A proli fő jelentésében ma is azonos a proletárral. A közbeszédben a lekicsinylő, gúnyos forma használata feltételezi az illető valós vagy vélt, jelenlegi vagy egykor volt társadalmi helyzetét és az abból eredő ízléstelenséget vagy műveletlenséget.
Persze, sokan használják úgy, ahogy írod, de szerintem nem mindig helytállóan.
A kenti hercegre nem mondjuk, hogy proli, ha nagyot szellent az ünnepi asztalnál.
Egyszerűen csak bunkó, ahogy a többi példád is.

Színvonalas szociológiai tanulmányt írtál. Egy baj van vele. A "proli" nem azonos a proletárral. A proli lehet dúsgazdag is, aki semmilyen fizikai munkát nem végez, de a BMW-vel beáll a rokkant parkolóhelyre és jogging ruhában megy színházba. Például egy tetőfedő bádogos, aki gyakorlatban keni-vágja az ábrázoló geometriát, vagy egy CNC gépkezelő egyáltalán nem valószínű, hogy proli lenne. Szerintem Mensáros sem rájuk gondolt.

Általánosító közhelyek egy a közösségi előítéletek által elképzelt „proli” karakterről.
A fizikai munkát végző emberek (prolik) személyisége valójában ugyanolyan sokféle, mint bármelyik más társadalmi csoporté.
Persze, az alacsony iskolázottság, az anyagi bizonytalanság kialakíthat túlélési stratégiákat, viselkedési mintákat, de ezek nem személyiségjegyek, hanem társadalmi következmények. Ezek a viselkedési minták – nagyhangúság, igénytelenség, haszonlesés, irígység – a legmagasabb jövedelmi, akár értelmiségi osztályokban (pl. az „újgazdag” rétegben) ugyanúgy jelen vannak. A „proli” jelző használata sokkal többet árul el arról, aki használja.

Sőt a Rottenbiller utcát is!

Tisztelt Öntudatos Élmunkás Elvtárs!
Be kell ismernem egy nagy tévedésem. Nem ebben a műben szerepel a melóst magasról lenéző főnök. Egy másik Fejes novella szól arról, hogy a főnök az egyik beosztottját odarendeli szabadnapján a házába, hogy egy garden party-n a nyársat forgassa. A melós azt hiszi, hogy vendégségbe hívták és viszi az asszonyt is...
Már nem emlékszem a novella címére sajnos.
A kommentedből ordít, hogy nincs sikered a nőknél és gyűlölöd őket. Remélem nincs borotvád!
És végezetül, olvasd el miként vélekedik Mensáros László a proliról:
A proli - Mensáros László naplójának 1982-es bejegyzéséből:

"A proli ravasz. Nem hisz neked, bizalmatlan.

Meg van győződve arról, hogy be akarod csapni. Pláne, ha tudja, hogy tanultál és szellemi munkából élsz. Tanulni csak azt lehet, hogy őt hogy kell becsapni. A gondolkodás funkcióját tulajdonképpen ebben látja. Ezért ab ovo védekező állásba helyezkedik, s inkább ő üt először, mielőtt te ütnél, és hiába magyarázod utána, hogy te nem is akartál ütni. Ezért nem lehet prolival barátkozni! Vagy ha barátkozol, eljön a pillanat, amikor fellázad tehetetlen butaságában, meg van győződve arról, hogy meg akartad alázni, fitogtatni akartad a tudásodat és ezzel valami őt kihasználni akaró célt elérni, tehát valamilyen módon a kultúrával "kivenni a fegyvert a kezéből", amivel neki örökké védekezni kell az "okos" világ ellen, és mindezekért végül elárul.

Elárul mindent: téged, a világot, a saját életét. A proli örökké érzékeny. Bosszút kell állnia. A proli a legszörnyűbb állat a világon. Bár nem akarom az állatokat bántani. A proli nemcsak a fölötte állóval szemben kegyetlen: a hasonló proli szomszédja épp úgy ellensége. Lesi, figyeli, hogy mije van. Ha egy hamutartóval többje van, már följelenti, álmában megöli (ez a rosszabb).

Tehát maguk között sem tudnak békességben élni. Nem véletlen, hogy régen nem hagyták őket szabadjára. Ma azt mondják, hogy azért nem, mert féltek, hogy az urakat fölfalják. Nem! Az urak féltek, hogy ők egymást fölfalják!"

Sok jó magyar filmdráma készült már, de ez az "egyetlen". Hideg áramként járja át az embert, ilyen volt már a könyv is. Nincs kegyelem a nézőnek, az olvasónak, de az nem is jár.

Nem kell félni a kárhozattól, mert már kárhozottak vagyunk. Ez a földi létünk: a pokol.

Borzasztó zavaró, hogy a hangos zenétől nem lehet érteni a szöveget. A film nagyon jó..

