legutóbb csak egy kis vérnyomás ingadozása volt, de ez talán a házasságának és a fiatal feleségének tudható be! Egyébként kitûnõ egészségnek örvend! Etelvina, Etelvina, megértem, hogy Diogenes házassága meglehetõsen bosszant téged.
Etelvina: Egy könnyû nõcske, egy rosszéletû prostituált! Tönkreteszi Diogenes egészségét.
Az új kardiológus nem ezt mondta, hogy rendben lenne! Rettentõen csodálkoztam, hogy azt mondta, Diogenesnek már nincs sok ideje hátra!
Medina doktor: Pantoja doktor? Ramirez Pantoja? Én jobban meglepõdtem ezen, mint maga Etelvina! De legjobb lesz, ha magát Diogenest kérdezzük meg errõl!

Andres és Debora viszik haza Vikit, aki az úton elpanaszolja az egész történetet nekik. Andres közbe-közbe egy-egy mosolyt elnyom.
Debora: Jajj mama, azonnal fejezd be a sírást, falra mászom tõled! De Viki csak folytatja, hogy Ramon nem engedte õt be a házba ruhákért, ékszerekért, a pénztárcája is bent maradt a bankkártyákkal. Debora: De mama, mire számítottál, hogy a papa, amikor meglátott a szeretõddel az ágyatokban, akkor majd megvitatjátok a dolgot, és kanasztáztok?!
Viki: Debora! Ne légy ilyen kegyetlen velem! Több tiszteletet! Végsõ soron az anyád vagyok!
Debora: És most hol fogsz lakni? Mert a papa szerintem látni sem akar!
Viki: Hát …Nem tudom! Majd meghúzom magam egy kis sarokban, nem foglalok sok helyet! Esetleg odaköltözhetnék hozzátok, úgyis megveszitek azt a házat!
Andres és Debora egyszerre: Miiiíííí?!

Ramon végre megjelenik a cégnél, Marcelo letámadja, hogy most a magánéleti problémája eltörpül, mert ha nem csinál valamit, mindketten a börtönben végzik.

Diogenes és Lola – konszolidáltan öltözködve most is ! – bemennek egy templomba. Lola rácsodálkozik a dokira, mit akar itt? De a doki nyugtatja, hogy nem itt lesz a találkozó, de azt imádni fogja! Karolj belém, hogy büszkélkedhessek veled Lolita! Tedd meg a kedvemért, gondolj erre a beteg szívemre! Lola felsóhajtva, kényszeredett arccal karol a dokiba, és bemennek egy terembe. Doki: Jó napot kívánok! A feleségemmel azért jöttünk, hogy segítsünk a kirakodóvásár elõkészületeiben!
Mindenki ámuló arccal nézi a dokit, és Lolát.
Doki: Atyám, elhoztam Lolát, hogy segítõ kezet nyújtson! Az atya bemutatja a jelenlévõket, Londono bíró. Doki kezet nyújt neki: Nagyon örvendek! A bíró rögtön gratulál a dokinak a gyönyörû feleségéhez. Szerelmem, köszönd meg szépen a bírónak a bókot! Mondj valamit drágám! Lola kiállhatatlan képet vág, azért sem köszöni meg a bókot, és talán belecsíp a doki karjába.
Doki: Elnézést, egy kicsit félénk! Londono bíró: Pont ilyennek kell lenni egy jó keresztény feleségnek! Kérem hadd mutassam be önöknek a két nõvért, Margaritát, és Hortenziát. – két idõs hölgy – A hittan tanításunk gyöngyszemei!
A két hölgy jobbról-balról letámadják Lolát, hogy mihez lenne kedve a plébánián, õ döntse el. Ezzel az éves vásárral támogatják a nyugdíjasokat.
Lola: Ááá szóval ez itt egy idõsotthon? Hortenzia: Neeem lányom, az Pasadenában van, ahol nagyon-nagyon-nagyon idõsek vannak!
Atya: Az a fontos, hogy mostantól számíthatunk senora Rugeles fiatalos lendületére! Segítségünkre lesz megszervezni a vásárt!
Doki: Ez csak természetes, a feleségem boldogan segít mindenben, amiben csak kell! Nincs igazam Lola? Lola majd felrobban.