Pontosan definiálta a filmet. Szerintem elképesztően jó korrajz és társadalomrajz kerekedett ki az alaptörténetből, ami egy valóságos esemény. A hozzászólás többi részét meg vastagon szedve a történelemkönyvekbe kellene betenni, hogy ezt is tanulják a diákok.

Egyébként szeretem Harsányi Gábort, de ez a külföldi gagyogása roppant irritáló és idegesítő. Csak átpörgetve tudtam megnézni, Halász Judit monológja a legjobb a filmben amikor Harsányi Gábor meglátogatja a családot, az a jelenet mindent vitt...Végtelen türelem kell a filmhez.

Köszi haver , így kell spoilerezni, senki nem kérte Tőled hogy eláruld a film végét, ezért kár volt ide pofátlankodnod...

Az igaz történet (részben spoiler tartalommal) :

https://interpressmagazin.hu/cikkek/202-hamis_gorog__igazi_gyilkos/

https://www.origo.hu/tudomany/20170531-fejes-endre-regenyenek-a-jo-estet-nyar-jo-estet-szerelemnek-a-fohose-a-valosagban-sokkal.html

https://magyarnarancs.hu/lelek/jo-estet-nyar-jo-reggelt-hiszteria-96485

Az igaz történet (spoiler tartalommal) :
https://interpressmagazin.hu/cikkek/202-hamis_gorog__igazi_gyilkos/

"Hölgyeink" hozzáállása a "nyugati diplomatához, filmrendezőhöz, akármilyen pasihoz" nem sokat változott a múlt század 60-as éveihez képest: https://www.youtube.com/watch?v=VVnBrxkoqQ4&ab_channel=CKMMagazin Csak ma már a "lányok" utaznak Angliába, Németországba, az igénytelenebbek Hollandiába, Olaszországba "dolgozni", nem kell sóvárogva várniuk a "görög diplomata" látogatására. Többségük 5-6 éves "munka" után többnyire hazatér. Vidéki környezetben évente kell korfát összeállítanom, a férfi/nő arány többnyire minden korosztályban 1/1, kivéve a 18 - 26 éves korosztályt, aghol a férfi/nő arány 3/2. El lehet ezen gondolkodni, de elég egy pornó csatornán ay keresőbe beütni, hogy "hungarian". Csak a csehek veszik fel velünk ebből a szempontból.

A főszereplő főnöke egyáltalán nem nézte le a dolgozókat, éppen ellenkezőleg, a főszereplőn is segíteni akart, a továbbtanulás lehetőségét is felajánlotta neki. Hányingert keltő a történelemhamisításod, és az is, hogy erre az alantas célra ezt a remek filmet akartad felhasználni.

A személyzeti vezető és a művezető egyaránt segítőkész volt, a vállalat a fiú továbbtanulását is támogatni akarta. Látták, hogy szorgalmas és tehetséges, a tehetséges dolgozót pedig érdemes taníttatni, továbbképezni. A dolgozókat pont a rohadt horthy-rendszerben vették semmibe, nemrég láttam egy interjút, amely Bánhidi Lászlóval készült, szenzációs interjú, Bujtor István volt a riporter, érdemes megnézni. A horthy-rendszerben színészeknek "édes gazdám"-nak kellett szólítaniuk az igazgatót... Édes gazdámnak... Szürreális és hányingert keltő, ahogy a horthy-rendszer megalázta és megnyomorította a dolgozókat. Hiába volt valaki a horthy-rendszerben tehetséges, hiába tanult valaki jól az iskolában, hiába volt szorgalmas és eszes, egy munkás- vagy parasztcsalád gyermekének esélye sem volt a továbbtanulásra. 1945 után nyíltak meg a továbbtanulás lehetőségei a tömegek számára, a nagyszüleim is már felnőttként tanultak tovább a horthy-rendszer bukása után, és mehettek a háború után gimnáziumba, majd egyetemre. Ami meg a nyugati jóléti, szociális államokat illeti, a társadalmi szintű jólétet ott is a szociáldemokrata-demokratikus szocialista vonal vívta ki (lásd NHS-rendszer stb). Dédapám Belgiumban dolgozott bányászként a két világháború között, ahol már akkor olyan erős szakszervezetek és olyan munkakörülmények voltak, amelyekről Magyarországon akkoriban álmodni sem lehetett. Magyarországon akkoriban ha a dolgozó ki merte nyitni a száját, börtön vagy kivégzés járt érte, lásd a csertetői vérengzést, amikor a csendőrök agyonlőtték az emberhez méltó munkakörülményekért fellépő bányászokat. Valóban ég és föld a különbség a hárommillió koldus országa és a Kádár-rendszer között.