Rodrigo Szofiát viszi ki a reptérre. Szofia elmondja, hogy 15 évet töltött New Yorkban, és most ideköltözik Los Angelesbe azért is, mert Marcelo és Andres között egyre feszültebb a viszony. Andres lobbanékony, és az elsietett esküvõ Deborával! Rodrigo: A fiam hatalmas hibát követett el!
Beszélnek Debora apjáról, aki Szofia szerint a jobbkeze és cinkosa Marcelónak már évek óta. Rodrigo is céloz rá, hogy Ramon Noriega nem a szíve csücske ügyvéd.
Rodrigo: Ramon Noriega cinkosa Marcelo Santacruznak! Ez érdekes!

Marcelo a cégnél egy számítógépes szakemberrel, aki feltöltött egy vírust, ami törli az összes archivált dokumentumot róla. Megbizonyosodik errõl? Próbáljon belépni! Marcelo megpróbálja, tökéletes, ez mûködik!

Diogenes és Lola hazaérkeznek. Lola idegesen lelöki a dokit a kanapéra, és közli vele, hogy rá ne számítsanak ilyen munkában, közölje az atyával. Még akkor sem, ha meghalok!
Diogenes teszi, mint aki rosszul van, kéri Lolát, hogy hozza a gyógyszerét a szobájából. Chavela ott várja: Az öreg manipulál téged! Majdnem megöltem, amikor megláttalak azok között a múmiák között! A vénember egy megátalkodott szélhámos! Adj neki valami mást, amitõl feldobná a talpát! Lola: Nénikém, ne beszélj marhaságokat!
Chavela: Szerinted mi van az ajtó mögött? Észrevetted már, hogy abban a szobába még a bajszos banyát sem engedi be? Lola: Nénikém nem, talán egy szekrény vagy egy öltözõ. Chavela: Mért nem próbálod ki! Épp bemennének az ominózus szobába, amikor a doki jön, rádörren Lolára, akinek pont az ajtókilincsen van már a keze: Mit csinálsz Lola?!
Lola hebeg-habog, mutatja gyógyszeres fiolát a kezében: Csak a gyógyszerét kerestem meg, ez az? Doki, igen ez. Lolát leküldi egy pohár vízért, õmaga pedig lenyomogatja a titkos szoba kilincsét.

Santacruz házban Andres korholja Deborát, hogy miért akarja velük költöztetni az anyját, amikor elõzõ nap még arról volt szó, hogy csak ketten fognak lakni. Debora szerint nincs semmi baj az anyjával, mert az kedves nõ, és csendes. Andres: Csendes? Az anyád nagyon csendes?! Olyannyira, hogy apáddal együtt a kapitányságon kötöttek ki! Ugyan már Debora! Debora: Valóban nagyon kínos, ami történt! Álmomban sem gondoltam, hogy a mama ilyen aljas! De mégis mit vársz tõlem drágám? Talán dobjam ki az utcára?! Andres: persze hogy nem, de találjunk ki valami más megoldást erre. Talán vigyük egy hotelbe.
Debora egy papírdarabot szed elõ Andres nadrágjából: Édesem kié ez a cím? Ki lakik ezen a Beverly Hillsi címen? Andres: Senki nem lakik itt! Debi: Áááá, akkor mért írtad le a címet?! Andres: Most jut eszembe! Mekkora barom vagyok, az irodában kérte valaki, hogy a Beverly Hillsen lakna. De neked nem tetszene ez a ház, mert sötét és rengeteg termesz van benne. Andres elmegy fürdeni és lefeküdni.


Noriega házban Debora Ramont gyõzködi, hogy ne legyen olyan kegyetlen az anyjával, neki is vannak azért jogai. Legalább a ruháit adja oda. De Ramon irtó dühös, nem enged, felszarvazottnak érzi magát. Felejtse el az ékszereit és a házat, mert tõlem nem kap semmit. Az udvaron Viki sírva szedegeti ki az elégetett ruháit egy hordóból.
Debora: Papa, legalább rám légy tekintettel! Most mentem férjhez, talán bizony vigyem magammal a mamát az új házunkba?! Ramon: Ne vidd magaddal azt a nyavalyást, ne törõdj vele! A szajha bár selyembe öltözik, szajha marad!
Viki siratja a ruháit, a táskáit Deborának, csak egy nyakláncot tudott megmenteni. Hallani sem akar rólam, igaz? Nem bocsát meg? Debora tanácstalanul húzza a vállát.
Viki: Ne haragudj, de az apád egy átkozott vadember! Tönkreteszi az életemet egy butaság miatt! – nana, azért ez nemcsak egy butaság ! – Debora kényszeredetten megígéri az anyjának, hogy gondoskodni fog róla, hogy mindene meglegyen.

A Santacruz ház udvarán Pablo és Manuel (a két graffitis) nyugágyban fekszenek. Jön Daniel és a dadus, hogy kik õk? Bemutatkoznak, és elmondják a srácok, hogy: A testvéred a barátunk, és õ meghívott ide bennünket! Daniel: ez még nem jogosít fel arra, hogy felvegyétek a ruháimat! Consuelo, ha levették a ruhákat, égesd el!

Debora és Viki az autóban. Viki panaszkodik Ramonra, hogy az is megcsalta õt az évek során többször is, de õ mindig szemet hunyt fölötte, mert õ úrinõ! Mért nem tudott õ is így tenni ez alkalommal?! Jajj szöszke aggódsz értem igaz?! De egyet se búsulj!
Debora: Többet se, nyugtalan vagyok, mert tegnap ezt a cetlit találtam Andres nadrágjában. És amikor megkérdeztem, mi ez a cím, ideges lett. Egy eladó ház Beverly Hillsben.
Viki: Ááá, szöszke, milyen kedves! Meg akarja venni azt a házat neked! De te elrontottad a meglepetést! Debora: Neeem, Andres utálja a meglepetéseket! Viki: Könnyen a végére járhatunk, menjünk el erre a címre, nézzük meg, ki lakik ott!

Andres az irodában két számítógépessel, akik bizonygatják, hogy vírus támadta meg a szervert, és minden addigi adat elveszett. Ez nem lehet igaz! - így Andres. A fiatalabbik férfi szabotázsra gyanakszik. A másik férfit, Perezt elküldi Andres, hogy derítse ki, hogy ki juthatott hozzá még a szerverhez, és hogy meg tudnak-e menteni néhány adatot.
Andres dühöng, szétszórja az irodában a papírokat: Mért, mért, mért????
A másik férfi, Leon: Senor Santacruz! Mért nem iszunk … egy kávét? – vagyis kihívja az irodából. Andres kérdõn néz rá, Leon sokat sejtetõen néz szembe.

Rugeles házban a doki Lolának: Miért kell azzal a férfival találkoznod?
Lola: Mert õ a barátom, azon kívül õ a nevelõ tisztem, akihez minden héten egyszer be kell mennem. Doki: De õ egy férfi! És minden férfi bûnös, mert mind kíván téged!
Lola: Ne vicceljen doktor úr, Rodrigot én apámként tisztelem! Meg egyébként is nézzen meg, ebben a ruhában olyan vagyok, mint azok a múmiák a plébánián! Doki: Veled megyek!
Lola: Nem doktor, szó sem lehet róla! Megfulladok itt, szeretnék más emberekkel lenni, nem önnel, és a Bajusszal! Rodrigo megnevettet, szórakoztat! Doki: Vagyis én untatlak! Erre céloztál, Lola? Ne is válaszolj! Hallgatás – beleegyezés!

A két nõ, Debora és Viki érkezik a Rugeles ház elé, már a virágkoszorúk eltávolítását az ajtóról is tervbe vették azonnal. Etelvina jön ki. Viki: Jó napot asszonyom!
Etelvina: Kisasszony! Viki: Kisasszony?! Jelentõségteljesen összenéznek Debivel.
Jó, hát kisasszony! Mondja csak, ki él ebben a házban, mert mi eltévedtünk? Bajusz fontoskodóan megjegyzi, hogy nem kötelessége ezt elárulni. Debora átveszi az anyjától a beszélgetés fonalát: Nézze kisasszony, mi igazából errefelé keresünk eladó házat. Erre kissé megenyhül a fontoskodó banya, és elárulja, hogy a szemben lévõ ház az eladó. Aztán Viki unszolására nagyképûen: Ez a ház dr. Diogenesz Rugelesé, a híres sebész orvos-igazgatóé!
Viki: Plasztikai? Bajusz: Neeem! De Deborának nagyon is ismerõs a doktor neve, ismételgeti. Elköszönnek a fennhéjázó Bajusztól, átmennek a szemközti házhoz. Ahogy elmennek, Lola jön ki, majdnem nekimegy a befelé igyekvõ Bajusznak: Áhh, el az utamból Bajusz!
Etelvina: Ördögfattya! És rémes grimaszokat vág a távozó Lola háta mögött.