Mind a személyzetis, mind a művezető segíteni akart rajt a fiún, aki a szankciókat is a munkás-romantikának köszönhetően úszta meg eleinte. Szegénynek sosem volt sikere a nőknél, és eldöntötte, hogy bosszút áll rajtuk. Az áldozatai ugyanúgy ki akarták használni őt, ugyanúgy palira akarták venni, csak a diplomata-feleségeknek járó előnyökre ácsingóztak. Csakhogy ezt a főszereplő pontosan tudta. Annyi keserűségen, csalódáson és megaláztatáson volt már túl, hogy egy pillanatra sem gyengült el az akciói során. Pontosan tudta, hogy ha erőltetné a testiséget, a lányok faképénél hagynák, így nem tudná őket megalázni. Miközben persze a lányok ugyanúgy át akarták őt verni, csak ők az esküvő után verték volna át, a főszereplő így egy lépéssel előttük járt. A lányok ugyanúgy hazud(ná)nak neki, csakhogy a főszereplő pontosan tudja, hogy nem a két szép szeméért vannak vele, egy pillanatra sem rendült meg, következetesen vitte véghez a műveleteit. Egyik-másik lány még be is adta volna a derekát, az lett volna az igazi megaláztatás, ha még le is feküdt volna velük, és aztán dobja el őket. De olyannyira megvetette őket és olyannyira undorodott tőlük, hogy a filmbeli karakter még le sem feküdt velük, ettől vált még hitelesebbé ez a megszállott figura. Ahogy azt egy korábbi hozzászóló írta, a fodrászos jelenet a film egyik csúcspontja, a nők ugyanúgy ki akarták használni, az utolsó áldozata is csak eszközként tekintett rá, egyébként rá se nézett volna, szóba se állt volna vele. Semmi erkölcsi alapja nem volt arra, hogy számon kérje a főszereplőn a hazugságait, amikor ő is ugyanúgy hazudott neki, ugyanúgy át akarta verni, sőt, a végén már nem is csinált titkot abból, hogy csak ki akarja használni, már pofátlanul csak az útlevelet követelte tőle. Kiváló film a képmutatás és a pofátlanság legsötétebb bugyrairól.

Na ez egy 10/9-es film, tökéletes színészi alakítás, tökéletes forgatókönyv!

Meg is történt! Kaméleon c. film!!!

Nyugalom, biztos elõ fogja venni ezt a történetet még valaki nemsokára...

A 60-as, 70-es évek és természetesen Fejes világába akkor nem férhetett be egy mai értelemben vett thriller megírása, megfilmesítése.

Amúgy a Fejes-féle novellák, regények közé - bár régen olvastam - teljesen beilleszthetõ (a társadalmi helyzetébõl kitörni akaró, de ehhez ösztönös és rossz utat választó munkásfiú tragikus alakja, stb).

Az eredeti történet kegyetlen és bestiális.
Ez sem a könyvbõl, sem a filmbõl nem derül ki(sajnos).
Szöllõsi György különös kegyetlenséggel ölte meg az utolsó, gyanakvó átvert lányt.
1962 nyarán történt az eset a Normafánál.
Szöllõsi egy beteges hazudozó, kéjenc volt, eredetileg gyári munkás, vidékrõl költözött Pestre.
Megismerkedett egy sofõrrel, aki diplomata autón dolgozott és megegyeztek, hogy havonta egyszer kibérli a kocsit egy estére.Szinte az összes pénze elment erre havonta, amit a gyárban keresett, de képes volt koplalni egy hónapon át, várva, hogy eljöjjön mindig a várva várt este...
Hiszékeny, vagy külföldi disszidálásban reménykedõ lányokat, nõket csapott be.
Elhitette Velük, hogy görög(néha lengyel) diplomata.
Természetesen a szex után lelépett. De szegény Sánta Ildikónál nem ez történt:
Gyanakodni kezdett a lány, s ez lett a veszte. Szöllõsi egy "kliense" már gyanakodott, azt megmérgezni próbálta(sósavval, amit Cinzanoba töltött), de az szerencsére nem sikerült.
Ildikó nem ilyen volt szerencsés, a férfi elcsalta sétálni és egy 90Ft-ért aznap(direkt erre a célra) vásárolt borotvapengével elvágta a lány torkát. Aberrált mivoltát az is mutatja, hogy az éppen elvérzõ lánnyal még megpróbált közösülni. Ez nem sikerült. Ekkor leszabdalta áldozata fejét(!!!), majd arccal elõre a bokorba dobta.
Megpróbálkozott a végtagok levágásával is, de a penge eltörött. Másnap bukott le, amikor egy gyári munkás társával visszament, azt állítván, hogy talált egy holtestet.
Még abban az évben felakasztották. Popper Péter pszichológus hallgatta ki...
Nagyon durva filmet lehetne ebbõl készíteni, akár külföldre is...

Egyik ismerõse a mongol követség alkalmazottja volt, õt fizette le - ha még olvasod így hat év távlatából :)

A logikai bukfenc a valódi esetbõl származik - valószínüleg ez adja meg a történet kíséreties jellegét máig is.