Andres és Leon, a számítógépes srác egy laptoppal az lében, a cég udvarán. Leon elmondja, hogy már hónapok óra dolgozik a cégnél, és meglepõdött, hogy az export –import dolgokat egy õsrégi szerver kezeli, és a tegnapi esemény az biztos, hogy szabotázs! Mutatja Andresnak, hogy mit telepített. Andres: Ez micsoda? Leon: Egyelõre a cég tegnapi könyvelése. Röviden vázolja Andresnak, hogy mi történt. A cég memóriája elveszett, de ezáltal az összes részleg minden adata sértetlen maradt!
Andres: Zseni vagy! És hálásan öleli Leont a jó hírért. Mától kezdve Leon te vagy a részleg vezetõje! Oké?! De errõl a dologról ne tudjon senki! Egyelõre!

Rugeles ház: A doki fekszik az ágyán, kopognak: Ne zargass Etelvina, nem vagyok kíváncsi a rosszindulatú pletykáidra! Igen, Lola elment, én magad adtam rá engedélyt!
Bajusz mégis bemerészkedik: Jajj nem, nem akarok pletykálni, vendéged van! Fáradjon be, Isten hozta! Dr. Medina (a kardiológus) érkezett. Doki: Medina, mit csinálsz te itt?
Medina doktor: Azt hallottam, hogy halálos beteg vagy, és mint a kardiológusod, és régi csoport-társad, meglátogattalak.

Egy étteremben Rodrigo és Lola beszélgetnek. Lola nem érti, hogy Andres miért változott meg ilyen hirtelen, ki gyõzte meg. Rodrigo: Jaj Lolita! Hát én! Megbilincseltem, és elvittem pár helyre, látta Soledadot, és ezáltal sok mindent megértett.
Lola ingatja a fejét: Olyan lökött vagy, mint én! Miért csináltad?
Rodrigo: Mert szeretlek Lolita, miattad! És miatta is, és mert nagyon csíplek titeket! Mert érzékeny lélek vagyok, romantikus! Imádom a szerelmi történeteket, és azt, ahogy kibékülnek emberek! Lola: Oké, oké. De ezúttal tévedtél, nincs semmi remény, hogy rendbe hozzuk a dolgokat! Õ elvette azt a nõt, én meg ápolom a dokit, ennyi! Mert Andres eltávolodik, méghozzá örökre!

Rugeles ház elõtt. Andres: Debora, utálom a meglepetéseket, levehetem már ezt végre? Mert bekötött szemmel hozta Debora, és Viki. Andres leveszi a kötést, és majdnem dob egy hátast, amikor meglátja a Rugeles házat. Szórakozol velem? Mit keresünk itt? Kérdi ingerülten Debitõl.
Debora: Hogy-hogy mit keresünk itt?! Andres: Hogy kerültünk ide?! Debora: Gyere, megmutatom neked a mi kis szerelmi fészkünket! – hogy nem is jut eszébe más egy házról! -
Debora elindul a szemben lévõ ház felé: Nézd meg jól, ez álmaim palotája! Vedd meg nekem, jó?! Andres irtó dühösen visszanéz a Rugeles házra, aztán ingerülten simítja hátra a haját.

Én nem bántam volna egggyáltalán , szerintem nem lett volna baj eggyáltalán ha Gaby játszotta volna el a fõszerepet. Mellesleg szerintem nem túlságosan látszott volna a korkülönbség. A festék és a haj meg persze a ruha sokat jelent , én nagyon bánom !!!!!!!!

köszönöm :)

Szia Reni, háát én sem örülök neki eggyáltalán :(
Nekem sem nagyon szimpi , a párja ..... Nagyon sajnálom , hogy nem Gaby lesz a fõszereplõ párja!!!!!!!......................!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ráadásul akkor nem értem mért harangozta be a Telemundo , hogy Gaby lesz Jen párja a " Pasion Prohibida"-ban ......... áááááá nagyon kááár mert reménykedtem , h. megkapja Gaby a szerepet :(

Buenos Dias!

Köszi a cikk fordítását, de nem nagyon örülök neki mert reménykedtem abban , hogy Gaby kapja a fõ szerepet Jencarlossal és mosst csalódott vagyok ezért
sajnálom h. nem õ kapta a szerepet :( Jó lett volna ilyen sorozatban is együtt látni õket :(